Balzsam a léleknek

XXVI. Mozart Fesztivál

Balzsam a léleknek
Mit hozott az elmúlt tíz év a kolozsvári Arcadia vonósnégyesnek, tűnődtem el, amikor hétfő este beültem a kamarazene-együttes három tagjának – Rasvan Dumitru (hegedű), Traian Boala (brácsa) és Török Zsolt (cselló) – koncertjére a XXVI. Mozart Fesztivál keretében. Elsősorban számtalan óra gyakorlást, komoly felkészülést, és csak másodsorban csillogó sikert. Az Arcadia pontosan tíz évvel ezelőtt alakult meg négy nagyon fiatal, a kamarazene iránt elkötelezett zenésznek köszönhetően.

Két Mozart- és egy Beethoven-mű szerepelt az Arcadia műsorán. Mozart G-dúr KV. 423 hegedű-brácsa duója már az első percektől lekötötte a hallgatóság figyelmét. Szépen megformált zenei frázisokat, ízléses, muzikális interpretálást hallottunk. Beethoven c-moll op. 9. Nr. 3. Triója lelket gyönyörködtető muzsika volt. A szünet után Esz-dúr KV 563 trióját hallgatattuk meg. Tökéletes hangszertechnika, érzékenység, muzikalitás – ezekkel a szavakkal lehetne jellemezni a produkciót. Ki kell emelnem még Rasvan Dumitru hegedűs csodálatos játékát, aki most bebizonyította hangszeres előadóművészi kvalitásait.Kár, hogy a mintegy kétszáz férőhelyes teremnek alig a fele telt meg egy olyan fiatal, kolozsvári kamaraegyüttes koncertjén, amely a világ bármelyik színpadán megállja a helyét. Európa rangos koncerttermeiben másoknak jól a zsebükbe kell nyúlniuk, hogy egy ilyen híres együttest meghallgassanak, az Arcadia mostani koncertje ingyenes volt. Szomorú volt látni az üres széksorokat. Ilyenkor erősödik meg bennem az a vélemény, hogy Kolozsvár valóban nem érdemelte meg az Európa Kulturális Fővárosa címet.A hangverseny szünetében Virgil Mihaiu zeneakadémiai oktató és dzsessz-szakember bemutatta Elena Maria Sorban Festivaluri, valuri című könyvét, méltatva a szerző oktatói és zenekritikusi tevékenységét, amely példaként szolgálhat a fiatal nemzedéknek.

(Fotó: Alexandra Jurje)