Előcsalta a kullancsokat a májusi meleg időjárás

Óvatosságra, kirándulást követő kullancsvizsgálatra intenek

Előcsalta a kullancsokat a májusi meleg időjárás
A meleg évszak beköszöntével egyre többen fordulnak orvoshoz kullancscsípéssel, s ez Kolozsváron sincs másképp: a Kolozs Megyei Közegészségügy Igazgatóság statisztikája szerint május 8-ig 57-en igényeltek egészségügyi ellátást kullancscsípés miatt. Ugyan márciusban és áprilisban elenyésző számú esetet jegyeztek, a májusi kullancscsípések számának robbanásszerű növekedése mégiscsak aggodalomra ad okot. Szakértők szerint az elmúlt időszak alacsony hőmérsékletével indokolható, hogy a szezonban jegyzett kullancscsípéses esetek száma jóval kisebb volt eddig az előző évekhez viszonyítva, amikor áprilisban 100 és 250 közötti adatokat jegyeztek. Kolozs megyében az elmúlt években jelentős számú kullancscsípéssel kellett szembesülnie a betegellátóknak, tavaly közel 800, 2015-ben pedig 1150 személyből távolították el az atkafélét. Szerencsére csökkenő tendenciát mutat azon esetek száma, amelyek Lyme-kórhoz vezettek.

A kolozsvári önkormányzat rendszeresen szervez rovarirtást a közterületeken, ebből egyet májusban kimondottan a város parkjaiban és zöldövezeteiben, hogy csökkentse a kullancsveszélyt.

Az orvosok szerint a kullancsok többsége ártalmatlan és csípésük semmilyen egészségügyi problémához nem vezet, jelenlétük inkább csak kellemetlen a gazdaszervezet számára. Úgy vélik, azok a kullancsok, amelyek még nem fúrták bele fejüket a gazdaszervezetbe, rendkívül könnyen eltávolíthatók mindenféle szövődmény kockázata nélkül, de sosem árt az óvatosság – és az alapos testátvizsgálás. 

– A kullancsokat gyakran rovarnak titulálják, pedig nem azok, rendszertani szempontból az atkafélék közé tartoznak: paraziták, az emlősállatok és az emberek vérével táplálkoznak, eközben pedig kórokozókat juttatnak be áldozatuk szervezetébe. A világon összesen több mint hétszáz kullancsfaj él, ebből hazánkban mintegy húsz honos, amelyek közül a közönséges kullancs a leggyakoribb és egyben a legveszélyesebb is. Az élősködőkkel szemben rendkívül fontos a megfelelő védekezés, ugyanis olyan fertőzéseket terjesztenek, amelyek bizonyos – de ma már szerencsére ritka – esetekben akár végzetes vagy maradandó következményekkel is járhatnak – magyarázta a bukaresti Cantacuzino Intézet tudományos kutatója, Alexandru Vladimirescu.

Minél tovább marad bennünk a kullancs, annál komolyabb esélyünk mutatkozik arra, hogy megbetegszünk, vagyis ha észrevettük, hogy belénk mászott, az első dolog eltávolítani. A sajnos ma is túl jól ismert népi hiedelmek szerint krémmel kell bekenni az állatot, hogy elpusztuljon és könnyebben ki lehessen húzni a testből, ez azonban óriási tévedés, és a kívánttal ellentétes hatást vált ki. A parazita ilyenkor csak még több kórokozót juttat a véráramba, vagyis a kenéssel tovább növeljük a súlyos fertőzések amúgy sem lebecsülendő kockázatát. Kenegetés helyett fogjuk meg a kullancsot a bőrhöz minél közelebb, és egyenletes, folyamatos húzással szedjük ki onnan. A legjobb, ha ehhez csipeszt használunk, de amennyiben épp nincs kéznél semmilyen alkalmas eszköz, kézzel is kihúzhatjuk az állatot.

A kullancsok által terjesztett legrettegettebb betegség a Lyme-kór, amelyet elsősorban a talajhoz közeli rétegekben élő apróbb emlősök, illetve madarak hordoznak magukban, a kullancsok pedig terjesztik a kórokozókat. A Lyme-kórt körülbelül minden második élősködő terjeszti, így a fenyegetettséget nem szabad alulbecsülni. A szintén roppant veszélyes agyvelő- és agyhártyagyulladást okozó kórokozók ezer kullancsból csupán néhányban találhatók meg. Utóbbi betegség ellen azonban – a Lyme-kórral szemben – létezik védőoltás.

Kolozs megyében tavaly mindössze két, tavalyelőtt három, idén pedig még egyetlen Lyme-kóros esetet sem vettek nyilvántartásba.

A Lyme-kórt viszonylag későn, a ’70-es évek második felében írták le először. Azért roppant fontos minden szabadban töltött nyári program után átvizsgálni magunkat esetleges kullancs után, mert a betegséget már korai stádiumban kell kezelni, ellenkező esetben igen súlyos és maradandó károsodásokhoz vezethet. A Lyme-kór legjellemzőbb tünete az először a csípés helyén megjelenő pirosas folt, de ízületi fájdalommal, görcsökkel, fáradékonysággal is jár, szövődményként pedig agyvelő- és agyhártyagyulladáshoz, szívizomgyulladáshoz vezethet, vagy az arc idegeinek bénulását eredményezheti. A bénulás az esetek kis számában akár a test nagyobb vagy akár teljes részére is kiterjedhet. A fertőzés korai szakaszban elég jól kezelhető antibiotikumokkal, ezért ha azt gyanítjuk, hogy Lyme-kórosok vagyunk, fontos haladéktalanul orvoshoz fordulni. A betegség emberről emberre nem terjed.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a legfontosabb a megelőzés: megfelelő, zárt ruházatban történő kirándulás, kullancsriasztó szerek használata, kullancsvizit, valamint a védőoltás a betegségek ellen. Az oltás az őszi-téli időszakban ajánlott, mert a vírusfertőzés elleni védettség az alapoltások beadása utáni 4-6 hétben alakul csak ki.

Ugyanakkor nagyon fontos nemcsak az emberek, hanem az állatok védelme is, hiszen a négylábú kedvencek is ki vannak téve a kullancscsípéseknek és a betegségek veszélyének. Az állatok esetében sokszor akár halálosak is lehetnek a kullancs által terjesztett betegségek. Megelőzés: Nyírassuk le kutyánk szőrzetét, cseppentsünk rá kullancsriasztó készítményt, és/vagy kullancsirtó nyakörvet tegyünk rá. A megelőzés másik lehetősége az Imizol nevű injekciós készítmény beadása, ami nem csak a betegség kezelésében, de a betegség elleni védelemben is kiválóan alkalmazható. Az Imizol injekció 1 hónapig véd a betegség ellen. Hátránya, hogy a beadás fájdalmas, helyén gyakran duzzanat keletkezik, illetve beadás után az  állatoknál hányás, hasmenés fordulhat elő.