Világtalálkozóval ünnepli megújulását a Király utcai mesepalota
„Mindennek olyannak kell lennie, mint azt a 21. század megköveteli egy iskolától”
„Mindennek olyannak kell lennie, mint azt a 21. század megköveteli egy iskolától”
Vissza

Világtalálkozóval ünnepli megújulását a Király utcai mesepalota

Sokan kételkedtek abban, hogy az Apáczai-líceum új épületszárnya szűk egy év alatt elkészülhet, nos, a helyszínen győződtünk meg arról: a munkálatok bizony a végükhöz közelednek. Sőt alig egy hónap múlva világtalálkozónak ad otthont a teljesen felújított, kibővített alma mater – ha az esemény év eleji meghirdetésekor a meghívókat ugyan még nem merték kinyomtatni, most már biztos, hogy sor kerülhet rá. Nyolcévi távollét után ősztől visszaköltöznek az „anyaépületbe” az elemi osztályok, ami sok kisdiák számára mesébe illő pillanat lesz – mint ahogyan az iskola épülete igazi mesepalota volt Kató Béla református püspök számára is, aki egykor szintén itt tanult, s aki egyben az apáczais világtalálkozó kiötlője. Vele, illetve Vörös Alpár iskolaigazgatóval beszélgettünk a közelgő eseményről és az elmúlt hónapokról, amelyek bebizonyították: egy teljes közösség áll az iskola mellett, erre pedig már lehet építkezni.


Kívülről, az utca felől még állvány és védőháló takarja az új iskolaszárnyat, az udvarról nézve azonban már látszódnak a körvonalai. Az udvar persze még korántsem emlékeztet iskolaudvarra: jókora építőtelep munkásokkal, gépekkel, törmelékkel és természetesen munkazajjal.
– Az elkerített részre egy fát ültetünk, hogy legyen valami zöld is – magyarázza Vörös Alpár iskolaigazgató, hogyan is fog majd kinézni az épületszárnyak által körülzárt kisebb udvarrész. – Ezt a belső udvart úgy képzeltük el, mint egy csendes-lazulós helyet, ahol leülhetnek, beszélgethetnek egymással a gyerekek, hátul van a „dühudvar”, ahol kirohanhatják magukat. A kerítés mellett kihasználjuk a padkát, padokat szerelünk rá, a fa körül is lesz ülőke, és én abban is gondolkodom, hogy szabadtéri babzsákokat vegyünk és tegyünk ki. Oda a sarokba (a régi fiúvéce elé – szerk megj.) sajnos jön egy elektromos generátor, ami azért szükséges, hogy a vízpumpákat működtesse tűz esetén. Visszakerül az udvarra az ivókút is. A hátsó udvaron a pléhgarázst lebontották, annyival nő az udvar, ami azért számít, miután az új szárny elvett az első udvar területéből – teszi hozzá.
Aztán benézünk az új díszterembe az új szárny földszintjén, ahol egyből magára vonja a figyelmet a hatalmas színpad. Később az igazgató mutatja a tervrajzokat: úgy találták ki, hogy a színpad előtt, annak teljes szélességében végigfutó lépcsők betolhatóak, csak kétoldalt marad három-három lépcsőfok a feljáráshoz. A tavaly nyáron osztálytermekké átalakított régi díszteremből az Apáczai-szobor az új díszterembe kerül: a jobb oldalon, egy nagyobb falrészen lesz a helye. S aztán egyszer majd a régi tablók is visszakerülnek a folyosók falaira – egyelőre a kerek évfordulós és történelmi tablókat hozták be a Kolozsvár-közeli raktárból, hogy avatáskor a falakat díszítsék, de a többire egyelőre nincs se hely, se kapacitás – az majd nyáron, ősszel következik... Egyébként nyáron a városháza újraaszfaltozza az utcát is (a Gaál Gábor kisutcát – szerk. megj.) – akarták volna már most, de az állványok miatt nem lehetett.

Azonos szögekből. Ilyen most...

Világ apáczaisai, egyesüljetek!

