Ha az emberiség nem veszi nagyon hamar nagyon komolyan a klímaváltozást, örökre eltűnhetnek mai formájukban azok a helyek – az Attersee környéke, az Atlanti-óceán európai partvidéke vagy az Alpok lábánál található festői tájak –, amelyeket Egon Schiele, Gustav Klimt, Koloman Moser, Gustave Courbet vagy Tina Blau bő száz évvel ezelőtt megörökítettek festményeiken – hangsúlyozza az MTI-hez eljuttatott közleményében Bécs Város Külképviseleti Irodája.
Mint közölték, a művészi intervencióban Ausztria egyik legjelentősebb klímakutató hálózata, a Climate Change Centre Austria volt a kiállítóhely segítségére.
Tizenkét különböző szakterületet képviselő tudósokból álló csapat lemodellezte, hogy a felmelegedés miatt várhatóan milyen változásokkal kell szembenéznie az elkövetkező évtizedekben a világhírű festményeken ábrázolt területeknek.
A festményeket pontosan annyi fokkal ferdítették el, amekkora felmelegedés az adott régióban várható, a képek melletti táblákon pedig arra ösztönzik az embereket, hogy tegyenek a klímaváltozás ellen.
„A múzeumok olyan helyek, ahol a látogatók a művészek szűrőjén át láthatják a világot és olyan témákkal, világfelfogással és életszemlélettel konfrontálódhatnak, amelyek kellemetlenek vagy provokálóak a számukra, esetleg kihívást jelentenek. A múzeumok éppen ezért magukban hordozzák a lehetőséget, hogy a tudatosítással pozitívan befolyásolják az emberek jövőbeli cselekedetét, a társadalmi jelenségeket. Ebben az értelemben szolidárisak vagyunk a klímaaktivistákkal” – idézi a közlemény Hans-Peter Wipplingert, a Leopold Múzeum igazgatóját.
A rendhagyó intervenció június 26-ig látható a Wien 1900. Aufbruch in die Moderne (Bécs 1900. Indulás a modernitásba) című állandó kiállítás részeként. A múzeum vasárnaponként ingyenes tárlatvezetést is kínál az intervenció tizenöt alkotásához.
Fotók: Facebook/Leopold Museum
