Iskolánként, oktatási ciklusonként kellene dönteni a pótórákról

Beoltatja magát a kolozsvári magyar iskolák oktatóinak zöme

Iskolánként, oktatási ciklusonként kellene dönteni a pótórákról
Értetlenkedve fogadták a kolozsvári magyar iskolák igazgatói a tanügyminiszter azon kijelentését, miszerint a második félévben szombatonként a tanároknak pótórákat kellene tartaniuk, hogy az online oktatás miatti lemaradást pótolják. Mivel még semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak erre vonatkozólag, óvatosan nyilatkoztak az uniós forrásokból fizetett pótórákról. Aki nem zárkózott el a válaszadástól, az nem tudott beszámolni lemaradásról. Ehhez képest a World Vision Románia Alapítvány közvélemény-kutatása szerint a pedagógusok 61%-ának félelmei az online oktatás során felhalmozódott ismerethiányra vonatkoznak. Ugyanennyien értenek egyet azzal, hogy az oktatási anyag mennyiségét össze kellene hangolni a tanév végéig rendelkezésükre álló idővel. A kolozsvári magyar iskolák helyzete szerencsésnek nevezhető, annál is inkább, hogy pedagógusainak többsége felvetette magát az oltásjegyzékbe.

Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter pár nappal ezelőtt bejelentette: a pedagógusok szombatonként pótórákat fognak tartani, hogy behozzák az online oktatás miatti lemaradást. Hozzátette: ezért külön fizetnék a tanárokat, uniós forrásból, és amire akár harmincmillió euró is a rendelkezésükre állhat. 

„Nem hiszem, hogy az országban működő 7203 iskola közül akadnak olyanok, amelyek diákjainak ne lenne szükség pótórákra. Minden tanárnak be kell kapcsolódnia a lemaradás behozásába, kisebb vagy nagyobb mértékben. A pótórák hagyományos formában, az iskolában zajlanának a második félévben, vélhetőleg szombaton – nyilatkozta Sorin Cîmpeanu. A közeljövőben a tárcavezető elemzi az iskolák második félévtől való újranyitásáról szóló forgatókönyveket is. 

– A tárcavezető nem mondat el konkrétan, milyen elmaradt órákat kellene pótolni. A Kolozsvári Református Kollégiumban oktató pedagógus kollégák arról tájékoztattak, hogy nincsenek lemaradások a tanagyag és az órák tekintetében. Lehet, a miniszter a nyolcadikosokra és a tizenkettedikesekre gondolt, akik vizsga előtt állnak – vélekedett Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója.
 
– Hivatalosan még semmilyen értesítést nem kaptunk, ezért várjuk az erre vonatkozó minisztériumi rendeletet. Még nagyon sok az ismeretlen tényező a pótórák kapcsán. A kollégák eddig is tartottak felkészítőket a nyolcadikosoknak és a tizenkettedikeseknek. Néhányan szombat délelőttönként, mások hétköznap délutánonként – magyarázta Kósa Mária, a Brassai-líceum igazgatója.

Timár Ágnes, a Báthory-líceum igazgatója a pótórákra vonatkozó hivatalos rendelet megjelenéséig nem kívánt nyilatkozni.
 
Iskolánként kellene dönteni a pótórákról
 
– Iskolánként meg kellene vizsgálni, hol van szükség pótórákra. Az iskoláknak, vagy inkább a pedagógusoknak kellene erről dönteniük. Ha a tanár úgy látja, hogy szükség van pótórára, akkor minden bizonnyal meg fogja tartani. A nagyenyedi Bethlen-kollégiumban minden online órát megtartottak, ezt személyesen ellenőriztem, tehát nem beszélhetünk lemaradásról – nyilatkozta lapunknak Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen-kollégium igazgatója.
 
– A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban nem voltak technikai gondok, ezért a JZSUK-ban sem indokoltak szombati pótórák. A kollégáktól sem érkezett olyan visszajelzés, miszerint le lennének maradva a tananyaggal – közölte Popa Márta, a JZSUK igazgatója.
 
Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója is egyetértett azzal, hogy a szombati pótórák kérdését iskolánként vagy oktatási ciklusonként külön kellene elemezni, tárgyalni. – Az Apáczai-líceumban jó a helyzet, nem hiszem, hogy szükség lenne szombati pótórákra. De előfordulhat, hogy bizonyos tanintézetekben, ahol nem megfelelő az internetes lefedettség, indokolt a tananyag bepótlása. Adott osztályon belül is különbségek adódhatnak arra vonatkozólag hány gyereknek lenne szüksége ezekre a pótórákra, a felzárkóztatásra. Nem vagyok biztos abban, hogy mindenkinek szüksége lenne rá. Azonkívül a pótórák kapcsán nemcsak azt kell látni, hogy a tanár ezért pluszpénzt kap, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy a gyermekek már így is túlterheltek – összegzett az igazgató.
 
