Villámcsődületet szerveztek Kolozsváron az MTA támogatására
Vissza

Villámcsődületet szerveztek Kolozsváron az MTA támogatására

Egyetemi oktatók és hallgatók gyűltek össze kedden déli 2 órakor Kolozsváron a magyar konzulátus előtt, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézetét érintő tervezett átalakítási folyamatával kapcsolatban, azzal viszont nem értettek egyet, hogy megmozdulásuk az Orbán-kormány elleni első tiltakozás lenne. A villámcsődületet az Átlátszó Erdély portál alapítója, Sipos Zoltán hirdette meg a Facebookon.

*** Fotóriportunk ide kattintva tekinthető meg. ***

„Az MTA kutatóintézetében dolgozó szakemberek között sok az erdélyi származású. Elsősorban őket veszélyezteti a felszámolás, de ha munkahelyek, kutatócsoportok, intézmények és együttműködési formák lehetetlenülnek el, ez bennünket, erdélyi magyar kutatókat is érint” – nyilatkozta a sajtónak Magyari Nándor László, a BBTE oktatója és tudományos kutató, szociológus.

T. Szabó Levente, a BBTE Bölcsészettudományi Kar oktatója elmondta: értesüléseik szerint hozzávetőlegesen 5000 kutatóról van szó, akik jelenleg a magyar művelődés áthagyományozódását is biztosítják.

„A jelenlegi intézményrendszer átalakítása kihat Magyarország határain túlra és az összmagyar tudományosságnak a világban való jelenlétére.  Nem jó a bizonytalanság, s nem jó, ha az MTA-s kollégák úgy döntenek: elhagyják Magyarországot, nem pályáznak, nem jönnek el romániai konferenciára. Hogyan veszünk mi részt partnerként a közös kutatásokban az intézkedések nyomán? Milyen hatással lesznek ezek a magyar tudományos élet megítélésére Romániában vagy Nyugat-Európában? – közölte.

„Az MTA bölcsészet-, illetve történettudományi intézetével jó szakmai és baráti kapcsolataim vannak. Úgy vélem, munkásságuk fontos, s nem tartom ésszerű megoldásnak, hogy egy olyan, országos intézményt, mint az MTA, egy-egy egyetemnek rendeljenek alá” – vélekedett Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke.  

"A tudományos akadémia egy nemzet szimbóluma"„Tudjuk, mennyire nehéz intézmények nélkül kutatást folytatni. Radikálisan megváltoztatni egy nagy múltú és igen strukturált intézmény szerkezetét, elvenni fiatalok kedvét a további kutatástól, nem jó. Az egész társadalomra nézve nagyon rossz, ha az értelmiség 90 százaléka elkeseredett, rosszkedvű, és értelmetlennek látja az újrakezdést. Mert újra kellene más körülmények között kezdeni azt a munkát, amit nemzetközi kapcsolatok által lefolytattak. Szolidárisnak kell lennünk egy nem szerencsés kezdeményezéssel szemben. A mostani cselekedetünk egyrészt együttérzés, másrészt erős kritika. Testvérem, Egyed Péter filozófus tanulmánykötetét hoztam el, amelynek nemsokára lesz a bemutatója. Igaz, hogy a testvérem augusztus óta nincs közöttünk, de egészen biztos, eljött volna ide, mert igen fontosnak tartotta a gondolkodás, az együttműködés szabadságát, a tudományos munka megfelelő körülményeinek biztosítását” – mondta Egyed Emese BBTE-oktató.

„A tudományos akadémia mindenféleképpen egy nemzet szimbóluma. Nem tartom jónak, ha a politikum beleszól, és megmondja, hogy mit tegyenek az akadémia kutatói” – hangoztatta Eckstein-Kovács Péter politikus.

A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatói közleményben adtak hangot aggodalmuknak az MTA és kutatóintézeti hálózata körül kialakult bizonytalanság miatt. Az egyetem honlapján közölt, a BBTE vezetősége által jegyzett közlemény arra világít rá, hogy a tanintézet számára kiemelt fontosságú az együttműködés az MTA-val és kutatóintézeteivel.

Mint írják, utóbbiakban a BBTE számos oktatója szerzett és szerez tudományos fokozatot, az akadémia munkatársai közül többen járultak és járulnak hozzá társult oktatóként a kolozsvári egyetem fejlődéséhez. A közleményben reményüket fejezték ki azt illetően, hogy a helyzet az MTA számára megnyugtató módon rendeződik.

Szolidaritási nyilatkozatokA kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai szolidaritási nyilatkozatukban szintén arra a szoros szakmai kapcsolatra hivatkoztak, amely a kolozsvári intézmény és az MTA kutatóintézetei, valamint szakemberei között kialakult. „Szakmailag indokolatlannak és az MTA kutatóival szemben méltánytalannak tartják” az MTA kutatóintézeti hálózatának átalakítási folyamatát.

A Kolozsvári Magyar Akadémiai Bizottság Történettudományi Szakbizottsága is szolidaritását fejezte ki az érintettekkel múlt héten kiadott állásfoglalásukban, amelyet lapunk február 9-i számában közölt.

 

Orbán Viktor: Mindannyian a magyar tudomány s emberek javát keressükNyílt levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök azoknak a fiatal kutatóknak, akik a Lendület-program nyertesei voltak, s akik nyílt levélben kérték, állítsa le az MTA átalakítását. „Mindannyian a magyar tudomány és a magyar emberek javát keressük. Ugyanakkor az is a dolgok rendjéhez tartozik, hogy adott problémákat olykor eltérő megközelítésből lát a tudós társadalom és másként a kormány” – emelte ki. Mint írta, Magyarországon a tudományos munka feltételei javultak, de a nemzetközi innovációs rangsorok szerint az ország még mindig a gyengébben teljesítők között szerepel. „A hazai ipar hozzáadott értékének növelése úgy lehetséges, ha kutatóintézeteink is összpontosítják erőforrásaikat az alapkutatások és az innováció területén. Arra pedig, hogy mennyire olajozottan működhet egy rendszer, ahol a kutatók egy-egy jól körülhatárolható kutatási témára kapnak állami támogatást, pontosan a Lendület-kutatócsoportok jelentik a legjobb példát” – írta. „A cél az, hogy akárcsak az egyetemek átalakításánál, a kutatás-fejlesztés területén is egy optimális, adminisztratív kötöttségektől mentes, felelősségteljesebb és átláthatóbban működő rendszer jöjjön létre. Érték tehát nem veszhet el, és a tudományos kutatás szabadsága sem sérülhet” – fogalmazott.

 

EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Ingyenes filmvetítések a magyar film ...
Száguldottak a Fenesi úton
Ditrói Tamás (1950‒2012) üzenete

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