Békés békétlenséggel a kolozsvári Béke tér jövőjéről

Szemléletváltással lehetne kiszorítani az autókat a városközpontból

Békés békétlenséggel a kolozsvári Béke tér jövőjéről
Az egykori Szent György, mai nevén Lucian Blaga, de a régi kolozsváriak által Béke térként ismert belvárosi közlekedési csomópont és környező utcáinak átalakítása, újrarendezése volt a témája a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által létrehozott Lakossági Innovációs és Ötletközpont (CIIC) harmadik, kedd esti lakossági fórumának a sétatéri Kaszinóban. Szakemberek és egyszerű lakosok fejthették ki pro és kontra véleményüket, javaslataikat a tér és környező utcák átszervezésére vonatkozó terv kapcsán, amely a közúti, kerékpáros és gyalogosforgalomra is kihat majd. A kaszinóbeli rendezvényen jelen voltak építészek, intézményigazgatók, önkormányzati tisztségviselők, és civil szervezetek vezetői, de Emil Boc polgármesternek is alkalma nyílt meghallani számos tervet támogató, de ellenző vélekedést is. A végső döntés meghozatalára még várni kell, és a kivitelezés is csak évek múlva következhet.

A találkozó megnyitójaként Emil Boc polgármester emlékeztetett a CIIC rendeltetésére: közérdekű témákban kikérik a lakosság véleményét, és a határozatokat a civil társadalom döntő többségű véleményének szellemében önkormányzati úton hozzák meg. Ovidiu Cîmpean, a polgármesteri hivatal Kommunikációs, Közkapcsolatok és Turisztikai Igazgatóságának vezetője vázolta a Szent György/Béke/Lucian Blaga tér újrarendezési tervét, amelyet lapunk keddi számában már ismertettünk. A részleteket a terv kidolgozásával megbízott Planwerk cég képviselője, Eugen Pănescu mutatta be. A Mikó/Clinicilor utca felől négy autósávon lehet majd a térre érkezni, ahonnan kettő kanyarodik jobbra a Majális/Republicii utcába a Petőfi/A. Iancu utcai sarokig, kettő folytatódik a Jókai/Napoca utcában, és egy kanyarodik balra a Wesselényi/Petru Maior utcába. Kerékpársávot terveztek a tér északi, alaposan kiszélesítendő járdája mellé, amely folytatódik a Jókai (északi oldal), illetve a Majális (keleti oldal) utcákban. A Wesselényi utcából két autósáv vezet a térre, letérővel a parkolóházhoz vezető szakaszra. A tervezők a járdák kiszélesítésére törekedtek minden irányban, így a Sétatér/Emil Isac utcában is, ahol egy gépjárműsáv és biciklisáv is helyet kap. A térre platánokat, juharokat és hársakat ültetnének, és héthelyes taxiparkolónak is maradna hely. A cél csökkenteni a gépkocsiforgalmat a téren, így biztosítva minél tisztább levegőt a lakosságnak. 

A tervezett átszervezés látványtervei

A területgazdálkodó szakemberként bemutatkozó egyik hozzászóló élesen bírálta a kerékpársávokat, amelyek szerinte indokolatlanul sok területet vesznek el az autóktól. „Értsék meg, ez a város nem a biciklisávoké, itt nincs számukra hely, semmit sem nyerünk a létesítésükkel. Inkább építsünk aluljárókat” – harsogta a hozzászóló. Şerban Ţigănaş, a Román Építészkamara elnöke vehemensen visszautasította a javaslatot, mondván, hogy ez nem felel meg a huszonegyedik századi nézetnek. Ţigănaş azt tanácsolta, hogy szereljenek fel villanyrendőröket a kerékpárosok számára, és a parkolóházhoz vezető szakasz bejáratánál álló jelzőlámpát hangolják össze a többivel, továbbá szüntessék meg a Diákművelődési Ház homlokzatát belepő óriásreklámokat. Egy kerekesszékes résztvevő a testi fogyatékosok által is használható zebrák fontosságát hangsúlyozta. Akadt olyan is, aki az autók központból való kiszorítása ellen tiltakozott, ő inkább a forgalom föld alá terelését tartotta észszerűnek. Erre kapásból érkezett a válasz: a föld alatti közlekedés körülményeinek megteremtése sokkal drágább, mint a felszínié. És a ráadás: a nyugati országokban már a múlt század hetvenes éveiben ráébredtek arra, hogy a város az embereké, nem az autóké, ezért tudatosan kiszorították azokat az életterükből. Radu Mititean, a Napoca Kerékpárklub elnöke üdvözölte a biciklisávok hálózatának kibővítését, hozzátéve, hogy azok szélessége nem elégséges a kétirányú közlekedéshez, de pillanatnyilag mégis elfogadható. Tapsot kapott az a hozzászóló, aki olyan párbeszéd kialakítását szorgalmazta az autósok, kerékpárosok és gyalogosok között, amely figyelembe veszi mindegyik fél érdekeit. 

A rendezvény végén a polgármester a mentalitásváltás fontosságát hangsúlyozta: nyugaton az autók mellőzése a trend, nálunk viszont a fiatalok szemében ez egyenlő az anyagi jólét kifejezésével. Őket kell meggyőzni ennek ellenkezőjéről, nem erővel, hanem az ilyen fórumokkal – mondta Boc, emlékeztetve arra az ellentmondásra is, hogy mindenki panaszkodik a parkolóhelyek hiánya miatt, miközben az új sportcsarnok mélyparkolójának a kihasználtsága alig ötven százalékos.

A lakossági fórumon elhangzottak figyelembe vételével a Béke téri tervvel kapcsolatos végső döntést később hozzák meg. Utána következhet majd az uniós pályázás, és – jobbik esetben – a kivitelezés, de mindezekre még éveket kell várni. 

Asztalos Lajos helytörténész 2004-es könyvéből (Kolozsvár. Helynév- és Településtörténeti Adattár) kiderül: a Szent György tér öt kolozsvári utca (Hegedüs Sándor/Şincai, London/Petru Maior, Majális/Republicii, Mikó/Clinicilor és Trefort/Babeş utca) közötti kis tér. Kialakításához nagymértékben hozzájárult az, hogy a Házsongárdból erre folyó Cigánypatakot a XIX. század végén csatornarendszerrel elvezették. 1961–1962-ben a teret átépítették: háromszögűből négyszögűvé tágították. Ekkor az 1904-ben felállított Szent György-szobrot a Farkas utcai református templom elé költöztették, a tér nevét pedig Béke térre változtatták. Mai elnevezését – Lucian Blaga tér – 1995-ben kapta.  A teret 1899-ben London térnek, 1904-ben Szent György térnek, 1923-ban Piaţa Sf. Gheorghenak hívták. 

Borítókép: Ördög I. Béla