Hollandia elviekben nem ellenzi Románia schengeni csatlakozását, de…

Hollandia elviekben nem ellenzi Románia schengeni csatlakozását, de…
Bizakodóan nyilatkozott Klaus Iohannis államfő azt követően, hogy tárgyalt szerdán Mark Rutte holland miniszterelnökkel Románia schengeni csatlakozásáról. Reményei szerint a lehető leghamarabb teljesülnek a politikai feltételek ahhoz, hogy az ország beléphessen a belső határellenőrzés nélküli térségébe.


Iohannis a holland kormányfőnek elmondta: Romániának, a román állampolgároknak jogos elvárása a schengeni csatlakozás. „Ismét felsorakoztattam az összes érvet amellett, hogy a mielőbbi csatlakozásunk nemcsak szükséges, hanem rendkívül időszerű is” - jelentette ki.

Az államfő újra emlékeztette tárgyalópartnerét arra, hogy Románia megfelel a schengeni tagság megszerzéséhez szükséges technikai követelményeinek, és az európai szolidaritás szellemében voltaképp már most is az Európai Unió külső határainak védelmét szolgáló térség de facto tagjaként lép fel.

„Aktívan részt veszünk a schengeni övezet korszerűsítésére és hatékonyabbá tételére irányuló erőfeszítésekben. Románia csatlakozása hozzá fog járulni a térség biztonságához és konszolidációjához, amint azt a határainkat eddig átlépő több mint 2,5 millió ukrán állampolgár helyzetének a schengeni normáknak megfelelő kezelése is bizonyítja” - fogalmazott Iohannis.

Hollandia elviekben nem ellenzi Románia schengeni csatlakozását - jelentette ki Rutte. A holland kormányfő úgy értékelte: Románia valóban tett számos jelentős lépést a helyes irányba az elmúlt években. Hollandia álláspontja szerint akkor csatlakozhat a schengeni övezethez, ha minden feltétel teljesül.

„Van egy monitoring rendszerünk, illetve együttműködési és ellenőrzési mechanizmusunk is. Meg kell vizsgálnunk, milyen lépések következnek ebben az eljárásban, és aztán tárgyalhatunk, de Hollandia elvben nem ellenzi Románia schengeni csatlakozását” - jelentette ki Mark Rutte.

Klaus Iohannis államfő Mark Rutte holland kormányfővel és Nicolae Ciucă miniszterelnökkel a Brassó megyei nagysinki (Cincu) Getica katonai kiképzőközpontot kereste fel szerda este. A látogatás alkalmával sorra került sajtóértekezleten elhangzott az is: a NATO megosztására tett kísérletek csak erősebbé tették a katonai szervezetet. „Együtt állunk ki Putyin agresszív háborúja ellen. Minél inkább megpróbál szétválasztani, annál inkább összehoz minket” – mondta.

Kifejtette: a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő Keleti Szárny fontos láncszeme a Romániában állomásozó harccsoport, amelynek minden tagja felkészült az elrettentésre, és szükség esetén a védelemre is.

'Mi, a NATO, egységes entitásként állunk ki ukrán barátaink mellett, megvédjük a demokráciát és a szabadságot, azokat az értékeket, amelyeket soha nem adunk fel. Büszke vagyok arra a gyorsaságra, amellyel ez a harccsoport megalakult' - jelentette ki Rutte, aki románul is köszönetet mondott Iohannis államfőnek és Ciucă miniszterelnöknek.

A védelmi tárca tájékoztatása szerint a nagysinki kiképzőközpontban 195 holland, 313 francia, 64 belga és 57 román katona teljesít szolgálatot.

Elhangzott az is: Hollandia úgy döntött, hogy kiegészíti az Ukrajnába küldött légvédelmi eszközöket.

„Minden lehetséges módon támogatnunk kell Ukrajnát: pénzügyi, katonai, humanitárius téren. Az ukrajnai polgári célpontok elleni legutóbbi támadások a helyzet súlyosbodását jelentik, és a támogatás szükségességére világítanak rá” - mondta Rutte.

„Nem hajolunk meg az agresszió, a zsarnokság előtt. Románia a földrajzi helyzete miatt már tudja, milyen agresszív tud lenni Oroszország” - tette hozzá.

Klaus Iohannis köszönetet mondott Mark Rutte holland miniszterelnöknek a holland katonák romániai jelenlétéért. Kijelentette: a Brassó megyei településen állomásozó holland, belga és francia katonák romániai jelenléte bizonyítja azt az egységet, koherenciát és magas szintű reagálóképességet, amelyek a történelem legerősebb politikai-katonai szövetségét, a NATO-t jellemzik.

„Önök a román katonákkal együtt biztonságosabbá teszik Európát, és védik az euroatlanti értékeket: a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamiságot és azt a jogot, hogy minden nemzet maga válassza meg a kül- és a biztonságpolitikáját” - fogalmazott Iohannis.