A kis- és középvállalkozások 50-200 ezer euró támogatásban részesülhetnek
A kormány 53,3 milliárd eurót fordítana a következő tíz évben arra, hogy 3400 kilométernyi autópályát építsen és 3000 kilométernyi vasútvonalat korszerűsítsen, amely a páneurópai közlekedési folyosókhoz csatlakoztatná az országot. További 7,2 milliárd eurót szánnak a tengeri és folyami kikötők, illetve a repülőterek fejlesztésére, 12,48 milliárdot a földgáz- és villamosenergia-hálózat bővítésére, 5 milliárd eurót mezőgazdasági beruházásokra, elsősorban öntözőrendszerek kiépítésére.
A beruházások finanszírozása érdekében a kormány 300 millió euró induló tőkével létrehozza a Román Beruházási Alapot (FRI) és megalapítja a Nemzeti Fejlesztési Bankot (BND). A külföldi befektetők romániai megtelepedésére, a zöldmezős, illetve regionális fejlesztést eredményező beruházások támogatására 1,47 milliárd eurót irányoztak elő.
A koronavírus-válsággal kapcsolatos rövidtávú intézkedések között a kis- és középvállalkozások (kkv) újraindítását támogató programok, beruházásokra és forgótőkére, a versenyképesség növelésére, digitalizálásra és innovációra fordítható segélyek szerepelnek mintegy 2,5 milliárd euró értékben.
A terv szerint egyenként 2000 eurós támogatást nyújt a kormány a kkv-knak, amelyek a beszállítókkal szembeni tartozásaik törlesztésére, a bérleti díj, valamint a közműdíjak kifizetésére használhatják a pénzt. Ugyanakkor összesen 350 millió eurót különít el a kabinet a szálloda- és vendéglátóipari (HORECA) ágazatban, továbbá a turizmus, a szállítás és rendezvényszervezés terén tevékenykedő cégeknek szánt támogatásokra. Vállalkozásonként legtöbb 125 ezer euró igényelhető majd a tevékenység újraindítására.
A kis- és középvállalkozások 50 ezer és 200 ezer euró közötti összegű támogatásban részesülhetnek, versenyképességük növelésére pedig további összegeket kaphatnak. Digitalizálásra összesen 150 millió eurót tervez költeni kormány, a Star-Tech Innovation nevű program (a Start - UP program megújított változata) keretében pedig mintegy 42 ezer euróval támogatják majd az innovatív vállalkozások indítását.
A kormány a program részeként említi azokat a munkahely-megőrző intézkedéseket - a koronavírus-járvány miatt kényszerszabadságra küldött alkalmazottak visszafogadásának, illetve az ötven év feletti, vagy fiatal munkanélküliek alkalmazásának ösztönzését szolgáló bértámogatást - amelyeket már június elején bevezetett.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) plágiummal vádolja a jobbközép kisebbségi kormányt, mondván, hogy gazdaságfellendítési tervének nagy részét a PSD 2016-os választási programjából másolta.
Tánczos Barna: a gazdaságélénkítésre szükség van, de gyorsan kivitelezhető programokkal
Tánczos Barna szenátort, a felsőház pénzügyi és költségvetési szakbizottságának tagját a Szabadság arra kérte, értékelje az Orban-kormány gazdaságélénkítő programját; kérdeztük arról, mennyire tartja a javaslatokat kivitelezhetőeknek, milyen formában nyújthat ez a program mentőövet a gazdasági ágazatoknak és munkavállalóknak, akik lényegesen megszenvedték a koronavírus-járvány megfékezésére hozott szigorító intézkedéseket.
"A gazdaságélénkítő program mostani dokumentumával maga a kabinet is beismeri, hogy a koronavírus által okozott gazdasági krízist nem tudták úgy kezelni, hogy a több éve tartó gazdasági növekedés ne váltson át csökkenésbe"
Az RMDSZ politikusa elmondta: a kormány által kidolgozott dokumentumot olvasva már az első oldalon szembeötlik az a megdöbbentő előrejelzés, amely szerint a Nemzeti Bruttó Össztermék (GDP) 2020-ban 1,9 százalékkal fog csökkenni valós értékben. Tánczos Barna szerint ez azért meglepő, mivel maga Florin Cîţu pénzügyminiszter is az elmúlt hónapokban az eddiginél ugyan lassúbb, de továbbra is gazdasági növekedésre számított, amikor a 2020-as gazdasági kilátásokat elemezte. Az első évnegyedre 0.3 százalékos gazdasági növekedést jegyeztek 2019 decemberéhez képest, és 2.7 százalékot 2019 januárjához képest – magyarázta Tánczos Barna. Ilyenképpen, a 2020-as költségvetésben jelentős gazdasági növekedéssel számolt a kormány; márpedig, ez a növekedés nagy valószínűséggel nem fog megvalósulni.
– A gazdaságélénkítő program mostani dokumentumával maga a kabinet is elfogadja, beismeri, hogy a koronavírus által okozott gazdasági krízist nem tudták úgy kezelni, hogy a több éve tartó gazdasági növekedés ne váltson át csökkenésbe. A helyzet tehát egy gazdasági recesszió kezdete lehet, és ilyen összefüggésben valóban szükség van egy olyan gazdasági programra, amely új lendületet adhatna járványügyi korlátozások által megviselt vállalkozásoknak – részletezte a szenátor.
