Beke-ügy: „Statáriális” bíráskodás megfélemlítési szándékkal

Lehet és kell is tenni az ártatlanul elítéltek érdekében

Beke-ügy: „Statáriális” bíráskodás megfélemlítési szándékkal
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán csütörtök tegnap délután két magyarországi tekintélyes jogász tartott sajtótájékoztatót. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Bajkai István magyar országgyűlési képviselő azért érkezett Romániába, hogy közbejárjon a terrorizmussal, államellenességgel igazságtalanul megvádolt és elítélt két kézdivásárhelyi fiatalember, Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátásáért. (Borítóképen: Lomnici Zoltán elnök, Bajkai István képviselő és Mile Lajos főkonzul bíznak a sikerben. A szerző felvétele)

Lomnici Zoltán elmondta, az érintett családok kérésére kezdeményezte ezt az akciót, mert meggyőződése, hogy az ártatlanul börtönbe vetettekért a jog és a nyilvánosság eszközeivel kell, illetve lehet tenni valamit. Elmondta: az ő jogvédő szervezete független az államtól és a nemzetközi szervezetektől.  A jogász kiemelte: fontos tudni, hogy a két székely politikai fogolynak minősül, semmilyen bizonyíték nem szól ellenük, bebörtönzésük pedig a centenáriumi évben üzenet az erdélyi magyarságnak. Kettős állampolgárságú elítéltekről van szó, ezért éreztetni kell, hogy a nemzet minden tagját megilleti a védelem, amint az idei Tusványoson elhangzott a miniszterelnök szájából. Mindemellett azonban a civil szervezeteknek is fel kell emelniük a szavukat itthon és külföldön egyaránt – mondta Lomniczi.A harmincéves ügyvédi múlttal rendelkező Bajkai István képviselő szerint a bírósági ítélet hemzseg a hibáktól, jogilag minősíthetetlen munka. Nem állapítható meg államellenes bűncselekmény, és az ügyészség az utolsó pillanatban változtatta meg a vádat, hogy a védelem ne tudjon lépni, ami eljárási szabálysértés. Ez az 1950-es éveket idézi, amelyeket a magyar és a román nép egyaránt átélt, s nem kívánhat vissza. A cél nyilvánvalóan a megfélemlítés az autonómiatörekvés és az elégedetlenkedés térnyerése ellen, megsértve az ENSZ-szabadságjogokat is. A mai Európában tűrhetetlen, hogy például „bizonyítékként” szolgáljon egy Wass Albert-kötet – hangsúlyozta a szakember. Emlékezetett arra, hogy az ítéletet ugyan kimondták (5-5 év fogság), de indoklás még most sincs. A bíróság első fokon nem találta bűnösöknek a gyanúsítottakat, másodfokon pedig nem létező vagy nem meggyőző bizonyítékokat fogadott el – fejtette ki Bajkai. Úgy vélekedett, megoldásként elérhető az ítélet hatályon kívül helyezése, a kegyelem az államelnök részéről vagy az Európai Bíróság megállapítása a példátlan törvénytelenségről.A két jogász „statáriális” bíráskodásnak nevezi az eljárást, és ma a csíkszeredai börtönben felkeresi a két elítéltet.