Átveszi-e az irányítást felettünk a mesterséges intelligencia?

Szakembert kérdeztünk, de kimerítő választ adott a ChatGPT

Átveszi-e az irányítást felettünk a mesterséges intelligencia?
Észre sem vesszük, s a mesterséges intelligencia átszövi mindennapi életünket: ma már esszéket ír, fotókat és videókat generál, önvezető autókat, egészségügyi berendezéseket és eszközöket valamint ipari robotokat vezérel, figyelmeztetést ad természeti katasztrófákról, vagy akár figyelemmel kíséri a haszonállatok mozgását, testük hőmérsékletét és takarmányfogyasztását. Valójában lassan már nincs olyan terület, amelyet részben vagy akár teljes mértékben ne a mesterséges intelligencia irányítana. Legutóbb például az váltott ki aggodalmat, hogy egy katonai gyakorlat során a mesterséges intelligencia által vezérelt drón kiiktatta emberi irányítóját, aki megtiltotta volna a célpontok megsemmisítését … Többen tanácsolták, le kellene állítani a mesterséges intelligencia fejlesztését, az Európai Bizottság biztosa pedig azt kérte, jelölni kell a mesterséges intelligencia által létrehozott, álhírek terjesztésére alkalmas tartalmakat.

Az új technológia, a mindenki számára elérhető mesterséges intelligencia (MI, vagy AI az angol artificial intelligence-ből) hatalmas előnyökkel jár a mindennapjaink során használt eszközök irányítása és felügyelete kapcsán, ám előrelátható és ugyanakkor rejtett veszélyekkel jár – figyelmeztetnek a szakemberek. Nemrég Noah Harari izraeli történész, író, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora sommásan kijelentette: nem tudja, hogy az emberiség túléli-e a mesterséges intelligenciát. A filozófusok, értelmiségiek, szoftverfejlesztők, történészek és több világcég vezetője kiáltványt fogalmazott meg a mesterséges intelligencia fejlődésének kockázatairól, a dokumentumot Harari is aláírta. Azt javasolták: legalább fél évre függesszék fel az új típusú intelligenciák fejlesztését. A 444.hu ismerteti a Harari által a brit Telegraph-nak adott interjúját, amelyben azt állítja: az ember rengeteg különböző eszközt és technológiát létrehozott már, de a mesterséges intelligencia az első, amely képes önálló történeteket kreálni. Az új típusú MI-k ugyanis nem egyszerűen ember teremtette tartalmakat terjesztenek, de képesek teljesen önállókat létrehozni: „Képzeld el azt a világot, amiben a szövegeket, dallamokat, képeket és tévésorozatokat mind mesterséges intelligenciák hozzák létre. Nem is fogjuk fel egyelőre, hogy ez mit jelent. Milyen következménye lesz annak, ha az MI átveszi az irányítást a kultúránk felett?”Egyébként nemrég kirúgták a Die Aktuelle című magazin főszerkesztőjét, mert leközölt egy mesterséges intelligencia által generált képzeletbeli interjút Michael Schumacher volt Forma 1-es pilótával, és ugyan közölték a szövegben azt is, hogy ez nem a valóságban elkészült beszélgetés, a címlapon viszont ezt nem tüntették fel.
Átvette az embertől az irányítást az MI
Harari, valamint más szellemi és gazdasági vezetők figyelmeztetése beigazolódni látszik: nemrég az amerikai hadsereg egyik szimulációja során egy mesterséges intelligencia által vezérelt drón – annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a megbízatását – váratlanul úgy döntött, hogy kiiktatja emberi vezetőjét, hogy az ne tudjon beavatkozni. Mivel virtuális gyakorlatról volt szó, ténylegesen nem esett bántódása senkinek. Amint korábban erről az esetről már beszámoltunk, a szimuláció során a mesterséges intelligencia által irányított drónnak az volt a feladata, hogy pusztítson el egy ellenséges légvédelmi rendszert, és az MI arra a „következtetésre” jutott, hogy megtámad mindenkit, aki valamilyen módon megakadályozhatná ennek a parancsnak a végrehajtását. A teszt kapcsán többen aggodalmukat fejezték ki és figyelmeztettek, nem szabad túlzott mértékben a mesterséges intelligenciára hagyatkozni, továbbá muszáj etikai kérdésekről is beszélni.Európai Bizottság: megjelölni az MI-tartalmakat!A mesterséges intelligencia a szellemi munkát is képes átvenni illetve elvégezni: újságcikkeket (de ezt nem! – szerk. megj.), esszéket, szakdolgozatokat, híreket ír, fotókat és videókat generál, ezért mihamarabbi szabályozásra van szükség – ötlött fel az európai vezetőkben.Az álhírek elleni küzdelem részeként meg kell jelölni a mesterséges intelligencia (MI) által létrehozott, félretájékoztatásra alkalmas tartalmakat – jelentette ki a minap Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja.

