Vita a közoktatásról: külvárosi campust, egyetemegyesítést, bölcsődéket!
Vissza

Vita a közoktatásról: külvárosi campust, egyetemegyesítést, bölcsődéket!

Legalább négy évnek kell eltelnie ahhoz, hogy Kolozsváron elegendő helyet biztosítsanak a bölcsődés korú gyermekeknek. Óriási a különbség a kolozsvári és a környékbeli falvakban működő tanintézményekben tanuló iskolások eredményei között. Ezért jobb együttműködést kell megvalósítani az iskolák pedagógusai között, de egyesek az iskolák, sőt: az egyetemek egyesítését szorgalmazták azon az online közvitán, amit a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal keretében működő Polgári Innovációs Központ (CIIC) szervezett pár nappal ezelőtt. A közel száz résztvevő közül harmincan szólaltak fel, főleg a kolozsvári közoktatásról fejtették ki véleményüket. Markó Bálint, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese is a városon kívül elhelyezkedő hatalmas egyetemi campus megvalósítását tartotta szükségesnek. Mások szerint az egyetemek egyesítése nem előnyös a kisebb egyetemeknek.

A város oktatási infrastruktúrájáról szóló online közvitán Emil Boc polgármester kifejtette: mindig is azt hangoztatta, hogy a legjobb befektetés az, ami a gyerekek oktatása terén történik. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ezt már régóta alkalmazza is, hiszen már tavasztól, a járvány beköszönte után azonnal intézkedtek, és pénzt utaltak ki az iskoláknak, hogy felszereljék azokat az online oktatáshoz szükséges eszközökkel, úgy mint: optikai szál, táblagépek, wifi-hálózat. Ugyanakkor az iskolák által benyújtott igénylések alapján több mint kétezer rászoruló kolozsvári gyereknek táblagépet vásároltak, amit azok azóta is ingyen használnak.

Boc azt hangoztatta: a városban (74 épületben) működő 52 tanintézmény közül tizenötöt már korszerűsítettek, négy tanintézmény felújítása még folyamatban van, további 16 iskolában pedig hőszigetelési munkák elvégzésére van szükség. A negyvenhat kolozsvári óvoda közül 22-t már felújítottak, 3 intézménynél most folynak a munkálatok, 21 óvodánál bővítési és hőszigetelési munkálatok elvégzése vált szükségessé.

Boc elismerte, hogy a bölcsődék száma nem elegendő, ám azzal „vigasztalta” a közvita résztvevőit, hogy míg 2007-ben csak 300, 2020-ban már 1382 helyet biztosítottak a bölcsődékben. Még legalább 400 helyre lenne szükség, amit leghamarabb 2024-ben érhetünk el. Boc megígérte, hogy 2021 márciusában 90 férőhelyes új bölcsődét adnak át. Emil Boc szerint a közeljövőben kiépítendő Borháncs és Szopori negyedben egy-egy oktatási komplexumot hoznának létre, ahol egyaránt helyet kapna bölcsőde, óvoda és közoktatási intézmények. A Borháncs negyedben a polgármesteri hivatal tulajdonában van az ehhez szükséges telek. Az iskolások sportolási lehetőségeit illetően is van előrelépés: az elmúlt években az iskolaudvarokon szervezett sportoktatás folyt. Mivel Kolozsvár nem lenne az, ami, ha nem lennének az egyetemisták, a városvezetés egy egyetemi campus építését is fontolgatja a metropoliszövezetben.

Jelenleg négy román tannyelvű iskola felújítása zajlik – ezekből egyben, a Donát negyedi O. Ghibu Elméleti Líceumban van csak magyar tagozat. A közeljövőben jelentős munkálatokat szándékoznak végeztetni a N. Balcescu Elméleti Líceum, a Gh. Sincai Elméleti Líceum, a Monostor negyedi Napoca Iskolaközpont és a Sportlíceum, a Györgyfalvi negyedi L. Blaga Elméleti Líceum, a Hajnal negyedi T. Popoviciu Informatikai Líceum esetében is. További román tannyelvű tanintézmények – Al. Vaida Voevod Általános Iskola, V. Babes Elméleti Líceum, az O. Goga és a I. Creanga nevét viselő monostori általános iskolák – felújítását illetően most készül a megvalósíthatósági tanulmány. A tanintézetek felújítása mellett a Lomb negyedi Kreatív Iparágak Regionális Központjában három laboratóriumot alakítanának ki, ahol az érdeklődő fiatalokat vállalkozástudományra oktatnák.

Elégedettek vagyunk az oktatási infrastruktúrával

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a Világbankkal közösen dolgozza ki a város infrastruktúra-fejlesztésének főbb irányelveit. A Világbank képviselője, Marius Cristea, egy február folyamán elvégzett közvélemény-kutatás eredményeit ismertette, amely szerint az 1-től 10-ig terjedő skálán a megkérdezettek 8-as „jeggyel” értékelték az óvodákkal és az iskolákkal szembeni elégedettségüket. Az infrastruktúra fejlesztését az ötödik helyre helyezték a válaszadók egy tíz pontból álló listán.

A közvélemény-kutatás kitér arra is, hogy Kolozsvár belvárosa fejlett oktatási infrastruktúrával rendelkezik, ám ez nem jellemző sem az új kolozsvári lakónegyedekre, sem Szászfenesre. Jó az is, hogy Kolozs megyében nagyon jó vizsgaeredményeket érnek el a tanulók. Az ország tíz legjobb líceuma közül négy kolozsvári, ez pedig az itteni közoktatás jó minőségét bizonyítja. Nagyon jól állunk angolnyelv oktatása terén is, Nagy-Britanniát kivéve Romániában működnek a legjobb Cambridge-iskolák.

