Vig Emese: Kirakatnak használják a magyar szerkesztőséget!
Beszélgetés az RTV kolozsvári magyar adásának volt főszerkesztőjével
Beszélgetés az RTV kolozsvári magyar adásának volt főszerkesztőjével
Vissza

Vig Emese: Kirakatnak használják a magyar szerkesztőséget!

Huszonkét év után távozik a Román Televízió kolozsvári magyar adásától Vig Emese. A magyar szerkesztőség volt főszerkesztője lehetetlennek tartja az együttműködést a továbbiakban a „szakmaiatlan, az alkalmazottak érdekeit figyelmen kívül hagyó vezetőséggel”, ahogy felmondólevelében fogalmazott. Lapunknak elmondta, feljelentették, amiért elvállalta a Magyarok Romániában című dokumentumfilm-sorozat rendezését. Fél évig tartó fegyelmi vizsgálat folyt ellene azon a címen, hogy megsértette a szabályzatot, mert engedély nélkül dolgozott más médiaintézményeknek. A szerkesztő szerint mindez csak ürügy, a valódi ok a magyarság elmúlt száz évét feldolgozó sorozat, amelyet feljelentői irredentának minősítettek.

-  A fegyelmi vizsgálat lezárulásával „ítélet” született a három havi öt százalékos (jelképes) fizetéslevonásról. Mint említetted, ez is azt bizonyítja, mondvacsinált ügyről van szó. Mégis távozol, saját elhatározásodból, több mint két évtizedes tévés karriert hagyva magad mögött. Miről szól valójában ez a felmondás?

- Felmondásom tiltakozás. Tiltakozás az ellen, ami az úgynevezett közszolgálati román televízióban történik a magyar műsorok kárára. Kirakatnak használnak minket. Azt a látszatot próbálják fenntartani, hogy biztosítják a magyar nyelvű műsorokat, miközben azon vannak, hogy egyre inkább megnehezítsék az életünket.

Az RTV kolozsvári stúdiójának vezetője, Romeo Couți mindent megtesz a magyar műsorok ellehetetlenítésére. Ne próbálja nekem senki elmagyarázni, hogy nincs 100 lej, ha Mérában, vagy Szamosújváron akarunk forgatni, miközben 60 ezer euróba kerül a román néptánccsoportok Izraelbe utaztatása a centenárium alkalmából. Ha a magyar szerkesztőségről van szó, akkor szintén nincs anyagi fedezet külsős munkatársak alkalmazására, de már arra sincs meg a hajlandóság, hogy a megüresedett állásokat meghirdessék. Jelenleg négy állás van betöltetlenül. 2017-ben volt egy példátlan összefogás a kolozsvári tévé munkacsapatán belül, ötvenen kezdeményezték Couți tevékenységének kivizsgálását, amelynek az igazgató leváltása lett a vége. Fél év múlva azonban visszakerült. Úgy tűnik, a rendszer őt akarja, márpedig ez nem egy magyarbarát rendszer …

Ha előtérbe kerül a magyar téma, mint például a Magyarok Romániában dokumentumfilm-sorozat, akkor, lám, retorzióra lehet számítani. Mielőtt elvállaltam volna az Iskola Alapítvány felkérését ennek a sorozatnak az elkészítésére, ügyvédekkel konzultáltam, szakemberekkel beszéltem, egyértelmű volt számomra, hogy semmilyen szabálysértést nem követek el. Nem egy másik adónak, kiadványnak dolgoztam, ez pedig egy ingyenes film, bárki számára hozzáférhető. Hogy én mire használom a szabadidőmet, az magánügy, a román televízió vezetőségének semmi beleszólása nem kellene, hogy legyen ebbe.

- Cenzúra van a közszolgálati televízióban?

- Elméletileg nincs, de a jelek szerint a kényes témák kerülendők. Én például azért is megrovásban részesültem, mert a meleg-közösség kérdésével foglalkoztam a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító népszavazás hevében, miközben az ortodox egyház keményen ellenkampányolt.