A megkérdezett iskolaigazgatók arról is beszámoltak, hogy az általuk vezetett intézményben oktató pedagógusok többsége felvetette magát az oltásjegyzékbe, kétharmados és háromnegyedes többségről számoltak be.
 
Megnyittatná az iskolákat a diákok, tanárok zöme
 
A World Vision Románia Alapítvány közvélemény-kutatása azt vizsgálta, hogy a pedagógusok és a diákok hogyan vélekednek az iskolák megnyitásáról. A felmérés eredménye szerint a pedagógusok 80%-a, illetve az iskolások 70%-a egyetértett az iskolák megnyitásával. Az alapítvány azt kéri, hogy az iskolák újranyitásáról a helyi hatóságok dönthessenek a fertőzési mutató függvényében. Emellett vidéken még nagyobb szükségét látnák a hagyományos oktatás újrakezdésének a nehézkesebb online oktatás miatt.

A tanárok fele szerint a szülők nem támogatták kellőképpen erőfeszítéseiket
„Ha folytatódik az online oktatás, és nem veszik figyelembe a települések fertőzési mutatóit, illetve a tanulók oktatáshoz való hozzáférésének reális helyzetét, az az iskolaelhagyás növekedéséhez és több nemzedéknyi gyerek hiányos oktatásához vezet. Tavaly szeptemberben a decentralizáció elvét figyelembe véve eldöntötték, hogy az iskolákban a településen mért fertőzési mutató függvényében szervezzék meg az oktatást. Határozottan követeljük, hogy vegyék figyelembe ezt, és a hátrányos helyzetű gyermekek számára minél hamarabb tegyék lehetővé a hagyományos oktatást. Nagyon fontos a tananyag bepótlása, ezért a World Vision Románia pótórákat fog szervezni a programjaiban részt vevő több mint 5000 gyereknek, de ezeket a pótórákat ki kellene terjeszteni országos szintre. Máskülönben mindannyian megérezzük ennek a hátrányát” – nyilatkozta Mihaela Nabăr, a World Vision Románia ügyvezető igazgatója.

Az alapítvány közvélemény-kutatása szerint a gyerekek 88%-a úgy ítéli meg, hogy az iskolák biztonságosak, ezért visszatérnének az iskolába, betartva a szükséges óvintézkedéseket; 55 százalékuk szívesebben tanulna az iskolában, mint otthon. A pedagógusok 84%-a vélekedik úgy, hogy az iskolák készen állnak a hagyományos oktatásra: az osztálytermeket fertőtlenítették stb., ezért biztonságosnak tartják a hagyományos oktatást.
 
Aggasztja a tanárokat a diákok túlterhelése
 
Ami a pótórákat illeti, a tanulók 52%-a nem szeretné, ha a tananyag bepótlása során túlterhelnék őket; 32%-a pedig úgy érzi, szükség van a pedagógus útmutatására a hiányosságok bepótlására, illetve úgy gondolja, az oktatási anyag mennyiségét össze kellene hangolni a tanév végéig rendelkezésükre álló idővel. A pedagógusok 62%-a értett egyet ezzel az elképzeléssel.
 
A tanulók 42%-a attól tart, hogy az iskolába való visszatéréskor az oktatás üteme felgyorsulhat, egyharmaduk a sok bepótolnivaló miatt aggódik, egynegyedük pedig a stressztől fél. A pedagógusok 61%-ának félelmei az online oktatás során felhalmozódott ismerethiányra vonatkoznak, 49%-uk úgy véli, hogy a szülők nemigen támogatták a tanerők erőfeszítéseit, 45%-uk szerint rengeteg tananyagot kell pótolni, 43%-uk pedig a diákok túlterhelésétől tart. A pedagógusok egynegyede szerint az iskolák vezetőségének és a tanfelügyelőségeknek irreális elvárásaik vannak.
 
A közvélemény-kutatás szerint az online oktatás idején a tanulók közel egyharmada volt stresszes vagy unatkozott; közel 20%-uk érzett zavarodottságot, amiért aggódtak és szomorúak voltak; és csak 25%-uk nyilatkozott úgy, hogy nem vagy alig szembesült problémával az online oktatás során. Ami a pedagógusok online oktatásra vonatkozó tapasztalatait illeti, 20%-uk ítélte stresszesnek az oktatási folyamatot, és 10%-uk számolt be szomorúságról. 16%-uk egyáltalán vagy csak nagyon ritkán volt elégedett azzal, ahogyan a digitális technológiát alkalmazta az online oktatás során, 12%-uk pedig soha vagy csak nagyon ritkán tudott alkalmazkodni a helyzethez.