Árnyaltabb reformációkép a változás horizontján

Árnyaltabb reformációkép  a változás horizontján

A változás kultúrái és kihívásai a 16–18. századi Erdélyben címmel tartottak nemzetközi konferenciát december 9. és 10. között Kolozsváron. A BBTE BTK Magyar Irodalomtudományi Intézete, a Református Tanárképző Kar és a Római Katolikus Teológia Kar a Refo500 nemzetközi platform keretében szervezte meg a rendezvényt. A tanácskozás a reformáció 500. évfordulójára kívánt emlékezni, és a tudomány segítségével bemutatni mindazt, ami a reformációt kiváltotta, ami annak következménye, hatása volt. A kétnapos interdiszciplináris konferenciát (teológia, irodalom, történelem, zene) Ioan Chirilă, az egyetemi szenátus elnöke, Herman Selderhuis, a Refo500 nemzetközi tudományos projekt vezetője, Kovács Sándor kanonok-főesperes, a kolozsvári Szent Mihály-plébánia plébánosa és a rendezvény egyik védnöke, valamint Gábor Csilla, a szervezőbizottság elnöke, a BBTE Refo-projektjének koordinátora üdvözlő beszéde nyitotta meg. Jelenlétével megtisztelte a konferenciát és előadást tartott a Refo500 elnöke, a hollandiai Appeldoorn Teológiai Egyetemének professzora, Herman Selderhuis, valamint a Leuvenből érkezett történész, katolikus teológiai professzor, Wim François, aki azt mutatta meg francia és német nyelvű bibliafordításokból vett példaanyaggal, hogy a fordításban minden felekezet miként próbálta belevinni a maga igazságát a bibliai szöveg anyanyelvű értelmezésébe.

A külföldi előadók meghívásakor felekezeti egyensúlyra törekedtek a szervezők. Gábor Csilla elmondta: a konferencia célja nem az volt, hogy sablonos történetet mondjon újra, amelyben, úgymond, a jó protestánsok legyőzték a rossz katolikusokat, hanem annak a folyamatnak a végigkövetésére vállalkozott, amelyben a reformfolyamat eljutott a szakadásig, a szakadás után pedig ki-ki a maga útján járt, fejlődött  úgy, hogy kidomborodjanak a megmaradó kapcsolatok a felekezetek között. A változás fogalmába ugyanis az a mód is belefér, ahogyan az újonnan létrejött közösségek felhasználtak hagyományokat, esetenként kisajátítottak közös hagyományokat, vagy amint felhasználták azt a hitbéli kincset, amely mindenkié.

Gábor Csilla értékelése szerint a tanácskozás két napja alatt sikerült ezt a sokszínűséget megmutatni: színvonalas új kutatási eredményeket hozott a konferencia. Örömmel közölte, hogy a rendezvény anyagából angol nyelvű kötetet is kiadnak. A kötet célja sokrétű: a magyar kutatók színvonalas kutatásokat végeznek, s e kutatások eredményeit a nemzetközi porondon is nyilvánossá kell tenni; fontos az angol nyelvű anyag, hogy a nagyvilág közönsége hozzáférhessen az itteni munkák eredményeihez. A kötetkiadás egyszerre lehetőség a Refo500 RC keretén belül, ugyanakkor kötelesség is.

Fontosnak tartotta kiemelni a konferencia tematikája kapcsán, hogy a szakadás nem csupán tanbeli különbségek miatt történt – Luther mélyen benne volt a középkori misztikában, abból táplálkozott –, hanem a felek nyakasságának és önfejűsé­gének, a politika beavatkozásának is a következménye. A reformáció dátuma egyfajta szimbolikus konstrukció. Luther nem tervezte a katolikusság elhagyását. A konfliktus azon robbant ki, hogy a témát felkapták, beleszólt a politika, beleszólt a hatalom. A reformációra emlékezve azt is látni kell, hogy az egy tragikus esemény volt, amely a nyugati kereszténységet atomjaira bontotta; és azt is figyelembe kell venni, hogy mindegyik fél követett el hibákat.
Balla Lóránt