Hát igen, a dal is azt mondja: egy pofon nem old meg semmit sem. Mégis, egyértelmű volt, hogy előbb-utóbb történik valamiféle incidens, hiszen mégiscsak tízezrekről beszélünk, felháborodott tízezrekről. És Murphy szerint, ha valami megtörténhet, akkor meg is történik…
A bukaresti incidensek szerencsére jól behatárolhatóak, legfeljebb azt lehet feszegetni, hogy a futballhuligánokat küldte-e valaki, vagy maguktól mentek. Elvégre a futballhuligánoknak általában semmi közük a focihoz, mint sporthoz, számukra a balhé a lényeg, és ilyennemű igényüket tökéletesen ki tudják elégíteni egy tüntetésen is, anélkül, hogy másnak kellene felbujtania őket. Mindkét forgatókönyv elképzelhető tehát, sőt, ha visszamegyünk a közösségi hálókhoz, akkor még sok más forgatókönyvvel is szembetaláljuk magunkat. Nem is kell közösségi háló, elég csak egyes tévéadók úgynevezett hírműsorait követni ahhoz, hogy megtudja az ellenkezőjét annak, amit az előző adón látott, hallott.
Oszd meg és uralkodj! – tartja a régi elv, amely a jelek szerint soha nem fog elévülni. És ez a politikai módszer igen jól működik manapság is az óriási információáradat ellenére. Sajnos az interneten bármiből hírt, illetve álhírt lehet gyártani, amikor a figyelmetlen felhasználók több hónappal korábbi történéseket osztanak meg úgy, mintha az ma történt volna, s amikor a like-vadászat olyan méreteket öltött, hogy a nézettség utáni hajszában túl sokan egy másik neves mondást tartanak elvnek: a cél szentesíti az eszközt.
Ilyen körülmények közepette nem lepne meg, ha a szerda esti incidenseknek lesz folytatása. Hiszen a feszültség is egyre nagyobb: a tüntetők tábora egyre népesebb, Dragnea pedig egyre görcsösebben kapaszkodik és ragaszkodik a biztosítékot kiütő sürgősségi kormányhatározathoz. Talán éppen azzal az elképzeléssel, hogy ha a tüntetők tényleg kitartanak a békés tüntetés mellett, akkor neki nem eshet baja. Tüntessenek csak nyugodtan, ameddig akarnak, aztán csak eltelik valahogy a törvény által előírt 10 nap, amely után a Btk. módosításai életbe lépnek, és amelyekkel „tisztára mossa kezeit”… De biztos van B forgatókönyve is, például az is jó, ha bukik a kormány, mert ideiglenes kabinet nem vonhatja vissza az elődje által kiadott sürgősségi kormányhatározatot.
Legalábbis tudomásom szerint. Persze mindezekről (és az egyéb elképzelhető és elképzelhetetlen) lehetőségekről szívesebben olvastam volna hiteles forrásból – mondjuk egy politológustól vagy jogásztól, politikustól vagy ügyvédtől – magyarul, hiszen a román jogi szakkifejezések világa nem áll túl közel hozzám. De valahogy nem találtam szembe magam ilyesmivel. A miértre nem tudom a választ. Talán mert nem annyira a mi harcunk? Ha vér fog folyni, legalább ne magyar vér folyjon – magyarázta valaki, miért is nem megy ki magyarként tüntetni. És nem túlzás azt mondani, hogy ugyanilyen az érdekképviseletünk hozzáállása is a dologhoz: ugyan elítélték a történteket, Kelemen Hunor szerdán azt nyilatkozta a PNL által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány megszavazása kapcsán, hogy „majd döntünk a megfelelő pillanatban”.
Ezek után csak reménykedni lehet: a megfelelő pillanat mihamarabb eljön. Még mielőtt elcsattan a következő – talán semmit meg nem oldó – pofon.
