Szinte 22 millió európai fiatalt veszélyeztet a szegénység
Az Eurostat országokra, nemekre, nemek közti különbségre és korcsoportokra bontva is elemezte a szülőkkel való együttélés arányait, valamint a szegénységi kockázat és társadalmi kirekesztettség mértékét.
A felmérésből kiderül, Máltán mérték a legkisebb különbséget a szülőkkel lakó 16–29 év közötti fiatal nők és férfiak esetében: mindössze 4,6%-al nagyobb a családi házban élő férfiak aránya, mint nőké – de hasonlóan alacsony az arány Svédországban (4,7%) és Spanyolországban (5,7%) is. Horvátországban lakik a szülői fészekben a legtöbb fiatal férfi, a 16–29 év közöttiek 93,1%-a maradt a szülőkkel, ezt Szlovákia (89,2%), Olaszország (88,3%) és Málta követi (87%). A nők esetében a legnagyobb arányt Máltán mérték (82,4%), amelyet szorosan követ Horvátország 82,3%-al. A legkisebb szülőkkel élési arányt, mindkét nem esetében Dániában (39,5 % a fiatal férfiak esetében és 31,9% fiatal nők esetében), valamint Finnországban (40,8% férfi, 30,1% nő) mérték.
A tanulmány a 16–29 év közöttieket három különböző korcsoportra bontotta: 16–19, 20–24 és 25–29 évesek. A korcsoportos bontást elemezve kiderül: a legfiatalabbak, mivel még tanulmányaikat folytatják, laktak a szülőkkel a legnagyobb arányban 2017-ben, viszont a korral a kiköltözés mértéke is nőtt.
A 16 és 19 év közötti korosztály esetében mindössze egy tagállamban mértek 90%-nál alacsonyabb szülőkkel lakási arányt: az Egyesült Királyságban a 16–19 év közöttiek 89,3% élt csupán a szüleivel (2016-os adat). Hasonlóan alacsony arányt mértek Bulgáriában, ott a kamaszok 91,7% lakott a szülői fészekben, de Romániában is 90% körüli ez az arány. A 28 EU tagállamból 21 esetében lakik a 16–19 évesek legalább 95%-a a szülőkkel, a legnagyobb arányban a ciprusi (99,2%), horvát (99,3%) és az olasz (99,6%) kamaszok élnek a szülői házban.
A két idősebb korosztály esetében – 20–24 és 25–29 évesek – szignifikáns eltéréseket mértek az EU különböző tagállamaiban. Az északi országok mindkét korosztályban jól teljesesítettek: a 20–24 évesek esetében a szülőkkel való együttlakási arány Dániában 23,8%, Finnországban 26,6%, Svédországban pedig 41,6%. Ezek az arányok 25–29 éves korosztály esetében már 10% alá csökkennek.
A 20–24 évesek közül a legtöbben Szlovákiában laknak szüleikkel (93,4%), őket a máltaiak és horvátok (92,9% mindkét országban), az olaszok (92%) és spanyolok követik (91,1%). A többi tagállam esetében ez az arány nem éri el a 90%-ot, Romániában ez az érték 83,3%. Az idősebbek, 25–29 év közöttiek esetében a legtöbben Horvátországban laknak a szüleikkel, ez a csoport háromnegyedét érinti. A horvátokat a sorban a görögök (72,3%) és a máltaiak (71%) követik. A romániai 25–29 évesek megközelítőleg fele, 54,2% lakik még otthon.
Mérték a társadalmi kirekesztettség mértékét is
A tanulmány során három mutatószám alapján mérték – szintén országokra, nemekre és korosztályokra lebontva – a szegénységi kockázatával és társadalmi kirekesztettség veszélyével érintett emberek számát. A három index, országonként mért szegénységi kockázati ráta, a súlyos anyagi deprivációban élők aránya, valamint az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya volt. Az kutatás készítői kiemelik: azok a fiatalok, akinél fennáll a szegénységi kockázat és társadalmi kirekesztettség az említett három indexből legalább egyben, de általában kettőben vagy mindháromban érintettek. A fent említett veszélynek a 16–29 évesek 27,7% van kitéve EU-s szinten, ami 21,8 millió fiatalt jelent – derül még ki a felmérésből.
EU-s szinten a fiatal nők azonban kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, mint a férfiak: a 16–29 év közötti nők 28,1%-a van kitéve a szegénységi kockázatnak és társadalmi kirekesztettségnek, amely a fiatal férfiak 27,3%-át érinti csak, a nemek közti eltérés 0,8 százalék. Az EU 28 tagállamából 17 esetében a nők veszélyeztetettebb helyzetben vannak, mint fiatal férfi társaik, Litvániában és Portugáliában az arány megegyezik, míg a többi kilenc tagállamban a férfiak vannak jobban kiszolgáltatva.
Országokra bontva a szegénységi kockázat a görög fiatalokat érintette leginkább, a 16–29 év közöttiek szinte fele, 45,6%-a van kitéve ennek a veszélynek. A görög fiatalokat a bolgárok követik 41%-al, a sorban harmadik helyen Románia áll, a 16–29 évesek 40,4%-a van kitéve a szegénység kockázatának és társadalmi kirekesztésnek. A legjobb helyzetben a cseh fiatalok voltak 2017-ben, csak 12,1% volt érintett ebben a veszélyben.
A társadalmi kirekesztettség és szegénység kockázata a szüleikkel lakó fiatalok esetében szinte minden tagállamban alacsonyabb volt, mint a külön élők esetében. Kivételt volt ez alól Lengyelország, Luxemburg, Lettország és Portugália, ahol magasabb volt a kiszolgáltatottság aránya azok esetében, akik a szüleikkel laktak.
