A kisebbségi jogok bővítése a cél az elkövetkező négy évben

– Az RMDSZ két árnyékjelentést is készített, amelyben a kisebbségi jogok romániai érvényesítésének helyzetét mérte fel. Úgy tűnik, az erdélyi magyar közösséget ért jogsértések tárháza azóta is egyre bővül. Hogyan jellemezné az erdélyi magyarság helyzetét? Milyen jövőnek nézünk elébe?

– Ha a mostani helyzetet röviden kell jellemezni, akkor azt mondanám, hogy megtorpanás és visszalépés történt mindabban, amit eddig elértünk, illetve amiben reménykedtünk. Ugyanis a jogszabályok be nem tartása – akár a hazai jogszabályokról, akár a nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás utáni ratifikálásról van szó, ami a belső jogrendnek a részévé teszi ezeket az egyezményeket – azt mutatja, hogy Románia időnként nem veszi komolyan saját magát, saját ígéreteit, és az utóbbi években minden eszközt megkeres ahhoz, hogy visszanyesse a megszerzett jogokat, azoknak az alkalmazását ellehetetlenítse. Éppen ezért mi a két árnyékjelentésben pontról pontra vettük, hogy milyen jogsértések történtek. A székely zászlótól a nyelvhasználaton, a restitúción, az oktatási intézményeken keresztül egészen a különböző olyan típusú támadásokig, amelyek mondvacsinált okokkal büntető eljárást feltételeznek egyik vagy másik közösségi vezetővel szemben.

Én magam is azt gondolom, hogy ezen változtatni nemcsak lehet, hanem kell is, és nemcsak kell, hanem lehet is, de ez nagyon nagymértékben rajtunk múlik. És ha ezt röviden kellene összefoglalni, akkor azt mondanám, hogy a politikai döntéseket vissza kell hozni a politikába. Mert a politikai döntéseknek, és nyilván a törvényeknek köszönhetően, amelyek a politikai döntéseket követték, lehetett előre haladni bizonyos kérdésekben, és amióta nem politikai eszközöket használnak, azóta látjuk, hogy visszalépés van, vagy a politikai döntéseket nem ott hozzák meg, ahol ennek a helye van: a parlamentben, a választott, demokratikus intézményekben.

Ezért mondom azt, hogy ha erős képviseletet tudunk biztosítani, ha kiállunk saját magunkért, ha nem engedjük, hogy átlépjenek rajtunk, ha a parlamentben megkerülhetetlenek vagyunk, akkor ezek a korrekciók lehetségesek, de partnereket kell találni hozzá. A mi 5-6, jó esetben 6,5-7 százalékunkhoz hozzá kell tudni tenni 43-44 százalékot, hogy valamiből törvény legyen. Erre mi képesek vagyunk, ha megkapjuk a lehetőséget – ezt számtalanszor bebizonyítottuk. De amint mondtam, lényegesebb változásra van szükség van Romániában a választások után és én ezt tartanám fontosnak.

Egyébként az árnyékjelentésekben mi nemcsak a problémákat jeleztük, hanem megoldásokat is javasoltunk. Megoldásokat, törvényes kereteknek a bővítését, azoknak a megváltoztatását, az egyértelművé tételét, illetve az elindult és közben elakadt folyamatoknak az újraindítását, különösen a restitúció ügyében és olyan ügyekben, amelyek néhány éve stagnálnak.

– Két éve erdélyi, szász származású államelnöke, egy éve pedig Brüsszelt-megjárt, (elméletileg) európai szemléletű erdélyi miniszterelnöke van Romániának. Véleménye szerint „ment-e a világ elébb” ebben az időszakban? Történtek-e pozitív változások Romániában? Miért gondolja, hogy sorsfordító jelentősége lehet a december 11-ei választásoknak?

– Ami a kisebbségi ügyek kezelését jelenti, biztos, hogy nem ment a világ előrébb, biztos, hogy pozitív változások nem voltak az elmúlt két esztendőben. Ezt számtalan példa bizonyítja. Ami az általános ügyek intézését jelenti, ott egyik-másik területen lehet úgy érzékelni, hogy van, vagy lehetséges a változás, mert van gazdasági növekedés. A gazdasági növekedés, ha nem is mindenhol egyformán, de érezteti hatását, és ha a kormányzást el nem rontják a következő években, akkor ez még inkább érződni fog. De a kisebbségi ügyekben határozottan mondhatom, hogy sem abban az egy évben, amit a technokrata kormány maga mögött tud, sem az elmúlt két esztendőben előrelépés nem volt. Inkább visszalépés és stagnálás.

Sorsdöntő választás az idei, ugyanis a következő esztendőkben nagyon jelentős reformokra kerül sor: közigazgatási reformra, oktatási reformra, olyan kérdéseknek az eldöntésére, amelyek minden egyes embernek, így az erdélyi magyar embereknek, a romániai magyar közösségnek is hosszú évtizedekre meghatározzák az életét. Ezért mi azt szeretnénk, hogy bele tudjunk szólni a döntésekbe, hogy ne lehessen megkerülni azt az 1 millió 300 ezer magyar embert, aki Romániában él, aki a nemzeti identitását, kultúráját fontosnak tartja, és meg akarja őrizni, újra akarja termelni, meg akarja erősíteni. Ezért kell részt vennünk a választásokon december 11-én, ezért kell jelen lennünk.

