Kolozsváron a Florin Piersic moziban vetítik a Most vagy soha! filmet

most vagy soha
A film egyik célja, hogy a ma közönsége testközelből élhesse át 1848. március 15-e eseményeit
A Most vagy soha! romantikus kalandfilm a magyar történelem legfontosabb napjáról, március 15-éről, és hőséről, Petőfi Sándorról. Huszonnégy óra története, ami alatt a márciusi ifjak kifordították négy sarkából a világot. Hogy milyen lehetett ezt a forradalmi napot Petőfi és barátai szemszögéből átélni, egy mindennél fontosabb közös ügyért harcolva, a varázslatos korabeli Buda-Pesten? A választ minden néző átélheti, aki jegyet vált a március 16-án vagy 19-én 18 órakor kezdődő filmre a Florin Piersic moziban Taylor Projects és A Vándormozi szervezésében. Az alkotást a március 14-i magyarországi premier hetében Nagyváradon, Temesváron, Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is vetítik a mozik, de Székelyhídon, Nagyszalontán, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen és Székelykeresztúron is meg lehet nézni.

Mindannyiunkban van egy kis Petőfi – ez is lehetne a Most vagy soha! című film üzenete. Petőfi Sándor a forradalmár, a költő és a szerelmes fiatalember a rövidesen mozikba kerülő gigaprodukció főszereplője. A hatalmas vállalást gyakran Petőfi-filmnek nevezik, miközben egyetlen nap történetét meséli el, a forradalom előestéjétől, március 15. éjszakájáig. Ez a huszonnégy óra a magyarok és Petőfi Sándor életének egyik legmeghatározóbb napja – nem véletlen, hogy Petőfi és március 15. elválaszthatatlanok egymástól.

„Petőfi ma is példakép. Mindannyiunk számára követendő, ahogy ez a lánglelkű költő forradalmár ragaszkodott az igazsághoz, tűzön-vízen keresztül küzdött a céljaiért” – emelte ki Lóth Balázs, a film rendezője. „Berettyán Nándor a filmben egy nagyon modern Petőfi, akivel a ma embere is tud – kortól függetlenül – azonosulni. Kiáll a szerelméért és a barátaiért, és sohasem adja fel, hiába próbálnak keresztbe tenni neki” – tette hozzá.

Berettyán Nándor, Petőfi megformálója hangsúlyozta: Petőfiék huszonévesen olyan dolgokat vittek véghez, amelyeknek ma a nyomába sem érünk. „Számunkra ő egy ikon, de akkoriban csupán egy tapasztalatlan, fiatalember volt, aki az egész világgal szembeszállva, őszinte hittel küzdött a céljaiért. Ez a valódi minta számunkra, s egyben a film egyik legfontosabb üzenete, hogy a ma embere azt érezze: ő is lehetne Petőfi” – fogalmazott a főszereplő. 

A gigaprodukció készítése során az alkotók végig önazonos, hiteles Petőfi-képet követtek, ahogy a filmbeli márciusi ifjak is életrevaló karakterként, hús-vér emberként jelennek meg.

„Az ifjak esténként a Pilvax kávéházban gyűltek össze beszélgetni, vitázni, tréfálkozni, pont úgy, ahogyan ezt ma is bármelyik fiatal társaság teszi” – fogalmazott Kis-Szabó Márk, a film egyik forgatókönyvírója. „A Pilvax olyan, mint egy korabeli romkocsma, a lázadó, radikális értelmiség kedvenc találkozóhelye, és természetesen a Most vagy soha! kiemelt helyszíne” – jegyezte meg. 

A film alkotói a mára ikonikussá vált kávéházat – a korhű ételektől a falakat díszítő képekig – aprólékos részletességgel rekonstruálták, hogy aztán Petőfi a forradalom reggelén a biliárdasztalon, sáros csizmában állva szavalhassa el ott a Nemzeti Dalt a film egyik legmeghatóbb jelenetében.

