Elsősegély-kalauz: Meleg által okozott rosszullétek. Napégés

Elsősegély-kalauz: Meleg által okozott rosszullétek. Napégés
A meleg okozta rosszullét tünetei általában fokozatosan jelentkeznek. A meleg hatására növekszik a verejtékezés. Izzadással a szervezet folyadékot és ásványi sókat veszít, következtében megbomlik a víz- és az ionháztartás egyensúlya. Az általános legyengült állapot – pl. hasmenéses, hányásos megbetegedés-, vagy egyes krónikus betegségek megléte – pl. cukorbetegség, szívbetegség – elősegítik a tünetek és a rossz általános állapot gyors kialakulását.

Legjellemzőbb tünetek: fejfájás, szédülés, rossz közérzet, nyugtalanság, zavartság, hányinger, hányás, étvágytalanság, verejtékezés, sápadt, nyirkos bőr vagy forró, kipirult, száraz bőr, görcsök a végtagokban, súlyos esetben más izmokban is, gyors, gyengülő pulzus és légzés. Súlyos esetben – amikor a megemelkedett testhőmérséklet akár 40 Celsius-fok fölé is emelkedhet, komoly idegrendszeri zavar is jelentkezhet, ezért a tünetek felismerése és hatékony kezelése kulcsfontosságú.

Különösen veszélyeztetettek az idősebbek és a kisgyermekek.

A meleg által okozott rosszulléteknek több típusát különböztetjük meg: napégés, napszúrás, hőguta. Az alábbiakban a napégés tüneteire, annak kezelésére és megelőzésére fordítunk nagyobb figyelmet.

A napégés általában a napsugárzás hatására kialakult égési sérülés, de a szoláriumban is le lehet égni. Jellemző tünet, hogy a bőr kivörösödik, felforrósodik, főleg érintésre fájdalmassá válik. A napégés első-, vagy másodfokú égési sérüléseket is eredményezhet. Szemfájdalom vagy szemirritáció is jelentkezhet az UV-sugárzás miatt.

Ha megtörtént a baj, ajánlott a sérültet hűvös helyre, árnyékba, jól szellőző helyre vinni, ruházatát meglazítani, esetleg fejére vizes borogatást tenni.

Nem minden típusú napégést kell orvosnak is kezelnie, egyszerűbb esetben elegendő a hideg borogatás, vagy a napégett testrész hideg vízzel való permetezése, a viszkető bőrfelület bekenése antihisztamin tartalmú géllel vagy égési sérülések kezelésére használt géllel. Vigyázni kell azonban a különféle gyógyírokkal, házi praktikákkal és azok együttes alkalmazásával, mert előfordulhat, hogy kémiai irritációt/allergiás reakciót válthatnak ki az érintett bőrterületen, ugyanakkor nagyon nagy a felülfertőződés veszélye. A felhólyagzott bőrt laza kötéssel kell ellátni a fertőzés megelőzésére. A hólyagokat ne szúrjuk ki, mert ez lassítja a gyógyulást, és utat adhat a fertőzésnek is. Ha a hólyagok felszakadtak, és a bőr lehámlott, óvatosan el lehet távolítani az ottmaradt bőrdarabokat, fokozott figyelmet kell fordítani az adott bőrterület higiéniájára.

A helyi kezelés mellett nagyon fontos a megfelelő folyadékpótlás.

Orvoshoz kell fordulni, ha a napégés kiterjedt és súlyos, ha csecsemő-kisgyermekkorú, idős, krónikus beteg, aki napégést szenvedett, ha hőemelkedés, láz, hányinger, hányás kíséri, ha a szemfájdalom és szemszárazság érzése áll fenn, ha helyileg megjelennek a kórokozókkal való felülfertőződés tünetei: gyulladásos jelek, váladékozás stb. A gyermekek bőrfelülete a testtömegükhöz képest sokkal nagyobb, őket jobban fenyegeti a kiszáradás veszélye, esetükben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a folyadékpótlásra. Idősek és gyermekek esetén parenteralis (perfúzióban adott) folyadékpótlásra is szükség lehet, ami orvosi szaksegítséget igényel.

A napégésnek vannak később jelentkező, utólagos következményei is. Akár évekkel később is megjelenhetnek a felhólyagosodás nyomán szeplők, pigmentfoltok. Hosszú távú következményként rosszindulatú bőrdaganat kialakulása fordulhat elő.

A napégés megelőzése: mérsékelt és biztonságos napozás, fényvédőszerek, napszemüveg használata. Ha a napon kell tartózkodni, akkor fejvédő – kalap, sapka – használata, jól szellőző, lehetőleg műszálat nem tartalmazó ruházat ajánlott. Elengedhetetlen a megfelelő folyadékbevitel. Nagy melegben ajánlott kerülni a koffeintartalmú italokat, kávét, alkoholt.

A gyermeket sose hagyjuk egyedül a zárt autóban, és ne menjünk vele a szabadba a nap legmelegebb óráiban.