Kelemen: 30 törvényhozója lesz az RMDSZ-nek - Csoma Botond biztosan, László Attila is valószínű bejutott

Kelemen: 30 törvényhozója lesz az RMDSZ-nek - Csoma Botond biztosan, László Attila is valószínű bejutott
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden elmondta egy budapesti sajtótájékoztatón, hogy a szövetségnek a következő négy évben is 30 törvényhozója lesz a bukaresti parlamentben. Az eddigi részleges eredmények tükrében az már biztos, hogy a képviselőházban 21 tagú lesz az RMDSZ-frakció, míg a szenátusban 9 RMDSZ-es szenátor fog helyet foglalni – magyarázta. Az egyedüli bizonytalanság csak a képviselőházban van, ahol azt nem lehet tudni még, hogy a 21. képviselő melyik megyéből fog bejutni.

Az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a választásra mélyen rányomta a bélyegét a járvány, ezért is „bátran értékelhető jónak” az RMDSZ által elér eredmény. Kifejtette: a magyar közösséget nem sikerült meggyőzni arról, hogy nagyobb arányban menjen el szavazni, mint a román. Felidézte, Szatmár, Maros és Hargita megyében vidéken általában magasabb volt a magyarok részvétele az országos átlaghoz képest, de a nagyvárosokban alacsony volt, így összességében a magyarok is ugyanolyan arányban mentek el szavazni, mint a románok. Hozzátette: ennek történelmi hagyománya is van, hiszen a 2000-es évek elejétől kialakult ez az irány, hogy a románok és a magyarok körében is általában egyforma a szavazási kedv, ezt az idén sem sikerült megtörni, noha ilyen alacsony részvétel mellett jó esély mutatkozott arra, hogy a magyarság számarányához képest erősebb politikai képviseletre tegyen szert.

Kifejtette, hogy a 45 év körüliek és a 60 év felettiek körében is alacsony volt a szavazás, holott ez a két korosztály általában magas arányban képviselteti magát az urnák előtt. A középkorúak esetében a kormány járványellenes intézkedései elleni dühvel magyarázta az RMDSZ elnöke a távolmaradást, a nyugdíjasokat pedig a járványtól való félelem tartotta távol a szavazókörzetektől.

Rámutatott: a szövetség nem zárkózik el attól, hogy kormányzati tényező legyen, hiszen az országnak szüksége van stabil kormányzásra. Az AUR-ral kapcsolatban kijelentette: meg kell legyen a kellő óvatosság és félelem ezzel a szélsőségesen nacionalista párttal kapcsolatban, de összességében körülbelül tudja, mire lehet számítani a következő négy évben a parlamentben részükről. Mint mondta, nem lesz könnyű, hiszen bőven lesznek magyarellenes támadások, de bízik abban, hogy a törvényhozásban sikerül olyan román partnereket találni, akik el fogják utasítani ezt az attitűdöt, és ezért nem kell megriasztania senkit az AUR-nak a parlamentbe való jutása.

A sajtótájékoztatón részt vett Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is, aki újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Magyarország abban érdekelt, hogy Románia is erős legyen, Magyarországgal együtt, mert Közép-Európa csak erős országokkal lehet együttesen erős. Felidézte, Romániával nem volt mindig felhőtlen a kapcsolata Magyarországnak, de bíznak benne, hogy mind a román politikai elit, mind a román közvélemény felismeri: erős Közép-Európa csak erős országokkal együtt képzelhető el. Potápi reményét fejezte ki, hogy a magyar-román kapcsolatrendszert tovább tudják erősíteni, s előbb-utóbb Romániával is elkezdődhet az a történelmi megbékélési folyamat, amely Magyarország és Szerbia viszonylatában az elmúlt években már elindult.

Biztosan mandátumhoz jutott Csoma Botond, és nagy valószínűséggel László Attila is

A helyzet jelenlegi állása szerint Kolozs megyében egészen biztosan újabb képviselői mandátumhoz jutott Csoma Botond, és nagy valószínűséggel László Attilának is meglesz a szenátori tisztsége – nyilatkozta kérdésünkre László Attila. Az RMDSZ politikusa elmondta: reménykednek abban, hogy sikerül megszerezni még egy képviselői mandátumot, bár jelen pillanatban úgy tűnik, ennek elég kevés az esélye.Fotó: MTI