Engedély nélkül emelhetünk fedett garázst udvarunkon
Az utóbbi évtizedekben sokféle módon próbálták rendszabályozni az építkezéseket: a teljes szabályozatlanságtól az egyesek egyéni érdekeit kiszolgáló rendeleteken át egészen azokig, amelyek valóban egységes, összehangolt, rendezett városképet igyekeznek kialakítani, sőt még az egyes vidékekre jellemző hagyományos építészeti stílust is tiszteletben tartani. Véletlenszerűen felszerelt légkondidobozokHa körülnézünk akár csak Kolozsváron, nem feltétlenül látjuk ezek átütő sikerét: a hőszigetelő ablakok fénykorában mindenki tetszése és zsebe szerint választott formát, színt a nyílászárókhoz, véletlenszerűen szereltek fel légkondicionáló dobozokat, napelemeket akár a tömbházlakás konyhaablakába, a kétségtelenül kényelmi és gazdasági kényszer szülte egyéni törpehőközpontok kéményei emeletről emeletre és lakásról lakásra változó összevisszaságban kandikálnak ki a tömbházak oldalán, a teraszokat pedig a legváltozatosabb stílusban, anyagokkal és színekkel zárták be tulajdonosaik.
Az utóbbi években érvényes szabályozással nagyjából gátat szabtak a fenti gyakorlat folytatásának, ugyanis az ilyen módosításokhoz előzetesen építkezési engedélyt kellett beszerezni, amihez sokféle papír, igazolás és utánajárás szükségeltetett. Ez már önmagában kedvét szegte a tulajdonosoknak: vagy elálltak a tervüktől (főleg ha úgy érezték, „szem előtt lenne” a módosítás), vagy engedély nélkül építkeztek, főleg vidéken. Ennek vetettek véget egy március végén elfogadott törvénytervezettel. A változásnak jelentősek az előnyei mind a lakosság, mind az államkassza szempontjából.
Műépítész: bonyolult engedélyeztetésImmár zavartalanul építhetnek garázst vagy nyárikonyhát udvarukon a kertes házak tulajdonosai, nem szükséges építkezési engedélyt kiváltaniuk, ami többezer euróba is kerülhetett, hiszen építésznek kellett megterveznie az épületet (legyen az akár fészer vagy fásszín), ami egy garázs esetében néhány ezer eurót kóstált. Az általunk megkérdezett műépítész szerint az engedély kiváltása annyiba került, amennyibe magának a nyárikonyhának a megépítése. Ezen felül minden esetben a megyeszékhelyen kellett igényelni az építkezési engedélyt. Ha valaki Csucsán vagy Hollómezőn szeretett volna nyárikonyhát vagy istállót építeni, annak másfél-két órát kellett utaznia Kolozsvárig, hogy a Kolozs Megyei Tanácsnál igényelje az engedélyt, és aztán az illetékes osztály értelemszerű túlterheltsége miatt hosszú heteket-hónapokat várjon annak kibocsátására. Ha netalán kiderült, hogy nincs meg minden szükséges okmánya, igazolása, aláírása, akkor akár többször is utazhatott, ha tudott. Sokan nem tudtak, nem is értették, hogy míg a 2010-es évek elején még házépítésre is elég volt a közeli községközpontban engedélyt kérni, most miért Kolozsváron kell, mások nem is akartak, így aztán a rendezettséget abszolút kontrollal megvalósítani igyekvő törvény pont a fonákjára sült el. Nem kötik a hatóságok orrára az építkezéstMerthogy tévedés ne essék: az emberek építkeztek, csak nem kötötték a hatóságok orrára, s mivel a faluban majdnem mindenkinek akadt ilyen félmegoldása, még a haragosok sem jelentgették egymás építkezési törvénytelenségeit.
Alighanem az engedélykérvények számának jelentős csappanását látva született meg a márciusi módosítás, vagy talán még inkább annak hatására, hogy az illetékesek észbe kaphattak: nem kis összegtől esnek el az önkormányzatok, hiszen az engedély nélküli, így bejelentetlenül maradt építményekre adót sem fizetnek a tulajdonosok. Ez is megváltozik az új jogszabállyal: legalitásba kerülhetnek az elmúlt évek építkezései. Engedély kiváltására pedig ezután nem lesz szükség, de az építési szándékról tájékoztatni kell a földrajzilag illetékes önkormányzatot.