A dokumentumban vázoltakból az is kiderül, hogy a kormány nem tudott túl sokat írni arról, hogy az eddigiekben milyen intézkedéseket hozott a vállalkozók támogatására – jegyezte meg Tánczos Barna. „Az eddigi megoldások sorában, ami határozottan pozitívumként értékelhető, az nem más, mint az úgynevezett, IMM Invest program; ennek keretében a vállalkozások nem vissza nem térítendő támogatást, hanem állami garanciát és alacsony kamatot biztosítottak számukra a hitelek felvételekor. A mentőövet – azaz a banki hitelt – persze egyszer csak vissza kell adni, s ha az adott vállalkozás nem tud úgymond úszni, akkor a vízbefúlás fenyegeti” – fejtette ki a szenátor. Mindamellett, ez az IMM Invest program valóban segített tízezer vállalkozáson, s valószínűleg további tízezrek élnek a továbbiakban a lehetőséggel, ha az alapokat megnövelve tovább folytatják ezt – tette hozzá a politikus.
Mint mondta, a részletek, adók befizetésének halasztása lényegében csak odázta kissé a pénzügyi problémákat, amelyekkel sok vállalkozás és magánszemély is szembesült. „Valós gazdasági támogatások nélkül a ketyegő óra előbb-utóbb csengeni fog, és előbb-utóbb elérkezik a pillanat, amikor nem lehet már a tartozások befizetését tovább halogatni” – folytatta Tánczos Barna.
Az RMDSZ politikusa szerint, a termelésben, a szolgáltatásokban tevékenykedő vállalkozások újraindítását kell elsősorban támogatni, így elsősorban ezeknek a programoknak a megvalósulása lenne a fontos. „Ilyen típusú programokból egyébként több is szerepel a javasolt dokumentumban, a mikro-vállalkozásoknak nyújtott támogatásoktól kezdve a koronavírus járvány által hátrányosan érintett, csődhelyzetbe került cégeknek megsegítéséig – a turizmusban, a szolgáltató ágazatban, szállítmányozásban egyaránt.
Ezek egyelőre még csak elméleti javaslatok, de az egyszerűbb programokat vélhetőleg el is lehet indítani néhány hét, vagy hónap múlva. Ugyanakkor, a nagy infrastrukturális programok egyértelműen választási kampány-jellegűek; „ez a jelleg egyértelműen érződik, amikor 2020 – 2027-es megvalósítási időszakot emlegetnek, amikor több milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztésről, s szintén milliárdos nagyságrendű összegekkel megvalósítandó operatív programokról beszélnek” – emelte ki Tánczos Barna. Ezeket az összegeket, ha készpénzben a kormány rendelkezésére állnának, sem lehetne az eljárásrendszert tiszteletben tartva 2020-ban elkölteni. A nagy beruházási, fejlesztési programok korántsem indíthatók el azonnali hatállyal, nem fogják a gazdasági válságot orvosolni, nem fognak segíteni a vállalkozókon - hangsúlyozta.
A szenátor szerint, kétségtelen, hogy szerepelnek a kormány javaslatában olyan programok is, amelyeket rövid időn belül el lehet indítani: ezek azok a kis- és középvállalkozásokat segítő tervek, amelyek révén vissza nem térítendő támogatást nyújtanának az alkalmazott nélküli cégeknek (ennél a kategóriánál a támogatást Tánczos Barna egyébként kiterjesztené a 2-5 alkalmazottal működő vállalkozásokra is); ugyanakkor, a kereskedelemre, szolgáltató ipar támogatására szánt, 100-160 millió lejes összegű program is azonnal beindítható lehetne a politikus szerint. A turizmus, szállítmányozás, rendezvényszervezés megsegítésére célzott, 300-350 millió eurós program már vélhetőleg nehezebben valósulna meg, de akár még ez is működhetne akár idéntől is – vélte a szenátor. A nagyobb, célirányosan csak néhány vállalkozás által igénybe vehető programok kivitelezése viszont biztosan nem 2020-ban kezdődik meg – tette hozzá.
Az azonnal beindítható programok esetében – a megfogalmazáson, szövegtördelésen is látszik, hogy a néhány százmillió lejes tételek azok, amelyek jelen pillanatban valójában a kormány rendelkezésére állnak. A többszáz millió eurós tételekkel viszont nagy valószínűséggel nem rendelkezik a kabinet; ezekhez vagy nagymértékű hitelt kell felvennie, vagy, ha hatékonyan tudja hasznosítani az Európai Unió által rendelkezésére bocsátott összegeket, azokat talán át tudja csoportosítani – részletezte Tánczos Barna.
Kérdésünkre, hogy melyek a hiányosságai a kormány tervezetének, a szenátor kiemelte: a dokumentumot azonnali hatállyal alkalmazható, kisebb programokkal töltötte volna fel, célirányosan iparágakra és tevékenységi ágazatokra lebontva. „Sokkal több, konkrétabb apró, gyorsan kivitelezhető, könnyen elérhető programot fogalmaztam volna meg, s a választási kampány-jellegűeket hagytam volna a későbbiekre; a párszáz kilométer autópálya ugyanis egy kis- és közepes vállalkozást sem fog idén megmenteni” – hangsúlyozta Tánczos Barna.
