Vincze Loránt: az uniós pályázatok az EU gazdaságát erősítik
Startoljunk rá! – Kolozsváron is megszervezték a tájékoztató fórumot
Startoljunk rá! – Kolozsváron is megszervezték a tájékoztató fórumot
Vissza

Vincze Loránt: az uniós pályázatok az EU gazdaságát erősítik

Már most fel kell készülniük a romániai és ezen belül a magyar vállalkozóknak, valamint civil szervezeteknek a következő uniós pénzügyi ciklusban meghirdetendő pályázatokra. Vannak ugyanis „varázsszavak”, mint környezettudatosság, innováció és digitalizáció, amelyeket szinte kötelező módon be kell iktatni a pályázatokba, mert ez közelebb visz a sikerhez. Az uniós pénzek lehívása még mindig hosszú és bonyodalmas feladat, s valószínű, hogy ez így is marad. Egy projekt megvalósításához azonban nem elég a pályázati pénz, a vállalkozásoknak és a civil szervezeteknek saját forrásokkal, valamint stratégiai partnerekkel kell rendelkezniük. Ezek a főbb következtetései annak a beszélgetéssorozatnak, amelyet Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő bonyolított le több erdélyi városban. Kolozsváron, a tizenhatodik helyszínen, szerdán délelőtt a vállalkozóknak, míg délután a civil szervezeteknek tartottak tájékoztatást.

„Az uniós pénzalapokról most születnek a döntések Brüsszelben. A pályázati kiírások ez év végén vagy jövő év elején fognak megjelenni a különböző operatív programok keretében. Ez tehát azt jelenti, hogy van egy féléves időszak, amikor fel lehet készülni az uniós pályázatokra. Minden pályázatnak, ami Lengyelországtól Romániáig megszületik, elvben hozzá kell járulnia az unió gazdaságának megerősítéséhez” – jelentette ki szerdán Vincze Loránt, aki az uniós források lehívásáról tartott tájékoztatót vállalkozóknak és civil szervezeteknek.  

Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kitért arra is, hogy vannak „varázsszavak”, amelyek minden pályázati kiírásban meg fognak jelenni, például környezettudatosság, digitalizálás, innováció, környezetvédelem.  

„Románia számára nagyon nehéz kihívás minden pénzügyi ciklus: el tudja-e költeni a rendelkezésére álló összeget? Nyolcvan milliárd euróról beszélünk, ami különböző alapokból áll össze. A nyolcvan milliárd egyik nagy összetevője (közel 30 milliárd euró értékben) a helyreállítási költségvetés, amely Romániában a PNRR néven ismert. Ennek fele hitel, a másik fele vissza nem térítendő pénzügyi támogatás. A cél a koronavírus által megtépázott gazdaság helyrehozatala makroszinten. A második összetevő (50 milliárd euró) a szokásos hétéves pénzügyi időszakhoz kapcsolódó operatív programok mentén lebonyolított pályázati rendszer” – számolt be Vincze Loránt.

Tájékoztatása szerint nyolc operatív program lesz. Az operatív programok lebonyolítását tekintve újdonság az, hogy nagyon decentralizált lesz a rendszer. Eddig a fejlesztési régióhoz kellett benyújtani a projekteket, ám az elbírálás és a szerződéskötés Bukarestben történt. Most minden lekerül regionális szintre. Így például a Kolozsváron  működő hatóság csak hat megye projektjeivel fog foglalkozni – magyarázta az EP-képviselő, aki ugyanakkor elismerte: jelenleg az uniós pénzalapok lehívása  túl bürokratizált, bonyodalmas folyamat, de reméli, hogy ez javulni fog, mivel az EU célkitűzése is a pályázatok leegyszerűsítése.

Csoma Botond RMDSZ-es képviselő kifejtette: „Az országos helyreállítási tervet (PNRR) még nem fogadta el Brüsszel. Nagyon sok vita volt a koalícióban is, hogy ez mit tartalmazzon. Úgy gondolom, sikerült kompromisszumos megoldást találni. Meglátjuk, a végleges terv hogyan fog kinézni. Igaz, autópályát eddig Románia nagyon keveset épített az elmúlt 14 évben, mióta EU-tag. A sztrádaépítéshez fel kell használnunk a PNRR-ben előírt összeget, különben a Románia és Nyugat-Európa közötti infrastrukturális lemaradás még nagyobb lesz. De az autópálya megépítése csak az egyik része a helyreállítási alapnak. Az Európai Unió és az Európai Bizottság 2030-ra 55%-kal szeretné csökkenteni a széndioxid kibocsátást. Tudják, hogy a tagállamokban ezt nehéz lesz gyakorlatba ültetni, mert nem népszerű intézkedés. Ezért fontos az, hogy pályázatainkba építsünk be a környezetvédelemmel kapcsolatos elemeket, s akkor valószínű, hogy sikerünk lesz.”

