Kórházépítés 740 millió euróval kevesebb összegből

László Attila: esély sem volt a munkálatok befejezésére

Kórházépítés 740 millió euróval kevesebb összegből
A román kormány tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy lemond közel 740 millió euróról, amit kórházépítésre, illetve korszerűsítésre használt volna fel, emiatt viszont hat tervezett egészségügyi létesítmény megépítése vált kétségessé. Úgy tűnik, erről az intézkedésről az érintettekkel, azaz a helyi és megyei önkormányzatokkal nem egyeztetett. A közegészségügyi minisztérium azt ígéri, hogy a befektetéseket bankhitelből valósítja meg. Megkeresésünkre László Attila Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor elmondta: a befektetési listáról levett hat kórház esetében esély sem volt arra, hogy azok határidőre elkészüljenek, ezért nem meglepő, hogy néhány intézmény esetében ezt a megoldást választották. Ami a hitelből való megvalósítást illeti, a szenátor rámutatott: az uniós alapokból lehívott források vissza nem térítendő támogatások, amelyekhez néhány százaléknyi önrészt kell hozzáadni, a hitelt viszont vissza kell fizetni.

A román kormány szeptember 8-án értesítette az Európai Bizottságot, hogy lemond 740 millió euróról, amit kórházak korszerűsítésére, illetve megépítésére fordított volna. Erre állítólag azért volt szükség, mert az utóbbi években az ország gazdaságának növekedése meghaladta a becsléseket. Ezért összesen 2,1 milliárd euró értékű befektetésekről kellett lemondani. Több tárca, így az egészségügyi minisztérium is kénytelen volt lemondani a bufteai új nőgyógyászati klinika megépítéséről (96 millió euró), a konstancai Sf. Apostol Andrei Sürgősségi Kórház anya- és gyermekvédelmi részlegének új épületéről (142 millió euró), az aradi nőgyógyászat-szülészet, újszülöttosztály, sebészet és gyermekgyógyászati klinika új részlegeinek megépítéséről (95 millió euró), a bukaresti Dr. Dimitrie Gerota Sürgősségi Kórház megépítéséről (202 millió euró), a brassói tüdőgondozóról és járványkórházról (96 millió euró) és a gyulafehérvári sürgősségi kórház onkológiai részlegének új helyre való költöztetéséről és korszerűsítéséről (46 millió euró). Az érintett helyi és megyei önkormányzatok vezetői a sajtóból értesültek a rossz hírekről, és felháborodásukat fejezték ki.

Megkeresésünkre László Attila Kolozs megyei szenátor elmondta: a fenti hat kórház megépítése azért került le a PNRR-listáról, mert ezeknek volt a legkisebb esélye arra, hogy 2026-ig, azaz határidőre elkészüljenek és megejtsék az elszámolást.

– A megépítendő vagy korszerűsítésre váró egészségügyi intézmények listája politikai alku alapján jött létre. Eredetileg 49 intézményről beszéltek, majd ezek száma 27-re, aztán 12-re csökkent. Valószínűleg a kormány felülvizsgálta, melyik létesítmény esetében létezik esély arra, hogy időben, azaz 2026-ra elkészüljön. Amelyiknél még a megvalósíthatósági tanulmány sem volt meg, azok lekerültek a listáról – magyarázta László Attila.

Ami a Kolozs megyei integrált transzplantációs központot illeti, a szenátor elmondta: országos intézményről van szó, amely nem a helyi vagy a megyei önkormányzat, hanem az egészségügyi minisztérium alárendeltségébe tartozik. A mostani forráscsökkentés ezt a létesítményt nem érinti.

– Nem látom értelmét annak, hogy megyei vezetők fontoskodnak. Az energiánkat nem arra kellene pocsékolni, hogy rossz hangulatot keltsünk. Egyelőre a közegészségügyi minisztérium azt kéri, hogy keressenek más helyszínt – fogalmazott László Attila, aki szerint a központnak még nincs biztosítva a finanszírozása. Hozzátette: az egészségügyi minisztérium feladata a  tanulmányok megvalósítása, a tervezési és a kivitelezési versenytárgyalás közzététele, mivel ez az intézmény nemcsak a várost vagy a megyét, hanem  az egész régiót látná majd el.

– Ami a Kolozs megyei regionális sürgősségi kórházat illeti, ha idén lezárul a versenytárgyalás, akkor jövő tavasszal nekifoghatnak az építkezésnek, ám ebben az esetben is nagyon közeli a 2026-os határidő. Én remélem, hogy 2026-ig elkészül az épület, és fel is lesz szerelve. Viszont fenntartásaim vannak arra vonatkozólag, hogy az intézmény működni fog. A több mint hatszáz ágyas egészségügyi intézménybe háromezer szakemberre van szükség. Ami a gyermekkórházat illeti, a regionális operatív programból lehet majd finanszírozni. Az idegsebészeti klinika új épülete az egyedüli, amely jelenleg kivitelezés alatt áll, a többi csak papíron létezik – fejtette ki László Attila.

A PNRR-ből fizetendő összegek csökkentéséről nem tájékoztatták azokat az érintett helyi és megyei önkormányzatokat, amelyek a befektetések tényleges megvalósításával foglalkoznak. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter elismerte, hogy a hat kórházat nem a PNRR-ből fogják megvalósítani, de az álláspontja az, hogy az Európai Fejlesztési Banktól felvett hitelből mégiscsak megépítik őket.

– Én attól tartok az eddigi „jó” szokás szerint, mivel nagyon szűkös a határidő, valamikor 2025-ben beindul a kapkodás. Előbb vagy utóbb a felelős személyek fejében is tudatosul, ha határidőre nem tudják elszámolni a pénzt, felmerül az összeg visszatérítésének veszélye. Én mindenkit arra ösztönzök: ha nincs is rajta most ebben a pillanatban a finanszírozási listán, ne üljön a babérjain, hanem készítse a különböző dokumentációt, hogy ne történjen meg az, hogy a lehívott forrást nem fogjuk tudni elkölteni – összegzett László Attila szenátor.