Nincs pénz fagyira

A Lázadni veletek akartam című regény három kamasz Ceauşescu Romániájához való viszonyát mutatja be: a konformista Zoliét, aki ki van békülve a rendszerrel, és nem feltétlenül szeretne zendülni ellene, a Péterét, akit lázadónak neveltek, így harcol a rendszer ellen, illetve az Áronét, aki elveket, értékeket, a helyes utat keresi és aki Péterben látja azt, ahogyan definiálhatná önmagát – mondta el a kötet főszereplőiről az író. A három kamasz rendszerellenes tevékenységén keresztül próbálta bemutatni Bódi Attila, hogy „életünk alakulása mennyire a mi döntésünk”, hisz a közeg, amelyben élünk „meghatároz, próbára tesz”. A közeg miatt kerülhet hatalmas választás elé a konformista is, akinek semmi baja nincs a rendszerrel, és így válhat Zoli is igazi hőssé.

Bódi Attila Szatmárnémetiben született, majd Budapestre költözött, ahol az üzleti szférában helyezkedett el. Ám nem tudott teljesen elszakadni Szatmártól, hisz első regényének helyszínéül is a „polgári kisvárost” választotta. Papp Attila Zsolt kérdésére az író elmondta: azért döntött úgy, hogy ezt a történetet és ezzel a helyszínnel írja meg, mert ezt élte meg, ezt ismerte és ugyanakkora sebeket, nyomokat hagyott benne, mint az emberek nagy részében, akik azt a korszakot átélték. – Ez egy biztos talaj volt egy első regényhez, de a történet fikció – hangsúlyozta az író. Saját emlékei, hallott történetek alapján azt írta meg könyvében, ami abban a rendszerben akár meg is történhetett volna.

– Sokan emlékeznek a könyvben leírtakra, sőt voltak, akik felháborodva kerestek meg, hogy „én nem súgtam be senkit”. Az emberek magukra ismertek, vagy magukat keresték a regényben – mondta az író.

A fagyi a könyvben és annak bemutatóján is visszatérő motívum volt, amelyről az író elmondta, úgy került be a kötetbe és vált annak központi szimbólumává, hogy viszszakérte a kiadótól a már kész kéziratot. A „nincs pénz fagyira” az író szerint arra utalt, hogy már az apró örömöktől is megfosztotta a rendszer az embereket, így olyan motívummá vált, amellyel az emberek rendszerellenességüket fejezhették ki, de nem volt túl egyértelmű ahhoz, hogy bajba kerüljenek miatta.

A könyvbemutató végén Bódi Attila a közönségtől kérdezte, ők hogyan élték meg Kolozsváron a diktatúrát, a rendszerváltást, azt, hogy a forradalmuk, a változás két ember meggyilkolásával kezdődött. Elhangzott többek között, hogy hogyan lehetett Kolozsváron a kommunista rezsim alatt tanítani, vagy például, hogy milyen képzést kellett elvégezni Budapesten ahhoz, hogy olyan antennát tudjon építeni az ember, amely az osztrák tévécsatornákat is fogta. 

(Borítókép: A könyvbemutató résztvevői (balról jobbra): Papp Attila Zsolt, Bódi Attila és Marosán Csaba. Fotó: Gaudeamus/Facebook)