Decentralizálják a Regionális Operatív Programokat

Lengyel Erika a Központi Fejlesztési Ügynökségtől közölte: habár csak a támogatási irányvonalakat ismerjük, itt az idő felkészülni a következő pályázati ciklusra, amelynek során 40 típusú programot finanszíroz az EU 1824 milliárd euró összértékben. A fenti összegből 750 milliárd a koronavírus-miatti károkat hivatott felszámolni. A vállalkozók ugyan csak kis mértékben élvezhetik az uniós támogatást, ám rengeteg építkezési cégre lesz szükség, hiszen 434 km autópályát kell megépíteni, be kell fejezni a régi operatív programokat, és neki kell fogni az újaknak is. A jövő év végéig a PNRR keretében e célból kiutalt közel harminc milliárd euró 70%-kát le kell szerződtetni, azaz projektet kell írni, szerződést kell kötni. Alapkitétel, hogy az összeg 37%-át környezetbarát projektre kell fordítani.  Autópályaépítésre 7,62 milliárd eurót, a magánszektorra 2,36 milliárd eurót fordíthatunk. A fenti összegből 3000 kis- és középvállalkozást kell digitalizálni, és 290 céget terveznek beíratni a börzére. Ezen kívül turizmusra, kultúrára, egészségügyre és oktatási célokra is lesz pénz.

Megtudtuk: 2021–2027 között decentralizálják a Regionális Operatív Programokat, azaz minden fejlesztési régióban lesz külön operatív program, amely a helyi sajátosságokhoz mérten fogja kiírni pályázatait. Az EB-hez már valamennyi romániai fejlesztési régió leadta az erre vonatkozó programjait, a szakember pedig reméli, hogy év végéig sikerül aláíratni ezeket, jövő év elején pedig pályázati kiírásokon lehet gondolkodni. Az ország észak-nyugati régiója is kidolgozta ezt a programot, amely megtalálható a fejlesztési ügynökség honlapján. Potenciális pályázók a civil szervezetek, a kis- és középvállalkozások, a nagyvállalkozók, a fejlesztési egyesületek, a metropoliszi övezetek. Az ország észak-nyugati régiója az elkövetkező hét évben vélhetőleg 1,44 milliárd euróból gazdálkodhat. Olyan programok élveznek majd támogatást, amelyek innovatív és dinamikus vállalatok nyújtanak be. A támogatandó projektek témaköre széles: környezetbarát közösségek, fenntartható városi mobilitás létrehozása, középületek felújítása, energiahatékonyság növelése, úgynevezett zöld megoldások életbe léptetése, útjavítás és- építés, oktatási ingatlanok felújítása és bővítése, kulturális intézmények restaurálása, a turisztika fellendítése, autópálya-építés mellett helyi érdekű vasút létrehozása, regionális kórházak megépítése stb.  

A környezetvédelem terén 5,45 milliárd euró a keretösszeg, négy tengelyt hirdetnek meg. Ide tartozik az energiahatékonyság megvalósítása, illetve megújuló energiát használó beruházások és tevékenységek támogatása. Egyik fenntartható fejlesztési operatív program az energiahatékonyság elérése, intelligens energiahálózatok kiépítése stb. Természetesen lesznek támogatott irányvonalak a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, a halászat terén is.  Az oktatás és a foglalkoztatás témakörben 3,88 milliárd eurót irányoztak elő, míg az Inklúzió és Méltányosság Operatív programjára 3,44 milliárd eurót.

Kutatásfejlesztésre a Horizon Europe Program keretében 95,5 milliárd eurót szánnak, de itt is lehet pályázni az egészségügy, a kultúra, a média, az energia, a mobilitás és az élelmiszeripar terén. Kulturális és médiaprojektekre, azaz fesztiválok szervezésére, szakemberek képzésre 1,85 milliárd eurót költenének.

Lengyel Erika javasolta, hogy a vállalkozók és a civil szervezetek képezzék ki saját pályázati szakembereiket, teljesítsék felvállalt kötelezettségeiket, tájékozódjanak más európai országokban működő társszervezetektől, vállalkozásoktól, ezen kívül kövessék figyelemmel a Központi Fejlesztési Ügynökség honlapját, ahol informálódhatnak az időszerű pályázati kiírásokról. Felhívta a figyelmet, hogy a regionális fejlesztési központok működése nem lesz zökkenőmentes a decentralizációt követő egy-két évben, de a decentralizációra szükség van.