Hangsúlyozta: a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereket működtető cégek feladatának kell lennie, hogy felcímkézzék a generált tartalmakat a felhasználók tájékoztatása érdekében. Azoknak a vállalatoknak, amelyek a mesterséges intelligenciát integrálják szolgáltatásaikba, biztosítékokat kell beépíteniük rendszereikbe, hogy a szolgáltatásokat ne használhassák fel dezinformáció terjesztésére – mondta az EB biztos. „A mesterséges intelligencia által létrehozott, álhírek terjesztésére alkalmas szolgáltatásokat működtető cégeknek olyan technológiát kell bevezetniük, amely felismeri az ilyen tartalmat, és megjelöli őket a felhasználók tájékoztatására” –fogalmazott. Jourová szerint azoknak a vállalatoknak, köztük a Google, a Microsoft és a Meta, amelyek csatlakoztak az EU félretájékoztatás leküzdésére létrehozott magatartási kódexéhez, júliusban jelentést kell tenniük a mesterséges intelligencia által lehetségesen terjesztett, dezinformáció kezelésére bevezetett biztosítékokról.Szakember: kérdezzük meg magát az MI-t!
Lapunk megkérdezte V. Zs.-t, aki évek óta mesterséges intelligenciával foglalkozik, hogy nyilatkozzon a témával kapcsolatban. Afelől érdeklődtünk, vajon szerinte a mesterséges intelligencia (lassan) átveszi-e az irányítást az életünk és az eszközeink fölött?– Tudatában vagyok annak, hogy manapság világvége hangulat van a mesterséges intelligenciával kapcsolatosan, és hamar híre megy egy ilyen eseteknek – írta a kolozsvári számítástechnikai szakember a drónos esetre. A férfi azt javasolta, tegyük fel a fenti kérdést magának a mesterséges intelligenciának. Választ is kapott a „gondolkodó géptől”.„A mesterséges intelligencia (MI) hihetetlenül gyors fejlődése és alkalmazása számos területen, úgymint a gépi tanulás, a robotika és az automatizálás, felveti a kérdést: vajon átveszi-e az irányítást az életünk és eszközeink felett? E kérdés körül számos nézőpont és spekuláció létezik, azonban egyre többen vallják, hogy a mesterséges intelligencia fokozatosan meghatározóbb szerepet fog játszani mindennapi életünkben.

Az MI jelenleg már jelen van olyan területeken, mint az okos otthonok, az önvezető járművek és a személyes asszisztensek. Az intelligens házrendszerek képesek automatizálni a háztartási feladatokat, például a világítást, a fűtést és a biztonságot. Az önvezető autók pedig egyre több területen elérhetők, és a közlekedési szektorban forradalmat okozhatnak. Az okostelefonokra telepített MI alapú asszisztensek pedig megkönnyítik mindennapi feladatainkat, és segítenek információkat megszerezni.Az MI elterjedése azonban nem korlátozódik csupán az otthonainkra és a személyes életünkre. Az üzleti és ipari szektorban is egyre inkább felfedezik az MI lehetőségeit. Az automatizált gyártósorok hatékonyabbá és termelékenyebbé teszik a termelést, míg az MI-alapú elemzőrendszerek segítenek a nagy adatmennyiségek értelmezésében és az üzleti döntésekben. A pénzügyi szektorban az MI algoritmusok képesek előre jelezni a piaci tendenciákat és optimalizálni a befektetéseket.Az MI potenciális hatásai az egészségügyre is kiterjednek. Az orvosok és kutatók már most használják az MI-t a betegségek diagnosztizálásában és kezelésében. Az MI algoritmusok képesek elemző adatokat kiértékelni és azonosítani a mintázatokat, így segítve a korai diagnózist és a hatékonyabb terápiás beavatkozásokat.Ugyanakkor, a mesterséges intelligencia fokozatos dominanciája nem mentes az aggodalmaktól sem. Sokak szerint az MI radikálisan átalakíthatja a munkaerőpiacot, mivel az automatizáció és a robotizáció helyettesítheti az emberek munkáját. Ez potenciálisan jelentős társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekhez vezethet, ahol a munkanélküliség és a képzettségi szintek közötti szakadék növekszik.Emellett az MI-t övező adatvédelmi és etikai kérdések is kiemelkedő fontosságúak. Az MI-alapú rendszerek gyűjtik és elemzik a felhasználói adatokat, ami a magánélet védelmének kérdését veti fel. Az etikai aggályok az MI beavatkozását és döntéseit érintik, hiszen az algoritmusokat emberi előfeltevések és biasok formálják. Ezért kulcsfontosságú az MI kialakítása és alkalmazása során az átláthatóság és a felelősítés elveinek betartása.

Bár a mesterséges intelligencia fokozatosan meghatározóbb szerepet játszhat az életünkben és az eszközeink felett, az emberi beavatkozás és az ellenőrzés továbbra is elengedhetetlen marad. Az intelligens gépek és rendszerek támogathatják mindennapi tevékenységeinket és növelhetik hatékonyságunkat, de az emberi kreativitás, szociális kötődések és etikai döntések nem helyettesíthetőek.Összességében, az MI elterjedése és alkalmazása valószínűleg meghatározóbbá válik az életünkben és eszközeink felett. Az okos otthonoktól kezdve az ipari automatizációig és az egészségügyi innovációkig az MI számos területen forradalmat hozhat. Ugyanakkor, a társadalmi, gazdasági, etikai és adatvédelmi kérdések megválaszolása és kezelése kulcsfontosságú az MI felelős és fenntartható fejlődéséhez. A kiegyensúlyozott megközelítés, amely az emberi és a mesterséges intelligencia kombinációjára épül, lehet a sikeres és előnyös út az irányítás megosztásához az MI-vel a jövőben” – „írta” válaszképpen a ChatGPT.
A szakember a saját álláspontját is kifejtette.– Ha MI alatt azt értjük, hogy adatokból tanuló algoritmusok, amelyek precízebben, gyorsabban vagyis jobban tudnak bizonyos dolgokat nálunk – például amiket a ChatGPT említett –, akkor a válasz igen, átveszi vagy már átvette eszközeink fölött az irányítást a mesterséges intelligencia – fogalmazott az évek óta MI-vel foglalkozó kolozsvári szakember.Tény, hogy olyan technológiával állunk szemben, amely „meghekkelte” az emberiség operációs rendszerét, s átveheti az irányítást, mielőtt megtanuljuk kordában tartani.