Gőzerővel korszerűsíti iskoláit az Erdélyi Református Egyházkerület
Biztosan mindenkinek volt már része abban, hogy otthonát úgy festette újra, esetleg konyháját-fürdőszobáját úgy korszerűsítette, hogy közben mindvégig abban a házban lakott... Valami hasonló kezdődik most az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban: mivel a nyári vakáció túl rövid ahhoz, hogy minden tervezett munkálat beleférjen, ezért már tanév közben elkezdenek dolgozni az épület átfogó felújításán, hogy ősszel már teljesen megújult környezetben kezdhessenek.
Teljesen felújítják az egykori leányiskolát
– Az iskolában új fűtési hálózat lesz saját hőkazánnal, lebontásra kerülnek a csempekályhák. Minden tanterembe új padló kerül. A teljes villanyhálózatot kicseréljük. A folyosók új burkolatot kapnak, részben újakra cseréljük az ajtókat. Vezetékes internethálózat kerül minden terembe, illetve WIFI hálózat is lesz – ismertette a terveket Vörös Alpár. – Átalakul a fizikum és a díszterem, a fiúöltöző stb. Az épület külső felújítása is megtörténik, kijavítjuk, megerősítjük a tetőt. Modern természettudományi labort alakítunk ki szertárakkal. A munkálatok bonyolultsága nem teszi lehetővé azok elvégzését a vakáció ideje alatt, emiatt vált szükségessé, hogy már mostantól elkezdjük. Reményeink szerint szeptemberre elkészül és a következő két hónapban kell elviselnünk a zajt, port, egyéb kellemetlenségeket, amelyek az építkezéssel járnak. De meggyőződésünk, hogy megéri, hiszen ősztől egy modern iskolában folytathatjuk tevékenységünket. Kérném ezért mindenki megértését és a diákok fokozottan figyeljenek egymásra, hogy balesetmentesen vészeljük át ezt a periódust – tájékoztatta az igazgató a szülőket, diákokat, tanárokat.
A felújítás az alagsorban kezdődik, majd fokozatosan haladnak felfelé, 2-3 tanteremben dolgozva. Ezért április 3-tól a három 9. osztály átköltözik a főtéri katolikus plébánia udvarán levő tantermekbe, ahol kapusszolgálatot biztosítanak a diákok biztonsága érdekében.
Új szárny épül: hazajöhetnek az elemisták
Az iskola évfolyamain indított osztályok száma az utóbbi 25 évben olyan mértékben bővült, hogy hosszú éveken át csak úgy tudtak elhelyezni mindenkit, ha a 3–7. osztályosok délután jártak iskolába. Akkor rövidebbek voltak a tanórák, és fél 8-kor kezdték a napot, az utóbbi szokást 5. osztálytól mindmáig megtartották, hogy elkerüljék a reggeli torlódást a városban. 2010-ben az elemi osztályokat a ferencesekhez költöztették, az egykori zenelíceum részben átalakított udvari termeibe, és akkor megszűnt a délutáni „váltás”. A szétválásnak nem örültek felhőtlenül sem a tanárok, sem a diákok, és immár hét éve vágyakoznak arra, hogy sikerüljön ismét egyetlen épületben tanulnia mindenkinek. Az évek során több forgatókönyv létezett, volt szó például arról is, hogy a jelenlegi épületet egy emelettel bővítik, de ez dugába dőlt. Most már nagyon közel kerültek ahhoz, hogy sokak álma teljesüljön: hatévesek és nagykorú diákok egyetlen közösségben tanulhassanak, a délelőtti órákban – a tervek szerint új szárnnyal bővítenék az iskolát. A projekt fő támogatója Magyarország kormánya több mint másfél millió euróval, de az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) szintén a javításra fordítja annak a bérnek a nagy részét, amelyet a város fizet az iskoláért – a fennmaradó részt az iskola kapja vissza ösztöndíjak és más iskolai programok támogatásaként. Az új szárny a jelenlegi oldalsó kocsibejáró helyén, illetve az udvar egy részén fog megépülni, a telek azonban nem volt elég nagy ahhoz, hogy meglegyen a törvényben előírt távolság az épülettől a telekhatárig. Ebben a belvárosi egyházközség segített, eladva az egyházkerületnek közel 200 négyzetmétert a saját telkéből – itt lesz az új kocsibejárat –, így az épület a tervek szerint megépülhet.
