Közigazgatási kódex: eltűnt rendelkezések

Közigazgatási kódex: eltűnt rendelkezések
Eltűntek a kisebbségek anyanyelvhasználatát bővítő rendelkezések az új közigazgatási törvénykönyv tervezetéből, amelyet sürgősségi rendelettel készül hatályba léptetni a kormány – közölte csütörtöki hírlevelében Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat (MIJSZ).

A magyar közösség elleni jogsértésekkel foglalkozó szervezet felidézte: az RMDSZ számos, a kisebbségi anyanyelvhasználatnak kedvező passzust sikerült beépítenie a parlament által tavaly elfogadott közigazgatási kódexbe, a törvénykönyvet azonban nem lehetett kihirdetni, mert elbukta az előzetes alkotmányossági kontrollt.A kormány most arra készül, hogy sürgősségi kormányrendelettel fogadja el a közigazgatási törvénykönyvet, de az új tervezetből kihagyták például azt az előírást, amely kötelezővé tette volna, hogy az utcák, terek és parkok nevét a kisebbségek nyelvén is írják ki ott, ahol egy adott kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Az eltörölt cikkelyek között szerepel továbbá a formanyomtatványok elérhetősége a kisebbségek nyelvén, valamint az alternatív küszöb bevezetése a nyelvi jogok alkalmazását illetően - írta a MIJSZ.Az új változat elfogadhatatlanA közigazgatási kódex új változatát elfogadhatatlannak nevezte Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, aki tagja volt a kódexet kidolgozó parlamenti különbizottságnak. “A kormány úgy tekint a parlament munkájára, mintha az meg sem történt volna” - állapította meg a frakcióvezető.A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ szavazataival a parlament tavaly júliusi rendkívüli ülésszakában fogadta el a képviselőház.A jogszabály ellen az államfő, illetve a jobbközép ellenzék emelt alkotmányossági óvást. Egyebek mellett az önkormányzati elöljáróknak előirányzott speciális nyugdíjakat kifogásolták, ugyanakkor a 17 éve hatályos és az újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat is támadták.Az alkotmánybíróság úgy értékelte: a kódex egésze alkotmányellenes, mert elfogadásakor sérült a kétkamarás parlament alkotmányos elve, vagyis a képviselőház olyan fontos változtatásokat épített a jogszabályba, amelyeket a tervezetről korábban szavazó szenátusnak nem volt alkalma megvitatni.

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

A június 9-i választásokon való részvétel fontosságát hangsúlyozták csütörtökön, Kolozsváron az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezeteinek elnökei. Csoma Botond, Fancsali Ernő és dr. Schwartz Róbert egybehangzóan rámutattak arra, hogy a pártok között választási versenynek akkor van helye, amikor az nem veszélyezteti a közösségi érdeket. Az európai parlamenti választásokat illetően azonban a politikai erők együttműködnek, így a magyar összefogás listájára kérik a közösség tagjainak szavazatát. Továbbá az önkormányzati választásokon, azokon a helyeken, ahol minden egyes magyar szavazat számít a magyar jelöltek választási sikere szempontjából, nem lépnek választási versenybe az erdélyi magyar pártok.
Belpol