– Melyek a következő parlamenti időszak kihívásai az RMDSZ számára, milyen jövőbeli tervekkel vág neki a szövetség a következő négy évnek?

– A kisebbségi jogok bővítése a cél. A kisebbségi jogok helyzetén változtatni kell, a jogalkalmazás és a jogszabályok tekintetében. Ezért azt gondolom, néhány korrekciót meg kell tudnunk próbálni, és ha lehetséges, partnerekkel együtt el kell végeznünk ezeket a korrekciókat a 2017-es esztendőben, hogy senkinek ne lehessen lehetősége a törvényhozó szándéka ellenére, vagy azzal szemben interpretálni a törvényeket akkor, amikor a közösségi szimbólumokról, a nyelvhasználatról, a kisebbségi jogokról van szó. Ezeket a korrekciókat, én azt gondolom, ha partnereink vannak, viszonylag gyorsan el tudjuk indítani, el tudjuk fogadtatni.

Másrészt, olyan reformok lesznek Romániában – közigazgatási reform, oktatási reform, és minden bizonnyal alkotmányos reform –, amelyeknek a milyensége hosszú távra meghatározza az erdélyi magyarok sorsát is, és ebbe szeretnénk beleszólni. Ezt talán a legnagyobb kihívás, amellett, hogy a politikát, a politikai döntéseket vissza kell hozni a politikai intézményekbe. Ne legyünk megkerülhetők akkor, amikor ezek a fontos, súlyos reformok bevezetésre kerülnek. Úgy kell alakítani a törvényhozást, a végrehajtást, ha lehetséges, hogy a magyar emberek minden tekintetben biztonságban érezzék magukat, és talán ez a legeslegfontosabb, akkor is, amikor az identitásukról van szó, akkor is, amikor szociális, gazdasági kérdésekről van szó, és akkor is, amikor a mindennapi életükről van szó: kiszámítható legyen, tervezhető legyen a jövő.

A politikának az emberekről kell szólnia, és ezt a parlamenten keresztül – ha lehetőséget kapunk, ha bizalmat szavaznak nekünk, ha munkát adnak nekünk, akkor kizárólag így fogjuk szemlélni: közérdek, közjó, magyar ügy.

– Nemrég tartották Budapesten a Magyar Állandó Értekezletet. Nemzetpolitikai szempontból milyen helyzetben van a magyarság a Kárpát-medencében? Budapestről nézve mi a romániai választások jelentősége?

– A Kárpát-medencében, ahogy én látom és tudom értékelni, mindegyik közösség különböző kihívásokkal szembesül, mindenik közösség helyzete más. Ukrajna ugye háborús övezet, bizonytalanság, eszméletlen szegénység, azt is lehetne mondani, hogy káosz jellemzi, és ebben kell valahogy boldogulniuk. Felvidéken most már harmadjára nem jutott be a parlamentbe az etnikai értelemben magyar párt, a Magyar Közösség Pártja, és ez azt mutatja, hogy ha egyszer elrontottunk valamit, nagyon nehéz helyrekalapálni, és ha egyszer kiesett a magyar képviselet a parlamentből, nem egyszerű, nem könnyű visszakerülni. Ez megint csak jó tanulság lehet mindannyiunk számára. Vajdaságban eszméletlen demográfiai gondokkal küszködnek, hihetetlenül nagy az elvándorlás, és ilyen körülmények között kell próbálkozniuk nekik talpon maradni. Erdélyről néhány sorral fennebb már beszéltem.

Magyarország számára is fontos – és ezt a szatmárnémeti találkozón is nagyon világosan megfogalmazta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke –, hogy erős magyar képviselet legyen a román parlamentben. Ha magadon nem segítesz, nem akarsz, nem tudsz segíteni, másnak sem adod meg a lehetőséget, hogy segítsen. Ha nélküled hozhatnak meg döntéseket, ezt más, máshonnan nem tudja korrigálni. Többen megfogalmaztuk már, innen is és Budapestről is elmondták, hogy a román–magyar viszony javítása is sokkal inkább lehetséges, ha van egy erős bukaresti magyar képviselet. Természetesen ehhez szükség van arra is, hogy a román fél akarja a viszony javítását és partner legyen. Talán abban egyet tudunk érteni mindannyian, hogy ha ott vagyunk, és erős képviseletünk van, akkor ennek a viszonynak a javításán is tudunk segíteni, és ebben mindenki érdekelt. Érdekeltek vagyunk mi romániai magyarok, érdekelt Magyarország, és én azt akarom hinni, hogy a románok többsége is úgy gondolkodik, hogy érdekelt a viszony javításában.