– Az új épület alagsorában lesz a jelenleginél több mint kétszer nagyobb könyvtár olvasóteremmel (amelynek tervezett kapacitása 30–35 ezer kötet), ebédlő a napközis rendszerű kisiskolásoknak, pszichológiai rendelő. A földszinten 200–220 négyzetméteres új díszterem lesz, amelybe kétszer is bőven beleférne iskolánk jelenlegi díszterme, ebből pedig tanterem lesz, és a szomszédos kisebb tantermeket is megfelelő méretűre bővíthetjük. Az 1–2. emeleten és a manzárdban összesen 8 új tanteremmel gazdagodunk. A tornaterem egyelőre a régi marad, felújítva – tájékoztatott Vörös Alpár, aki pontosan tudja, hogy a következő hetek diákot, tanárt, embert próbálóak lesznek, erre megpróbálnak a lehetőségek szerint felkészülni, de sok türelemre és megértésre lesz szükség ennek a forgatókönyvnek minden szereplője részéről. No meg természetesen segítségre, például akkor, amikor a 22 ezer kötetes könyvtárat, no meg a természettudományi szertárat ki kell költöztetni jelenlegi helyéről. A felújítással és bővítéssel együtt az iskola felszereltségét is korszerűsítenék, lehetőség szerint minden tanterembe okostáblát szerelnének, mindezt részben az iskola saját költségvetéséből, másrészt az Encyclopaedia Egyesület megtakarított pénzkeretéből, de adományokat is szívesen fogadnak.
Ahol ma labdáznak, ősszel részben már az új épületszárny állhat
Az új szárny a régi épület struktúráját követi, bizonyos elemekben különbözik majd attól, de igazodik a szomszédos Herepei-házhoz, ezért sem színében, sem formájában nem kell nagyon furcsának, korszerűnek lennie – mondta kérdésünkre a tervező, Müller Csaba építész.
Örökkévaló földi ünnep: 21. századi iskolákat akarnak a reformátusok
Ilyen nagyszabású építkezési-felújítási tervek hallatán felmerült: valóban sikerülhet betartani a szűkösnek tűnő szeptember végi határidőt? Ballai Zoltánt, az EREK gazdasági tanácsosát kérdeztük.
– Nincs mit tenni, a bővítésnek csak az érettségi után lehet nekifogni. A kiválasztott kivitelező ígérete szerint mindent meg fog tenni, hogy minél hamarabb elkészüljön az új szárny. Ez tulajdonképpen a harmadik bővítés lesz, amelyet az elmúlt közel 100 évben az egyházkerület elvégez az épületen. Ha vége lesz, akkor végre hazaköltözhetnek az elemis diákok a saját iskolájukba. A tantermek a 21. századi előírásoknak és igényeknek fognak megfelelni.
Az építési engedély megszerzéséhez szükséges még a műemlékvédelmi hatóság engedélye, amely április 6-án fog ülésezni – reméljük, pozitívan véleményezi terveinket a bizottság. Ezután leadjuk a terveket a városi urbanisztikai osztályhoz és a tanácshoz engedélyeztetésre. Reméljük, nem találnak kifogást, és időben – a működő iskola miatt csakis június vége felé – megkezdhetjük a bővítést.
Az Erdélyi Református Egyházkerület mindig is nagy gondot fordított iskoláinak karbantartására és felszerelésére. Minden iskolaépület esetében kötnek a hatósági engedélyek vagy a le nem zárult restitúciós folyamatok. Az is igaz, hogy nagyon sokszor szinte közelharcot kell vívni egy-egy iskola vezetőségével, amikor a már megszokott élettereket átalakítjuk, vagy újabb funkciót szabunk neki, természetesen az iskola érdekében. Sajnos vannak még olyan emberek, akik nem értik meg, hogy a 21. században más igények, de főleg más lehetőségek vannak az oktatás területén. Viszont örvendetes, hogy van olyan tanári kar és olyan iskolai vezetőség – és az Apáczai ilyen –, amely nagyon nyitottan és konstruktívan áll hozzá a felújításhoz és bővítéshez.
