Hivatalosan is Enyed néptánccsoportja a Pipacs
Szombaton zsúfolásig megtelt a csombordi kultúrotthon, ahol a világjárvány óta most először szervezték meg a több évvel ezelőtt meghonosodott karácsonyi néptáncműsort.
A rendezvény idén minden tekintetben sikeres volt, valóságos regionális találkozóvá vált, hiszen a házigazda Pipacs mellett fellépett a segesvári Kikerics Néptáncegyüttes, a bálványosváraljai Árvalányhaj Néptánccsoport, a magyarpéterfalvi Hanga Néptánccsoport és a magyarlapádi Csegely Zenekar.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Oana Badea, Nagyenyed polgármestere és Lőrincz Helga alpolgármester, akik köszöntőbeszédükben a 14 éves Pipacs Néptáncegyüttest méltatták.
A csoport vezetőjétől, Boros Erzsébet Csokonai Vitéz Mihály-díjas népdalénekestől megtudtuk: a hatvan tagot számláló csoportnak három korosztálya van, Fehér megye legnépesebb néptánccsoportjai közé tartozik. A Rózsafa Énekegyüttest ezelőtt két évvel alapították és már 12 tagot számlál, az idén pedig új nevet kapott a régóta működő Borozó Zenekar, természetesen ők is bemutatkoztak az eseményen.
Az idei esztendő más vonatkozásban is mérföldkőnek számít a csombordi alakulat életében, hiszen ez az első év, amikor a nagyenyedi önkormányzat elfogadta városi együttesnek a Pipacsot, ez a presztízs mellett anyagi fenntartást is jelent. Ugyanakkor a nagyenyedi közösség számára is nagyon fontos, hogy a városnak végre most először van magyar néptánccsoportja is, hiszen eddig csak a Doina Aiudului rendelkezett ezzel a státusszal.
Szobrot állítottak Vásárhelyi Boldizsár úthálózat-tervezőnek
Vásárhelyi Boldizsár (Csombord, 1899. augusztus 5. – Budapest, 1963. augusztus 7.) műegyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora (1952), Kossuth-díjas (1958) mérnök volt a korszerű útépítés magyarországi úttörője. Az út-, vasút- és közlekedésügy európai hírű tudósa volt, művei nagy hatást gyakoroltak a szakmára országhatáron belül és kívül egyaránt. Magyarország autópálya-hálózatára vonatkozóan 1941-ben készült el az első szakszerű koncepció, Vásárhelyi Boldizsár doktori disszertációjaként. Az alapelgondolás azóta többször módosult, de megtartotta az eredeti terv alapelvét. A mérnökgenerációk fáradhatatlan professzora saját fiára is nagy hatással volt, aki úgyszintén tehetséges és nemzetközileg elismert mérnökké vált.
A zseniális mérnök-tervező halálának 60. évfordulóján a csombordi református gyülekezet, élén Boros Imre László lelkipásztorral, méltó módon emlékezett meg a falu híres szülöttjéről.
A vasárnapi ünnepi istentisztelet után, amelyet kis műsor is követett, sor került a Veres Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész által készített szobor leleplezésére.
A köszöntőbeszédek sorát Demeter Katalin konzul nyitotta meg, aki a híres magyar felfedezőkről beszélt, és ezekkel hozta összefüggésbe Vásárhelyi Boldizsár munkásságát.
Családtagok, tanítványok emlékeztek a csombordi születésű Vásárhelyi Boldizsárra (Fotó: Harácsek Lehel)
Gudor Kund Botond református esperes párhuzamba hozta a Keresztelő János-i útegyengetést Vásárhelyi nagyszabású megvalósításaival, és megáldotta a szobrot.
Pojjákné Vásárhelyi Judit, Vásárhelyi Boldizsár lánya, irodalomtörténész családi élményeket és eseményeket elevenített fel.
Kovács Jenő Julianus-díjas útépítő mérnök, a szoborállítás kezdeményezője, az erdélyi útjairól beszélt, és megemlítette azoknak a Hunyad és Fehér megyei templomoknak a tatarozását, amelyeknél ő is segített. Egyik ilyen kiszállás során került el Csombordra, ahol Boros László lelkipásztortól tudomást szerzett Vásárhelyi Boldizsár itteni származásáról, ekkor fogant meg benne a szoborállítás gondolata.
Tóthné Temesi Kinga, a Közlekedéstudományi Intézet Északnyugat-Magyarországi Közlekedésszervező Iroda vezetője, a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetettje, az út szimbolikáját felhasználva, a kapcsolatépítés és a magyar összefogás fontosságáról beszélt.
Kálnoki Kis Sándor gyémánt okleveles közlekedésépítő mérnök, Vásárhelyi Boldizsár egykori tanítványa, volt helyettes államtitkár, hálás szavakkal ecsetelte, hogyan karolta fel őt a mestere, voltaképp egész karrierjét neki köszönheti. A szervezőktől megtudtuk: a hálás tanítvány teremtette elő az összeget a szoborra.
Utolsóként Matei Drâmbărean, a Fehér megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság vezetője szólalt fel, aki az egyházakkal való kiváló együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
A szobor leleplezését, megáldását és megkoszorúzását követően a résztvevők felkeresték Vásárhelyi Boldizsár édesapjának, az egykori csombordi református lelkésznek, Vásárhelyi Lászlónak a sírját.
Ez a Csombord történetében felejthetetlen esemény szeretetvendégséggel ért véget.