Nincs korrupció az uniós pályázatoknál

Ilyés Szabolcs, a RegioConsult tanácsadási cég ügyvezető igazgatója közölte: nyugodjunk meg, az uniós pályázatokban nincs korrupció. A fejlesztési ügynökség decentralizációjának előnye, hogy közelebb vagyunk a döntéshozatalhoz.  

„Ne vágjunk bele olyan projektbe, ahol úgymond a projekt vezet minket, azaz ne vállaljunk olyan dolgokat, amibe a cég belebukhat. Ne azért pályázzunk, mivel van egy pályázat, vagy, mert valaki meggyőzött, hanem mert jó a projektünk.  Ez akkor ér véget, amikor elszámoltunk, leadtuk a jelentést, és megkaptuk a pénzünket.  A romániai pályázati rendszer kiszámíthatatlan, mert nem tudjuk, hogy mikor írják ki, mikor bírálják el, és mikor fizetnek.  Az uniós pályázatok mellett léteznek román kormányzati projektek is, amelyeket évente kiírnak. Ha most kezdünk pályázatról beszélni, jövő tavasszal-nyáron tudunk belefogni a projekt megvalósításába, korábban nem. Az előkészítés egy-két hónap, a pályázati dokumentáció összeállítása még két hónap, a kiértékelés öt-hat hónap, a szerződéskötés pedig ehhez számítva egy-három hónap, és csak akkor indíthatjuk el a projekt megvalósítását. De ez nem lesz gyorsabb az elkövetkező időszakban sem.  A projekt finanszírozásához a pályázati pénz csak egy szelet, ezen kívül legyen saját forrásunk, banki hitelünk és stratégiai partnerünk” – közölte Ilyés Szabolcs ügyvezető igazgató.  

A civil szervezeteknek tartott megbeszélésen Oláh Emese alpolgármester hangsúlyozta: a jelenlevők biztosan tudják, hogyan kell és milyen rendezvényekkel érdemes pályázni, hiszen színvonalas rendezvényeket, programokat tudnak működtetni. A civil szervezetek átveszik a terhet az önkormányzattól például szociális téren, amit az önkormányzat nem tud kellően lefedni. A Kolozsvár önkormányzata által nyújtott támogatás nem elég a nagy volumenű rendezvények megszervezésére – fejtette ki az alpolgármester.

Farkas András: civileknek mindig van kiírás

Farkas András, a PONT Csoport stratégiai igazgatója arra figyelmeztette a civil szervezetek képviselőit: ne pályázzanak úgy, hogy a szervezet megbukjon, ha esetleg egy támogatási forrás kiesik, vagy ha egy pályázat nem nyert, nem kell elbátortalanodni. A pályázat benyújtása előtt tájékozódni kell a projekt futamidejéről, a támogatás folyósításáról, az elbírálásról.  

„Alapszabály, hogy amikor leadtátok a pályázatot, ezzel még nem vállaltatok kötelezettséget. Ez akkor jön létre, amikor aláírtátok a szerződést.  A szerződéskötés előtt győződjetek meg minden részletről személyesen. Az aláírás még nem jelenti a pénz megszerzését, előbb meg kell valósítani a tevékenységet. Legyen minden projektnek külön mappája, amelyben a tartalmi és jogi-pénzügyi iratok másolatait őrzitek. A támogatónak fontos, hogy van-e nyoma a rendezvénynek. Ezért kell részvételi listát, fotókat készíteni. Ügyelni kell arra, hogy a plakátokon hova és milyen logót tesztek.  A tartalmi és a pénzügyi beszámolóról mindig készítsetek másolatot, amelyet megőriztek. Készítsetek éves beszámolót, amit közzé is tehettek, hogy bárki megtekinthesse azt. Hozzatok létre szervezeti weboldalt, amely tartalmazza az alapinformációkat. Ne halmozzatok fel adósságot a helyi vagy az állami költségvetéssel szemben. A civil szervezet aktuális vezetősége és székhelye mindig legyen bejegyeztetve a bíróságon. Tartsátok meg a pénzügyi igazgatóságtól kapott, a mérleg leadását igazoló iratot” – biztatta pályázásra a civil szervezeteket Farkas András.

Fotó: Facebook


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Ma ünnepeljük a magyar dráma napját
Két hét múlva kezdődik a 21. ...
TŰZ A TETAROM 1-NÉL, A TÖRÖKVÁGÁSNÁL

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • VIDEÓINTERJÚ – Tasnádi Szilárd: ...
  • Egy báró szobra
  • VIDEÓINTERJÚ – Hogyan ...
  • Több mint egy tucat település vörös ...
  • Toleranciagyakorlás