Mindenkinek el kellene sajátítania az elsősegélynyújtás alapjait

Kötelező tananyag lehetne az iskolában

Mindenkinek el kellene sajátítania az elsősegélynyújtás alapjait
A Kolozs megyében nemrég bekövetkezett tragikus haláleset kapcsán – amikor egy gyekei, 14 éves lány elhunyt azt követően, hogy az iskolában megakadt a torkán egy gumicukor – ismét előtérbe került az elsősegélynyújtás fontossága. Románia még mindig elég rosszul áll e téren, hiszen nagyon kevesen ismerik az alapvető elsősegélynyújtási műveleteket, pedig ezek akár megmenthetik a bajba jutott ember életét. Az elsősegélynyújtást, többek között a Heimlich-fogást tanítani kellene minden romániai iskolában – vélik egyre többen, sőt a napokban aláírásgyűjtés is indult annak érdekében, hogy a most körvonalazódó tanügyi törvény már rendelkezzen erről. Deák András rohammentős, a Kolozs Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) keretében működő rohammentő szolgálat (SMURD) munkatársa, elsősegély-oktató ugyanakkor hangsúlyozta: az alapvető elsősegélynyújtást bárki elsajátíthatja, iskolai végzettségtől függetlenül.

Az elsősegélynyújtást, többek között a Heimlich-fogást tanítani kellene minden romániai iskolában – írta Tudor Ciuhodaru jászvásári orvos a Facebookon. Bejegyzésének apropója annak a Kolozs megyei lánynak az este, aki szerdán halt meg, miután néhány nappal korábban az iskolában félrenyelt egy gumicukrot. Az orvos azt írta: Romániában nem ez az egyetlen értelmetlen haláleset, aminek az volt az oka, hogy az emberek nem ismerik az életmentő technikákat. Úgy vélekedett, a félrenyelésnél alkalmazandó Heimlich-fogást – más elsősegélynyújtási technikákkal együtt – minden romániai iskolában tanítani kell, mert „az egészségügyi oktatás hiánya gyakran halálos kimenetelű”.

A tragikus eset kapcsán az egyik legnagyobb hazai online aktivista közösség, a Declic már aláírásgyűjtést is indított, ebben azt kérik Ligia Deca tanügyminisztertől, hogy vezesse be ezeket a kurzusokat az új, jelenleg parlamenti vitán lévő oktatási törvény által. A kezdeményezésben kifejtik: a statisztikák szerint tíz romániai lakosból nyolc nem tud elsősegélyt nyújtani például szívleállás esetén, emiatt az áldozatok 95%-a életét veszti. Hozzáteszik: sok más országban tanítják az iskolákban az elsősegélynyújtást, felkészítve így az állampolgárokat arra, hogy életet mentsenek, ám nálunk az egészségügyi nevelés nevű tantárgy csak választható, emiatt nagyon kevés diák vesz részt rajta.

Csodákra vagyunk képesek

– Minél több ember végzi el az elsősegélynyújtó tanfolyamot, annál kisebb az elhalálozási arány a lakosság körében. A mentőautó akárhogy siet, később vagy lehet, hogy már túl későn ér oda. Az áldozat mellett levő ember csodákra képes, és menthető állapotban tudja tartani a beteget. Nagyon fontosak, nagyon szükségesek az elsősegélynyújtó tanfolyamok, de az embereknek csak akkor jut ez az eszükbe, amikor ilyen tragédiák történnek. Az elsősegélynyújtó tanfolyamok megszervezését az is nehezíti, hogy nincs elég oktató. Az általam vezetett tanfolyamok hallgatóinak mindig azt mondom: a tudásukat adják át minél több embernek – nyilatkozta a Szabadságnak Deák András rohammentős, akit a nemrég megfulladt Kolozs megyei diáklány halála kapcsán kérdeztünk.

Deák András (balra) minél több embernek igyekszik megmutatni, hogyan lehet életet menteni (Fotó: Facebook/ISUCJ.RO)

– Az elsősegélynyújtás során megkülönböztetünk alap- és emelt szintű mentési tevékenységet. Az alapszint a nagyon egyszerű és életbevágóan fontos manővereket foglalja magába. Az alapfogásokat gyakorlatilag a civilizált világban a gyermekek már a középiskolában is megtanulják. Később, a jogosítvány megszerzésekor is tanítják, és a jövendő gépkocsivezetők ebből is vizsgáznak, akárcsak a közlekedési szabályokból. A munkahelyeken évente kötelező módon kellene ilyen tanfolyamot tartani, illetve azt rendszeresen ismételni kell, hogy szükség esetén alkalmazzuk. Hamisnak tartom azt az állítást, hogy még az egyszerűbb életmentő műveleteket is csak azok tudják elvégezni, akik ezt nap mint nap művelik. Az egyszerű, szabad kézzel elvégezhető manőverekhez nem kell hat év egyetem, és nem is kell azt mindennap művelni. Régebb az iskolákban a torna- és a biológiatanárokra hárult az elsősegélynyújtási ismeretek átadása, mert ők ismerték leginkább az emberi test felépítését, ám ez nem volt hivatalos. Jónak tartanám, ha az egyetemek tanárképző szakjain lenne ilyen tantárgy, ahol a jövendőbeli pedagógusok elsajátítanák az elsősegélynyújtás elemeit, hogy ha szükség lesz rá, azokat alkalmazni tudják. Ugyanakkor az iskola bármelyik alkalmazottjának is jó, ha rendelkezik ilyen ismeretekkel, hiszen ha a takarítónő előtt esik össze a gyermek, ő is tudna intézkedni – közölte az elsősegély-oktató. – Nyugat-Európában azért tartják be kötelezően ezeket a törvényeket, mert felismerték: ha idejében alkalmazzák a műfogásokat, meg lehet menteni az ember életét. Gyakorlatilag a fejlett társadalomban az orvosok rájöttek, hogy nemcsak a mentők menthetik meg az embereket, hanem az áldozat mellett levő polgárok is, akik rendelkeznek ilyen ismeretekkel. Még a legfejlettebb országokban sincs mentőautó minden utcasarkon, ezért tanítják meg ezeket a műfogásokat. Az irgalmas szamaritánus nevet viselő, 2006/85-ös számú törvény 88. cikke kimondja: az a polgár, aki elvégezte az elsősegélynyújtási tanfolyamot és önszántából közbelép a kritikus beteg állapotának stabilizálása érdekében, ha az áldozat meg is hal a kórházban vagy a mentőautóban, az illető önkéntes nem vonható felelősségre a törvényszéken sem – fűzte hozzá Deák András.

(Borítókép: Facebook/ISUCJ.RO)