A törvény azonos munkáért azonos, járulékbefizetésen alapuló nyugdíjat irányoz elő és - egy átmeneti időszak után - 65 évben egységesíti a nyugdíjkorhatárt, szűkítve a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és a jogosultak körét.
A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a nyugdíjjogosultságot legalább 15 év járulékfizetés után lehet megszerezni, de ebbe az időszakba nem számítják bele a nem járulékfizetéses időszakokat (egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, kitoloncolás, börtön vagy politikai fogva tartás ideje).
A képviselőház munkaügyi bizottságában elfogadott módosítás szerint különleges munkakörülményeknek megfelelő nyugdíjra jogosultak a széntüzelésű erőművek villamosenergia-termelő egységeiben, illetve a villamosenergia-termelési folyamatban vagy a szénbányászatban közvetlenül részt vevő dolgozók.
A múlt heti tüntetések hatására a képviselők megszavazták, hogy a bányászok továbbra is 45 évesen mehetnek nyugdíjba.
A tervezet azt is előírja, hogy a külföldön élő román állampolgárságú nyugdíjasoknak életbenléti igazolást kell aláírniuk az illető ország hatóságai előtt.
Románia a helyreállítási tervben kötelezettséget vállalt a nyugdíjreform keresztülvitelére. Erre hivatkozva a szociálliberális kormánykoalíció sürgősségi eljárással fogadta el a törvényt, mondván, hogy különben az ország 70 milliárd eurónyi uniós támogatás felfüggesztését kockáztatja.
Az ellenzék az alapos társadalmi vitát és a beharangozott, egy év alatt 40 százalékot is meghaladó kétlépcsős nyugdíjemelés költségvetési fedezetének megnevezését hiányolta a hétfői plenáris vitában, és azzal vádolta a kormányt, hogy a nyugdíjemelésekről szóló, de gazdaságilag életképtelen újabb "hazugsággal" akarja az idős emberek voksát megvásárolni a jövő évi választásokra.
Az új nyugdíjtörvény a koalíciós pártok között is feszültséget keltett, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai aggodalmuknak adtak hangot, hogy Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő újabb adóemeléssel próbálja majd előteremteni nyugdíjemelési ígéreteinek fedezetét.
A miniszterelnök a szavazást követő sajtónyilatkozatában leszögezte: nem fognak újabb adókat kivetni, sőt, az általa vezetett kormány azon lesz, hogy a munkára kivetetett jövedéki terheket - elsősorban a minimálbérrel foglalkoztatottak esetében - csökkentsék.
Rámutatott: a 4,8 millió nyugdíjas 80 százaléka 3000 lejnél kisebb, 60 százalékuk pedig 2000 lejnél is kisebb öregségi járandóságot kap. Ciolacu ezt tarthatatlannak nevezte, és kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a költségvetési törvény kidolgozásánál "megtalálják" a fedezetet a nyugdíjemelésre.
Arra a kérdésre, hogy vajon az Európai Bizottság (EB) nem fogja-e a nyugdíjemelések elnapolását kérni Romániától a túl magas költségvetési hiány miatt, a miniszterelnök azt mondta: az EB egyetért a hétfőn megszavazott törvénnyel.
A nyugdíjpont értéke jelenleg 1785 lej, 2024. január 1-jétől pedig havi 2032 lej lesz. A továbbiakban a nyugdíjakat minden évben automatikuson emelni kell majd az átlagos infláció mértékével, amit kiegészítenek az országos átlagbérnek megfelelő reálkereset-növekedés 50 százalékával.
Kormányzati források szerint jelenleg havonta 9,6 milliárd lejt költenek a 4,8 millió nyugdíjas járandóságára, a nyugdíjak újraszámítása után (2024 végén) becslések szerint ez a költség 13,8 milliárd lejre emelkedik.
Az új nyugdíjtörvényt 199 szavazattal 39 ellenében, 17 tartózkodás mellett fogadta el a bukaresti képviselőház.
Múlt héten a jogszabályt a szenátus is megszavazta, így hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.