A negatív demográfiai adatok ellenére az iskoláskorú népesség az elmúlt öt évben 9 százalékkal nőtt, ez pedig az infrastruktúra javítását teszi szükségessé. Jó az iskolások közszállítása, a város negyedeiből megközelíthetőek az iskolák, koherens ösztöndíjprogram van érvényben évek óta, a hátrányos helyzetű gyermekek pedig ingyenes délutáni oktatásban részesülnek. Az egyetemisták aránya 6 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben. Ők azok, akik megadják a város kozmopolita jellegét, hiszen gyakrabban hallunk francia vagy német beszédet a magyar és a román mellett. A Kolozsváron tanuló külföldi egyetemisták száma meghaladja az 5000-et, ami a város stabil lakosságának 2 százalékát jelenti.

Cristea a kihívások között említette a bölcsődei helyhiány felszámolását, a környező falvakból, így a Szászfenesről ingázó gyermekek helyzetének megoldását olyan adatok tükrében, miszerint a szászfenesi óvodások 40%-a, és az elemisták 65%-a ingázik naponta Kolozsvárra, ez pedig nyomást gyakorol az oktatási infrastruktúrára. Masszív ingázás észlelhető a város lakónegyedeiből a belvárosi iskolákba olyan körülmények között, hogy a belvárosban 16 ezer iskolást tartanak számon, ami meghaladja a belvárosban lakók lélekszámát. Az új lakónegyedekben az oktatási infrastruktúra meglehetősen hiányos. Sajnos, még mindig kevesen érdeklődnek a szakoktatás iránt, habár a cégek anyagilag is támogatják a szakiskolák tanulóit. A szakiskolai kínálat még mindig nem elégséges. Az a tény, hogy a környező falvakból vagy lakónegyedekből ingáznak gyerekek, bizonyos fajta társadalmi szegregációhoz vezet. Ezt alátámasztják a jó kolozsvári tanulmányi eredmények és a környező falvakban működő oktatási intézmények közötti nagy különbségek is. Vidéken az iskolák és az óvodák felszereltsége bizony elég sok kívánnivalót hagy maga után.

A felsőoktatásban csak a bentlakási helyek hiányát említették: négy hallgatóból csak egynek tudnak bentlakást biztosítani, a többiek kénytelenek megfizetni a méregdrága kolozsvári albérleteket.

Egyesíteni kell az iskolákat és az egyetemeket

Adrian Ţuţuianu építész beszédében azt emelte ki: a kolozsvári iskolák többségében az udvar lebetonozott és nem kellőképpen kihasznált terület, ami csak fokozza a zajszintet és üresség érzetét kelti, ezen változtatni kell zöldövezetek létrehozásával. Készül egy 250 oldalas kézikönyv is, amely kolozsvári és bukaresti tanintézetek udvarára kínál megoldást.

Daniel Funeriu volt oktatási miniszter is kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a gyenge vagy kevésbé jó eredményeket produkáló iskolákat egyesíteni kell a jó eredményt elérőkkel, a polgármesteri hivatalnak támogatnia kell a délutáni oktatást, leltározni kell a sportlétesítményeket, és létre kell hozni egy alkalmazást, hogy a szülők tájékozódhassanak a délutáni sporttevékenységekről. Funeriu az egyetemek egyesítését is támogatja.

Cornel Cătoi, az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) rektora is a bentlakási helyek számának és a bentlakás nyújtotta kényelmi szint növelését emelte ki. A Hója erdőben a fentebbi egyetem által megvalósítandó parkot pedig megnyitná az iskolások előtt, hogy azok kedvet kapjanak a biológiatanuláshoz. Kifejtette: az egyetemek egyesítése csak a nagy hallgatószámmal rendelkező egységek számára jó, a kisebb egyetemek számára nem feltétlenül előnyös.

– A BBTE nem csak a kolozsvári épületeket, a campust jelenti, hanem egy egész hálózatot Szatmárnémetitől Resicáig, ahol a BBTE kihelyezett tagozatokat működtet. Mivel a BBTE épületei szerte a városban megtalálhatóak, a Kolozsváron tanuló, ám nem idevalósi hallgató úgy válik kolozsvárivá, hogy végigutazza a várost. Ugyanakkor jó lenne, ha a kolozsvári egyetemek együtt egy hatalmas egyetemi campust alakítanának ki, ám nem a belvárosban, hanem a város szélén, de a régi, szép épületeket sem hagynánk el – vélekedett Markó Balint, a BBTE rektorhelyettese.

Marinela Marc Kolozs megyei főtanfelügyelő elmondta: új szakmák elsajátítását kell szorgalmazni a szakiskolákban, az iskolák udvarát pedig sportolásra kellene használni. Cáfolta azt a tényt, hogy a kolozsvári szülők tömegével megrohamoznák a belvárosi iskolákat, ezt azzal támasztotta alá, hogy a 2020/2021-es tanévben a lakónegyedi iskolákban 26 előkészítő osztállyal többet kellett indítaniuk a tervezettnél, olyan nagy volt az érdeklődés.

Az iskolák közötti különbségek enyhítésére jobb együttműködést javasolt Alexandra Oană USR-PLUS városi tanácsos. A pedagógusok digitális továbbképzését szorgalmazta egy másik felszólaló, egy diáklány a könyvtárak anyagának digitalizálását kérte.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

OLVASÓINK FIGYELMÉBE – ÜNNEPI ...
Hamilton nyert, Grosjean rémes ...
Ó, jöjj, Napkelet, Szent Virradat; ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