Benedek Elek és Móra Ferenc emlékét idéző tárlat az Apáczai Galériában
Vörös Alpár Vita István, az Apáczai-líceum igazgatója köszöntötte a jelenlévő művészeket és a kiállításra kíváncsiakat, majd átadta a szót Cseh Katalin költőnek, aki ismertette a két író munkásságát.
A kisbaconi születésű Benedek Eleket, a modern magyar gyermekirodalom megteremtőjét, Gyulai Pál indította el írói pályáján. Benedek Elek 1888 februárjában elmondott első képviselőházi beszédében a gyermek- és ifjúsági irodalom fontosságát hangsúlyozta, és irodalmi értékű gyermekkönyvek írásához kért segítséget az Akadémiától. Elve, hogy a magyar irodalom olvasóközönségének nevelését a gyermekeknél kell kezdeni. Mesegyűjteményei a Székely mesemondó, az ötkötetes Magyar mese- és mondavilág, mesefordításai a Grimm-mesék és az Ezeregyéjszaka meséi. A Cimbora gyermeklap szerkesztője 1922-től haláláig.
A kiskunfélegyházi születésű Móra Ferenc a család nehéz anyagi helyzete miatt óriási nehézségek árán végezte tanulmányait. A budapesti egyetemen szerzett diplomát földrajz és történelem szakon. Haláláig a Szegedi napló munkatársa volt, egy időben főszerkesztője is, jóformán ez volt az egyetlen akkori hírlap, amely nem állt a háborús propaganda szolgálatába. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor jellemzi. Publicistaként játékos-ironikus hangnemben bírálta a kor társadalmi igazságtalanságait és visszásságait.
Kis-Pállukács Hajnal muzeológus ismertette a kiállítás anyagát, annak sokszínűségét. „Vannak, akik a két magyar mese-atya arcképében vagy annak feldolgozásában látták jónak a téma megközelítését. Mások az első három szóra összpontosítottak, a Mese, monda, mitológia irányát választották. Egyes művészek a mesékre valló színes élénkség adta lehetőséggel, mások a mondák komolyabb, visszafogottabb, álomszerű színvilágával, vagy épp a mitológia, a mítosz misztériumát sugalló árnyalataival vagy szimbólumaival éltek. Ezt az álomszerű meditatív állapotot nem csak a színek, a színvilág révén lehetséges replikálni. Van, akinek preferált technikája a grafika, monotípia, akvaforte, akár egyszerűen a fehér-fekete, fény-árnyék páros hangsúlyozása az, ami számára a legpontosabban tükrözi a kontemplatív állapotot vagy az adott történet lelkületét. Figyelemre méltóak a kiállításon jelen lévő mese-, illetve könyvillusztrációk. A beavatatlan ember számára hangsúlyoznom kell, hogy ceruzát, pasztellkrétát, ecsetet ragadni és mesét olvasva rajzolni, nem is olyan egyszerű. Az előbb felsorolt aspektusok dinamikussá teszik a kiállítást, a munkák értéktöbbletet képviselnek. A hagyományos értelemben vett csoportos kiállítást nem egyszerű értékelni, szubjektív hangvételű bírálást eredményezne. A tematikának minden műalkotás megfelel. Túl a tanítási aspektuson, a mese hallgatása, mesélése képes olyan állapotba transzponálni az egyént, amelyben megnyugvást találhat, teste-lelke gyógyulhat. A régi világban, amikor a sámánok mondták népük történeteit, hitvilágukból merített eseményeket a tűz köré ülve, akár a hozzánk közelebb álló „rég”-ben, amikor a fonóban meséltek egymásnak. A mese, monda, mitológia fejlődésünk három alapköve. Fiaimmal járom újra ezt a hárompontos fejlődéslétrát, jelenlég még csak a mese fokán állunk. Arra szeretnék késztetni mindenkit, hogy engedjük be a mesék varázsát mindennapjainkba” – zárta méltatását a muzeológus.
Az est további fénypontja a Kicsid Gizella, Miklósi Réka színész-zongorista páros előadása volt. A zongoraművész Bartók Béla-műveket adott elő, a színművésznő pedig részleteket olvasott fel az Elek apónak írt levelekből, köztük az akkor nyolcadikos Dsida Jenőtől, aki a Cimbora folyóiratnak küldött verseinek, színdarabjának visszajelzését várta. Móra Ferenctől a Hogyan tanultam meg olvasni? szöveget olvasta fel.
Záróakkordként Székely Géza grafikusművész, a kiállítás egyik kurátora átadta a Székely Bertalan-díjat Damó István grafikusművésznek, a tárlaton bemutatott Móra Ferenc-illusztrációk színes tinta eljárással készült alkotásáért, valamint művészeti és művészpedagógusi munkásságáért.
A kiállítás március 1-ig megtekinthető az Apáczai-líceum dísztermében Király u. / I. C. Brătianu 26. szám alatt, munkanapokon 15‒20, szombaton 10‒20 óra között.
