Mint megállapította, Brüsszel „nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra”, de az elmúlt ötszáz évben minden birodalom belátta előbb vagy utóbb, hogy elnyomással, zsarolással, erőszakkal, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal nem megy a magyarokkal semmire.
„Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma és elvásott a vörös csillag is” – fogalmazott, hozzátéve: mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül Góliát. Hozzátette ugyanakkor: a kiegyezéssel a magyarság megmutatta: „ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár.”
Aláhúzta: Magyarország csak a békével járhat jól, nem kér a háborúból. Várakozásai szerint sorsfordító év lesz az idei. Értékelése szerint szuverenista fordulat előtt áll Amerika és Európa is, „helyreállhat a normális élet”, megnyithatják a nyugati nemzetek új nagy korszakát, amelyben mindenki megtalálhatja a maga számítását.
Felidézte: 1848 márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak, mi magyarok „verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk, átsétáltunk Pestről Budára”. „Ez volt az első békemenetünk” - jegyezte meg. Hozzátette: a magyarok puskalövés nélkül kiszabadították a politikai foglyokat, színházba mentek, nemzeti darabot néztek, a szünetben Nemzeti dalt énekeltek és estére győztek, napra pontosan kilenc hónapra rá pedig megszületett Petőfi Zoltán. Ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják – hangsúlyozta a kormányfő. Hangsúlyozta: nem az a kérdés, hogy milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem az, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra, valójában ezen múlik minden.
Úgy fogalmazott: a márciusi ifjak szülei tudták, haza csak addig van, amíg van, aki szeresse. Megállapítása szerint a magyarnak a szabadság az, ha olyan hazát építhet, „ahol nincs a feje fölött semmiféle háziúr.” „Ezért rajtunk kívül senkinek sem fontos, hogy fennmaradjon a világban az, ami magyar” – emelte ki.
Negyven nemzedék építőköveiből emelkedik a „Magyarország katedrális” – folytatta Orbán Viktor. Szent István megalapította, Mátyás király naggyá tette, a labancok lerombolták, a reformkor újjáépítette, Kossuth és Széchenyi, Petőfi és Jókai, Deák és Batthyány, Klapka és Görgei harcoltak érte – nyomatékosította a miniszterelnök.
Orbán Viktor ünnepi üzenete a külhoni magyarokhoz
„Kérjük vissza a szabad, méltóságteljes Európát”
„1848-ban a magyar nemzet a szabadság zászlóvivője lett. A márciusi ifjak nemcsak felelős kormányt, a cenzúra eltörlését és törvény előtti egyenlőséget követeltek, de arra is vágytak, hogy végre olyan Európában élhessenek, amelynek nemzetei együtt, egymás mellett, nem pedig egymás romjain akarnak emelkedni. Hitték: a szabadság nem önmagáért való, és végképp nem az erősebbek szabadsága a gyengébbek, a többségé a kisebbség felett, hanem mindenekelőtt arra szolgál, hogy általa béke, biztonság és jólét teremjen minden embernek” – írta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a külhoni magyarokhoz intézett levelében, amelyet szerte a Kárpát-medencében és a nagyvilágon felolvasnak a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényeken.
A miniszterelnök megfogalmazása szerint a márciusi ifjak „személyes véráldozatukkal megpecsételt szellemi örökségként hagyták ránk, hogy nemzeti önállóságunkból senki barátságáért vagy fenyegetésére egy hajszálnyit sem engedhetünk”.
Orbán Viktor kiemelte: „a magyar szabadság őrtüzeinek fénye ma is messzire látszik.” „Hirdeti, hogy mi, magyarok kérjük, követeljük vissza azt a szabad, méltóságteljes és erős Európát, amely békét tudott tartani a saját földjén, és határozottan kiállt minden olyan nyílt vagy burkolt törekvéssel szemben, amely őshonos kisebbségei nyelvének, kultúrájának felszámolására tört. Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – zárta levelét a kormányfő.
