A zsinat ünnepi ülését a reformáció 500. évében, a hitvallás elfogadásának 450. évfordulóján tartották Debrecenben, ahol felvették a Magyar Református Egyház tagjai közé a Kanadai Magyar Református Egyházak Szövetségét és a Luxemburgi Magyar Protestáns Egyesületet.
Fekete Károly tiszántúli református püspök köszöntőjében az egyház közösségéről beszélt, amely „összekapcsol bennünket 500 és 450 évvel ezelőtt élt hitvalló őseinkkel, és ez a közösség kapcsol össze bennünket ma is egymással, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar reformátussággal, a világ református, evangélikus és más protestáns egyházaival, és az egész világkeresztyénséggel”.
Buzogány Dezső teológus professzor, II. Helvét Hitvallás mostani fordítója elmondta, hogy a hitvallásnak 27 magyar kiadását és féltucat fordítását tartják nyilván.
Megítélése szerint a II. Helvét Hitvallás a legalkalmasabb időben jelent meg Európában és Magyarországon, biztosítva az európai egyházak hitvallási egységét.
Ötszáz esztendő számos nemzedéke kapaszkodik most jelképesen egymásba - mondta, de figyelmeztetett, hogy ma, amikor szinte „a keresztyénség léte forog kockán, felértékelődik a szó ami a hitünket szolgálja”, így nagy szükség van a hitvallásra.
Az ülésen Szabó István dunamelléki református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke ismertette a zsinat ünnepi nyilatkozatát, amelyet egyhangúlag fogadtak el a küldöttek.
„Hálát adunk Istennek az előttünk járó nemzedékekért, akiket Szentlelke által újra és újra felébresztett arra, hogy egyházunk a reformáció bibliai felismerései és hitvallásaink tanítása alapján rendezze be életét és végezze szolgálatát” - olvasható a dokumentumban, amely emlékeztet rá: 450 évvel ezelőtt, súlyos viták közepette, az evangélium szerint reformált egyház vezetői és testületei azért fogadták el a II. Helvét Hitvallást, mert „teljes odaszánással igyekeztek az egyház életét és szolgálatát Isten akarata szerint megújítani, a téves tanításoktól megtisztítani, továbbá annak Krisztusban adott egységét megőrizni, és mindezekről mindenki számára bizonyságot tenni”.
Ezzel a döntéssel a debreceni zsinat a református keresztyén hit és élet, tanítás és szolgálat számára kívánt segítséget adni és mértéket biztosítani, csatlakozva a korabeli Európa számos egyházához - olvasható a közleményben, amely leszögezi: „a Magyar Református Egyház Közös Zsinata ma, a régiek megfontolását továbbra is elfogadva újra megerősítette ezt a Hitvallást”.
Köszöntötte a közös zsinatot Martin Engels, a Németországi Református Szövetség moderátora, és Papp László, Debrecen polgármestere.
Utóbbi emlékezetett rá, hogy 2009. május 22-én a Nagytemplomban ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az Alkotmányozó Zsinat a Magyar Református Egyház alkotmányát, amely döntéssel létrejött a Kárpát-medencei magyar református részegyházak alkotmányjogi egysége, megerősítve ezáltal a Kárpát-medencei reformátusság hitbéli és teológiai egységét.