Ahogy Szente Vajk kreatív producer, forgatókönyvíró kiemelte: fontos feladatuk, hogy a hősökben megmutassák az embert, aki olykor esendő, kételkedik, elbizonytalanodik, fél, szorong, latolgat, megerősítésre, támogatásra vár, rácsodálkozik, mit is visz végbe. „A márciusi ifjak mind ilyenek. Huszonéves fiatalok tele hazaszeretettel, ugyanakkor személyes tervekkel, célokkal is, mégis bármelyik pillanatban életüket adták volna a hazáért. Mi most megtennénk ugyanezt? Már 176 éve tőlük tanulunk kiállni a hazánkért, tőlük tanulunk hinni önmagunkban. Kötelességünk elmesélni a történetüket” – fogalmazott a film kapcsán.

A forradalom kezdeti sikere elképzelhetetlen lett volna erős közösség nélkül. A márciusi ifjak, a Pilvax vendégei és a pesti emberek tizenötezres tömege Petőfi tántoríthatatlan, megalkuvást nem tűrő karakteréből merített erőt. Petőfi pedig az őt körülvevők szeretetéből táplálkozott. Például múzsája, a költő-író-műfordító Szendrey Júlia (Mosolygó Sára) támogató szerelméből, vagy legjobb barátja, az ifjú Jókai Mór (Koltai-Nagy Balázs) higgadt erejéből, akivel együtt laktak a Dohány utcai albérletben, amit az Emich Gusztáv (Nagy Sándor) lapkiadótól kapott honoráriumából fizetett. Gyakran megfordult náluk Vasvári Pál (Fehér Tibor), leányiskolai tanár, a kor közismert szépfiúja, és a halk szavú, szófukar jogász, Bulyovszky Gyula (Bordás Roland) is, akik mind sokat jelentettek Petőfi számára.

A Most vagy soha! egyik célja, hogy a ma közönsége testközelből élhesse át 1848. március 15-e eseményeit. Milyen volt először meghallani a tömegben a Nemzeti Dalt, sodródni a Pilvaxból Petőfi és barátai nyomában, együtt éljenezni, lelkesedni a Nemzeti Múzeumnál, milyen lehetett az érzelmek hullámhegyein és -völgyein keresztül lángolni együtt a közös ügyért.

Rákay Philip kreatív producer, forgatókönyvíró szerint döbbenetes, de egyetlen vers kellett a forradalomhoz – a Nemzeti Dal –, és persze Petőfi kivételes személyisége. „Ő volt a szikra, amely mindent lángra lobbantott. Soha nem volt még példa ilyesmire a magyar történelemben. A Most vagy soha! valódi időutazás 1848 Magyarországára, amelynek során igyekeztünk megeleveníteni Petőfi Sándor és a Márciusi Ifjak megalkuvást nem tűrő szellemiségét és hazaszeretetét, amely az idők végezetéig például szolgálhat minden magyarnak” – fogalmazott a kreatív producer. 

A Most vagy soha! a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, forgatókönyvét Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk írták, rendezője Lóth Balázs, a film képi világáért Dobos Tamás operatőr felelt, kreatív producerei Rákay Philip és Szente Vajk voltak. A produceri feladatokat Csincsi Zoltán, Fülöp Péter és Kriskó László látták el. A film látványtervezője Pető Beatrix, jelmeztervezője Velich Rita, vágója Kertai Gábor és Hegedüs Gyula László, zeneszerzője Gulya Róbert.

A Most vagy soha! főszereplői: Berettyán Nándor (Petőfi Sándor) és Mosolygó Sára (Szendrey Júlia). Kiemelt szerepekben látható még: Koltai-Nagy Balázs (Jókai Mór), Fehér Tibor (Vasvári Pál), Horváth Lajos Ottó (Farkasch, a titkosügynök), Jászberényi Gábor (Meyer, a rablóvezér), Lukács Sándor (Ignaz von Lederer tábornok), Nagy Sándor (Emich Gusztáv), Szerednyey Béla (Landerer Lajos).