A munkanapokkal és a szezonális naptárhatással kiigazított érték szerint a bővülés 4,8 százalék volt a január–szeptember közötti időszakban az egy évvel korábbihoz képest. A statisztikai intézet gyorsjelentéséből kiderült, hogy a GDP a harmadik negyedévben 4,4 százalékkal, a kiigazított érték szerint 4,6 százalékkal nőtt a tavalyi harmadik negyedévhez mérten. A negyedévenkénti összevetés szerint a GDP 0,6 százalékkal nőtt a július–szeptember közötti időszakban a második negyedévhez viszonyítva.
Az első fél évben még 5,2 százalékos gazdasági növekedést mértek a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A bővülés fő hajtóereje a belföldi fogyasztás, amely a többlépcsős adócsökkentések nyomán ugrott meg. A statisztikai intézet a hét elején közölte, hogy az ipari termelés az első kilenc hónapban 1,4 százalékkal nőtt, az építőipar teljesítménye 1,9 százalékkal javult. A kiskereskedelmi forgalom volumene 15 százalékkal nőtt az első kilenc hónapban, ami világosan mutatja, hogy a fogyasztás volt a növekedés fő hajtóereje.
Ionuţ Dumitru, a Költségvetési Tanács elnöke tegnap kijelentette, hogy a 4,9 százalékos növekedés várakozáson aluli, és ezért nagy valószínűség szerint a gazdaság nem fog 5 százalékkal növekedni az idén tavalyhoz képest, hanem várhatóan 5 százalék alatti lesz a gyorsulás. Úgy vélte, ez megerősíti a tanács által megfogalmazott álláspontot, miszerint az adócsökkentésekkel serkentett fogyasztásnövekedésnek csak rövid távon van hatása a gazdasági növekedésre. Dumitru az adócsökkentéseket veszélyesnek ítélte meg olyan körülmények között, hogy az adóbevételek a GDP mindössze 25,4 százalékét teszik ki majd 2017-ben a Költségvetési Tanács számításai szerint. Ez jóval elmarad a 40 százalékos európai átlagtól. Figyelmeztetett, hogy ez az arány még Bulgáriában is magasabb, ahol 30 százalékot tesznek ki a beszedett adók a GDP-ből.
A Költségvetési Tanács az Európai Unió által megkövetelt független intézmény, amelynek szakmai tanácsokkal kell ellátnia a kormányt és a parlamentet, és figyelmeztetnie kell az illetékes hatóságokat, ha makrogazdasági egyensúlybontó intézkedéseket készülnek elfogadni.
A kormány hivatalosan 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idei évre, de a Nemzetközi Valutaalap 5 százalékra emelte az idei egész éves növekedésére vonatkozó becslését. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is 4,8 százalékra emelte prognózisát a korábbi 4 százalékról.
