„Kell még lennie valaminek, amire nem gondolunk”

Mától látható a magyar mozikban a Semmelweis

„Kell még lennie valaminek, amire nem gondolunk”
A magyarországi mozikban mától látható Semmelweis 1847-ben játszódik: megidézi a 19. századi Bécs hangulatát, egy korabeli kórház életét, valamint az osztrák és magyar orvosok közötti ellentéteket. Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” történetét feldolgozó, Koltai Lajos rendezésében készült alkotás főszerepeit a kolozsvári közönség számára a sétatéri színpadról is jól ismert Vecsei H. Miklós és Nagy Katica játssza. A filmforgatásról, a közös munka hangulatáról, a szerepmegformálásról a budapesti sajtónapon meséltek.

Lajos Tamás producer a film hétfői budapesti sajtótájékoztatóján felidézte: mintegy két évvel ezelőtt egyik barátja, Vida József vetette fel az ötletet: készítsenek filmet Semmelweis életéről. Mint mondta, személyes szál is fűzte a történethez, mert nagyapja orvos volt a pécsi szülészeti klinikán, ahol gyerekként sok időt töltött.

Vecsei H. Miklós és Nagy Katica arról beszélt, hogy már a szerepre való kiválasztásuk folyamata is pozitív élmény volt, találkozások és beszélgetések közepette zajlott. Jó indulás volt ahhoz, hogy megismerjék egymást és együtt tudjanak dolgozni.

Közös út vállfa nélkül

– Nekem hónapok kellenek ahhoz, hogy a szerepbe beleéljem magam, hogy el tudjam hinni, hogy az általam alakított karakter és én összetartozunk. A castingon pedig, ahol általában nincs ott se a rendező, se az operatőr, csak a kézi kamera meg egy vállfa, adnak egy szöveget és tíz perc van rá felkészülni – beszélt a kezdetekről Vecsei H. Miklós. – Olyan sok ilyenen voltam, hogy lemondtam a filmről. Arra gondoltam, hogy sokévente egyszer talán majd megkeres egy- egy rendező, akivel lehet közös utunk anélkül, hogy vállfával kellene beszélgetnem, és ez most így történt. Felhívott Koltai tanár úr, akivel azelőtt soha nem találkoztam, és elkezdődtek a találkozások és a beszélgetések, amelyekhez Katica is csatlakozott. Végül tavaly nagypénteken mondta, hogy velünk szeretné forgatni a filmet, és éreztem, hogy ez felemelő közös út lesz, amiért nagyon hálás vagyok.

Nagy Katica hasonlóan élte meg a kiválasztási folyamatot. – Nem volt az a görcs bennünk, ami a castingok esetében általában jellemző, és ez sokat segített abban, hogy fel tudjunk oldódni, meg tudjuk ismerni egymást – fogalmazott.

Lajos Tamás elmondta: Koltai Lajos rendező-operatőr a maximalizmusából semmit nem engedett, a forgatás szeretetteljes hangulatban, konfliktusok nélkül zajlott, empátiával a színészek és a stáb felé. – Maximalista, emellett nagyon kedves volt velünk. Figyelt arra, hogy lelkileg és szellemileg egyben legyünk, jól érezzük magunkat, és ez teljesen egyedülálló, hogy ilyen sok támogatást kaptunk tőle. Minden este visszanézte a korábbi felvételeket, és reggelente elmondta, mit látott, próbált minket megnyugtatni, energiát adni – mesélt a közös munka hangulatáról Nagy Katica.

„Szülés” huszonegyszer, vágás nélkül

Vecsei H. Miklós a forgatáson megélt rendkívüli pillanatról és megérkezésről is beszámolt.

– Nagyon nehéz megfogalmazni, mi a különbség mester és tanítvány között, mert egyszer csak, egy-egy mondat vagy tekintet hatására az egyikből a másik válik. Az egyetemen a mesterem Marton László volt, akit nagyon szerettem, és mindig őt vagy a tőle kapottakat kerestem a rendezőkben vagy az engem körülvevőkben. Koltai tanár úrról két dolgot említenék, először is azt, hogy csak a film érdekelte, semmi más. Nem érdekelte, hogy mi lesz az ebédmenü, mi történik a politikában, hanem az érdekelte, hogy a következő jelenet hogyan fog megszületni. Ez apróságnak tűnhet, de nagyon nagy dolog, ha az embert körülöleli kétszáz ember és a sajtó, és ez nagyon fontos volt számomra a forgatás során. A másik, amikor megfogalmaztam magamnak, hogy mesterhangulatú emberré vált az évtizedek során. Ez annak a jelenetnek a forgatása közben történt, amikor Semmelweis rájön, hogy a klórmész megfelelő lesz a fertőtlenítéshez. Amikor azt forgattuk, csak az az egy jelenet volt kiírva aznapra, ami nagyon szokatlan, mert naponta három-négy jelenet az átlagos. A tanár úr azt mondta, azért fogjuk egész nap azt a jelenetet forgatni, mert egyben szeretné felvenni, vágás nélkül. Huszonegyszer vettük fel, és a huszonegyedik felvétel van benne a filmben, akkorra már nagyon fáradt volt mindenki. Aztán odajött és azt mondta, „Miklóskám, azért vettük fel ezt ennyiszer, mert a szülést nem lehet részekre vágni”. És akkor megértettem valami nagyon fontosat, az volt az a pillanat, amikor teljesen odaadtam magam neki, és csak az ő rezgéseit figyeltem – fogalmazott a címszerepet alakító színész.