– Honnan jött a június 2-i világtalálkozó ötlete? – faggatom tovább Vörös Alpárt immár az igazgatói szobában.
– Kató Béla püspök úrnak is évfordulós találkozója van, épp 45 évet fognak ünnepelni, részéről jött a javalsat, hogy próbáljuk az épületavatást egy apáczais világtalálkozóhoz kötni. Megkerestük azokat az évfolyamokat, amelyek kerek évfodulót ünnepelnek – sajnos az iskola történetéből adódóan nagyon kevesen vannak ilyenek. Ráadásul ilyen szempontból ez pont egy „rossz” év. 50 évvel ezelőtt volt az átmenet a 11 éves líceum oktatásról a 12 évesre, tehát abban az évben az egész országban nem érettségizett senki... 60 éves szintén nincs, mert ’58-ban volt az áttérés a 10 osztályról a 11 osztályra... Startból kiesik tehát két ilyen nagyon komoly évfordulós évfolyam... 40 éves érettségi találkozó sincs, mert 1977-ben megszűnt a líceumi tagozat, és utána nem is volt 1998-ig, a most 20 éves érettségi találkozósokig. Illetve van ’93-ból egy tanítóképző posztliceális osztály, de nekik kicsivel lazább a kötődésük az iskolához, mert ténylegesen csak két évet jártak itt. A legidősebb tehát a 65 éves érettségi találkozóra készülő generáció, az ’53-ban végzettek, velük sikerült felvennem a kapcsolatot, megpróbálnak részt venni. Vannak aztán az 55 évesek, nekik az időpont nem felelt meg, de azt ígérték, képviseltetik magukat a rendezvényen. A 45 évesek egyértelműen erre szervezték a találkozójukat, és aztán még vannak a fiatalabbak, a 10, 15, 20 évesek – mondja az igazgató, de hosszáteszi: nem csak a kerek évfordulós találkozósoknak szól a rendezvény: várnak bárkit, aki itt végzett. Ilyenformán pedig van olyan generáció is, aki jelezte: ugyan nem kerek évfordulós, ez alkalomból mégis szeretnének találkozót szervezni. Ráadásul miután a rendezvényt a Facebookon már az év elején meghirdették, elég sokan jelezték, hogy azt a hosszú hétvégéjüket (mert június 1., gyermeknap, immár hivatalos ünnepnek számít, így szabadnap lesz – szerk. megj.) úgy tervezték, hogy itt legyenek Kolozsváron, s részt vehessenek a találkozón.
– Szerintem a templom egyértelműen tele lesz, és utána a rendezvények lesznek annyira izgalmasak, hogy 1500 látogató biztosan megfordul majd az iskolában – véli Vörös Alpár.           – Egynapos a rendezvény, reggeltől estig tart majd. Meghívtuk a magyarországi testvériskoláinkat is. Lesz egy csereprogram is, ami egybeesik a rendezvénnyel, a budapesti Apáczai Gimnáziumból fognak érkezni diákok azon a héten. Magyarországi cserekapcsolataink közül ez a leghosszabb múltú, mert ez még 93-ban indult, épp 25 éve... A szombati áhítaton fellépnek majd a diákok is, itt fontos szerep jutna a legkisebbeknek, hiszen az épület bővítését elsősorban a számukra képzeltük el – ezzel megoldjuk a teremhiányt, s átjöhetnek a Ferences-kolostortól. Részükről lesz egy zenés összeállítás, illetve egy kis mese is – folytatja a programok ismertetését az igazgató –, amit az egyik harmadikos gyermek írt az új iskoláról, és ezt a mesét fogja előadni az osztálytársakkal. Még tavaly nyáron, amikor a tanító nénije átküldte ezt a mesét, nagyon megérintett, hogy a gyerekek mennyire nagy vágyakozással tekintenek arra, hogy legyen egy új épületünk, hogy nekik is meglegyen a saját helyük, „itthon”... Már akkor tudtuk, hogy ennek a mesének itt a helye az avatón...

 

{Tovább olvasható még 1819 szó.}
Az áhítat után az épület felszentelése következne a meghívott vendégekkel, majd meg lehet látogatni az új szárnyat, utána megnyitnánk két kiállítást, az egyik egy iskolatörténeti jellegű kiállítás fotókkal, egyéb jellegű iratokkal, a másik pedig egy gyűjteményes kiállítás Szépbe-szőtt hit címmel, képzőművészként tevékenykedő egykori diákjaink, taná
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Tüntetéseket szervez a Magyar Szülők ...
Kormányfőtitkár lett a korrupcióval ...
Kijelölt túraútvonalat adtak át a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