A Sándor Mátyás ősbemutatóját megelőző sajtótájékoztatón Szép Gyula operaigazgató úgy fogalmazott: a kimondottan a kolozsvári operaház számára készült musical olyan friss, hogy még néhány nappal az ősbemutató előtt is alakul, formálódik, a próbákon folyamatosan merülnek fel újabb és újabb ötletek. „Az elmúlt másfél hónapban igazi kis laboratóriummá alakult az opera, tulajdonképpen az elképzelt Sándor Mátyás musical itt gyúródott és gyúródik azzá, amit majd csütörtökön látni fog a közönség” – fogalmazott Szép Gyula. Az operaigazgató kiemelte, Kerényi Miklós Gábor nem csupán rendezője és ötletgazdája a musicalnek – az opera és a rendező több éve kereste már az együttműködés lehetőségét, végül Kerényi Miklós Gábor dobta fel a Sándor Mátyás színrevitelének gondolatát –, hanem „szobrásza” is, hiszen ő mozgatott mindenkit, irányította a produkcióban résztvevő alkotók, énekművészek, tervezők és technikai stábtagok munkáját.
A sajtótájékoztató résztvevői: Szép Gyula, Kerényi Miklós Gábor és Kosztin Áron
„Nincs annál fontosabb feladata a színháznak, az operának, a filharmóniának, minthogy a jelenlegi, létező magyar kultúrát, a magyar szerzőket támogassa, és új darabok szülessenek” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Kerényi Miklós Gábor. Kiemelte, Verne Gyula regénye abszolút nemzetközi, éppen ezért nagyon izgalmas lehetőségek vannak benne. Elmondta, a mű cselekményében három fontos téma „ölelkezik”: a Monte Cristo grófjából is ismert történet (valaki évek múltán bosszút áll egy vele szemben elkövetett igazságtalanságért), a magyar szabadságharc története (hiszen mindez magyar szabadságharcossal történik), továbbá az a gondolat, hogy régen elkövetett bűnöknek milyen a feldolgozási lehetősége a mában, hogyan lehet az időközben megváltozott viszonyok között számon kérni azt, ami évtizedekkel korábban történt. Kerényi Miklós Gábor hozzátette, ennek a három gondolatnak megfelelően a darab talán legfontosabb része „egy gyönyörű szerelem a múltban történt összeütközések szereplőinek gyermekei között”, kis Jules Verne-i ravaszsággal megfűszerezve. „A közönség állandóan abba a helyzetbe fog kerülni, hogy döntenie kell, ki mellé áll a szereplők közül, ez pedig nagyon modern és izgalmas gondolat. A musicalben vannak szórakoztató és drámai részek egyaránt, de a legfontosabb, hogy mindenkinek gondolkodnia is kell közben. Nevetni, szomorkodni, tragédiát érezni és gondolkodni – e nélkül nem érdemes modern színházat csinálni” – fogalmazott a rendező.
Kerényi Miklós Gábor elmondta: nagyon kevés olyan musical születik, amelyet nagyzenekarra hangszerelnek, a Sándor Mátyás viszont éppen ilyen. A rendező szerint zenéjét illetően ez a musical az utóbbi húsz év egyik legjobbja – a drámai erő és a játékosság szempontjából egyaránt –, a zene egyszerre közönségbarát és értéket képviselő. „Szemenyei János, Mester Dávid és Kovács Adrián egészen zseniális zenei szövetet varázsoltak” – fogalmazott. Kiemelte, a musical díszlettervezője a napjainkban Magyarországon leggazdagabb színpadtervezői jelenléttel rendelkező Rákay Tamás, az általa megálmodott színpadképben pedig lelkes hozzáállással dolgozik együtt számos kiváló szólista és a remek kórus, illetve tánckar, igazi kavalkádot hozva létre.
Jelenet a Sándor Mátyás egyik próbájából. Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
„Az, hogy Kerényi Miklós Gábor – vagy, ahogy mi szeretjük mondani, Kero – itt van közöttünk, a társulatnak azt jelenti: olyan rendezővel dolgozhatunk, aki a musical színpadra állításának minden csínját-bínját ismeri” – fogalmazott Kosztin Áron igazgatóhelyettes, hozzátéve: Kerényi Miklós Gábor magas színvonalon, hatalmas energia bevitellel dolgozik rendezés közben, ez pedig az egész alkotócsapatra kedvező hatással van.
A sajtó részéről érkező kérdésre válaszolva Kerényi Miklós Gábor elmondta, Jules Vernének remek szeme és érzéke volt a világhoz, és szerinte örülne, ha látná, hogy művét a mai élethez és a mai gondolatokhoz igazítva adják elő Kolozsváron. „Gyermekkoromban majdnem minden Verne-művet elolvastam, így mondhatom, hogy nekem ő jó barátom” – tette hozzá a rendező.