Sajtótájékoztató az Uránia Nemzeti Filmszínházban, Fotó: MTI/Kovács Tamás

Lajos Tamás kitért arra, hogy a forgatókönyvírás és a forgatás során is szakértők kísérték figyelemmel a munkát, hogy szakmailag minden hiteles legyen. A forgatás tavaly nyáron indult, 55 napig tartott és hosszú utómunka követte. – Önmagában azt, hogy ez a film elkészülhetett, nagyon nagy sikernek érzem, és büszke vagyok rá – mondta a producer.

Nagy Katica szerint voltak nehéz pillanatok a forgatás során, hiszen ha az ember a történetben lévő helyzeteket átengedi magán, az nagyon meg tudja viselni, de a rendezőtől sok szeretetet, támogatást kaptak, ami energiát adott mindehhez. Elhangzott, a szerelmi szál fikciós, amelyben a fő szervezőerő az volt, hogy akár így is történhetett volna. Nagy Katica elmondta: a fiktív szál azért fontos, hogy a történet szerethető, befogadható legyen.

Nyomozó és tettes egy személyben

Vecsei H. Miklós arról beszélt: nagyon megviselte a történet, de a forgatás időszakában a karakter fontosabbá válik, mint ő maga. „Ez olyan történet, amiért az utolsó utáni másodpercet is meg kell csinálni” – fogalmazott a színész, majd hozzátette: részben a film munkacímének (A láthatatlan gyilkos) hatására eleinte krimibe képzelte magát, olyan szerepbe, akinek a gyilkost kell megtalálnia. Szerencsére hamar jöttek a szülőszobai jelenetek, ahol babákkal és az anyukáikkal forgattak, és ekkor megértette: nem arról van szó, hogy végzetes kór után kutat, sokkal inkább arról, hogy a betegeit szeretné megmenteni. Tragédiája, hogy elveszíti azokat, akik a legfontosabbak számára és nem tudja miért, de sejti, hogy az okot önmagánál kell keresnie: „kell még lennie valaminek, amire nem gondolunk”. Rájött, hogy így tudnak majd kapcsolódni a nézőkhöz, hiszen sokszor önmaga miatt, sokszor ismeretlen okból mindenki veszített már el valakit, akit iszonyatosan szeret. Szerinte ennél pokolibb a világon nincs.

Koltai Lajos jelen volt ugyan a sajtónapi vetítésen, de az utolsó pillanatban kisebb baleset érte, ezért nem tudott részt venni a sajtótájékoztatón.

Lajos Tamás szerint a Nemzeti Filmintézet támogatása méltó körülményeket biztosított a filmnek, a stáb számára minden lehetőség adott volt. Mint mondta, eddig jó visszajelzéseket kaptak: a gimnáziumi tanároknak szervezett vetítés nyomán például már több mint 3000 diák jelezte, hogy szeretné megnézni a filmet. Hozzátette: nemzetközi streaming szolgáltatók licitálnak a filmre. – Minden alap és remény megvan arra, hogy sikeres film lesz – fogalmazott.

A Semmelweis a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készült. A 127 perces életrajzi dráma forgatókönyvírója Maruszki Balázs és Kormos Anett, dramaturgja Goda Kriszta, látványtervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Szakács Györgyi. Az operatőr Nagy András, a zene Pacsay Attila munkája, a vágó Kovács Zoltán. A film producere Lajos Tamás és Vida József.

A filmben fontos szerepet kapott többek között Gálffi László, Kovács Tamás, Lengyel Ferenc, Szűcs Nelli, Elek Ferenc, Kovács Lajos, Györgyi Anna, Csapó Attila, Znamenák István, Hajduk Károly, Simon Kornél, Mészáros Blanka és Kizlinger Lilla.

Borítókép: Semmelweis/Facebook