– Az Átlátszó Erdély egyenesen azt írta, hogy az EREK a budapesti kormány legnagyobb „kedvence” az elnyert támogatások összegét tekintve, azaz az EREK kapta a legtöbb pénzt. Indokoltnak, megérdemeltnek tartják a jelentős támogatást? Milyen arányban fordították ezeket a támogatásokat iskolák tatarozására?
– Nem tisztünk minősíteni senki véleményét. Mi meg vagyunk győződve, hogy szolgálatunkban Isten akaratát követjük. Azt is tudjuk, hogy intézményépítési terveinket és megvalósításainkat nem ma, hanem a jövendőben lehet lemérni. Különösen hálásak vagyunk azért, hogy Magyarország felelős kormánya gondoskodik az erdélyi magyarságról. Ami biztos, az az, hogy intézményeink építésében, az alapításban és a működtetésben mindig is az egész erdélyi magyarságot szolgáljuk Isten dicsőségére.
A támogatásokat mindig a támogatási célnak és a támogató szándékának megfelelően használjuk fel. Jelenleg Erdély-szerte építünk, javítunk, bővítünk – bölcsődét, óvodát, elemi iskolát, kollégiumokat, teológiai intézetet, egyetemi kollégiumokat, öregotthonokat stb.
2017 őszén szeretnénk több helyen, településen bölcsődét, óvodát megnyitni. Ugyanakkor szeretnénk a diákoknak, szülőknek, tanároknak átadni a teljesen felújított Kolozsvári Református Kollégiumot, a kibővített Apáczai-líceumot, a megújított Protestáns Teológiai Intézetet. Hisszük, hogy a 21. században is a legjobb befektetés az az erkölcsi, szellemi és anyagi tőke, amit a fiatalságba, az ifjúságba fektetünk. Külön öröm nekünk, hogy ebben a szándékunkban nemcsak belföldön, de az anyaországban is jó szándékú segítőkre találtunk.
– Öröm látni egy hármas partnerségben teljesen újjávarázsolt Bethlen-kollégiumot, egy megszépülő kolozsvári kollégiumot, a Szász Domokos szakiskolát, újabban pedig az EREK tulajdonába visszakerült egykori leánygimnáziumban működő világi iskola felújítását, és azt, hogy ilyen téren az utóbbi néhány évben többet lehetett haladni, mint az azelőtti két évtizedben összesen. Miért tartja fontosnak az egyház az iskolák felújítását ilyen igyekezettel?
– 500 éves a reformáció és 450 éves a Magyar Református Egyház. Az anyanyelvi oktatást úgymond a reformáció honosította meg Európában. Azt gondoljuk, hogy a Gondviselő Isten parancsának engedelmeskedünk, amikor iskoláinkról és diákjainkról gondoskodunk. Erdélyi helyzetünk megparancsolja, hogy ebben a világban kiemelkedően ezzel is komolyan és felelősen foglalkozzunk.
Hitvallási iratunk a Heidelbergi Káté ezt kérdezi és válaszolja: „103. kérdés: Mit követel Isten a negyedik parancsolatban? Felelet: Először azt, hogy az igehirdetés és az iskolák fenntartassanak, és én különösen ünnepnapokon Isten gyülekezetébe szorgalmasan eljárjak, Isten Igéjét tanuljam, a szent sákramentumokkal éljek; az Urat a szentek közösségében segítségül hívjam, és Krisztus szerint adakozzam. Továbbá, hogy gonosz cselekedeteimmel felhagyjak, engedvén, hogy az Úr végezze bennem Szentlelke által a maga munkáját, és így az örökkévaló ünnepet már e földi életben elkezdjem.” Mi hisszük, hogy keresztyén szellemiségű, egyházi iskolában magyarul tanítani és tanulni Isten ajándéka. Hisszük hogy ez része az örökkévaló ünnepnek. És hisszük, hogy nem hibázunk, amikor az ilyen „örökkévaló földi ünneplés” földi feltételeinek meglétéért mindent megteszünk.