-  Couți igazgató mellett az RTV román szerkesztőségének munkatársát, a közszolgálati televízió adminisztratív tanácsának tagját, Sebesi Karen Attilát tetted felelőssé az ellened indult fegyelmi eljárásért. Vannak bizonyítékok erre vonatkozóan?

-  Igen, bizonyítékaim vannak arról, hogy a feljelentés mögött Sebesi áll. Mindez azért is meglepő, mert ő annak idején úgy töltötte be az egyik kolozsvári magyar nyelvű kereskedelmi rádió igazgatói tisztségét, hogy gyakorlatilag hamis felhatalmazást használt fel. Arra kért engedélyt a román televíziótól, hogy nyelvhelyességi, nyelvművelő órákat tartson az ottani alkalmazottaknak. Az engedélyt megkapta, a rádiónál viszont igazgatói tisztségben foglalkoztatták, ezzel egyidőben pedig a román televízió műsorszerkesztője is volt, és ez nem botránkoztatta meg a vezetőséget. Köztudottan ő állt a hátterében Bardocz Sándor leváltásának is, most pedig engem jelentett fel.

- Hogy éled meg ezt a szakítást?  

- Azt hittem, hogy a televíziózás az életem. Hogy ezzel fogok foglalkozni, míg világ a világ. Annak idején Csép Sándor úgy nevelt, majd én leszek a következő főszerkesztő, Bardocz Sándor is bennem látta utódát. Ennek most vége.

Ami pedig a hogyan továbbot illeti… be kell fejeznem a sorozatot, amely mellett elköteleztem magam. Hátra van még három rész… és a további életem. Egy vagy két olyan filmsorozat volt még, amely ekkora elégtételt jelentett számomra. Az egyik a Haza a magasban, amelyben az erdélyi magyar kultúra nagyjairól készítettem portréfilmeket, majd az 1956-os sorozatom, amiből nagyon sokat tanultam. Többek közt azt, hogy ki kell állni, szóvá kell tenni a visszaéléseket, bármilyen következménye is lesz. Bár meghúzhatnám magam, nem akarom. Nem söpörhetünk mindent a szőnyeg alá, nem várhatunk tétlenül arra, hogy valami csoda folytán megoldódnak gondjaink. Nem így működnek a dolgok. Ezeket csak mi oldhatjuk meg, ha felállunk, szóvá tesszük. Persze, ennek ára van.

Büszke vagyok arra, hogy a Magyarok Romániában dokumentumfilm-sorozat forgatására engem kértek fel. A sorozat szakmai koordinátora Bárdi Nándor történész, a rendezői feladatokat én látom el. Erre a forgatásra bármi áron vállalkoztam volna, akkor is, ha előre látom a következményeket, hiszen ez a visszatekintés nekünk, az itt élő magyar közösség számára nagyon fontos. Ha hiányoznak ezek a gyökerek, a jelenünket sem tudjuk normálisan megélni, „közös dolgaink” rendezéséhez ezt a múltat fel kell dolgozni. Aki pedig azt mondja, hogy ez nem fontos, téved. A sorozat 80 történészt vonultat fel, a magyar jelenkori kutatás legjobbjait. Nem hiszem, hogy ezek után bárki is megkérdőjelezheti ennek a dokumentumfilmnek a kiegyensúlyozottságát.  

- Az eddigi „irredenta” címkézésen túl milyen visszajelzések érkeznek a román történészek részéről?

- Vannak szép számmal olyanok, akik figyelik, követik, értékelik munkánkat, amikor viszont felkérem őket, hogy nyilvánosan is mondják el a szakmai véleményüket, nem mindenki vállalja. Sokan félnek. Úgy tűnik, létezik egyféle tiltás a szakmán belül. Különösebben nem lep meg, elég a Román Akadémiának a gyulafehérvári nyilatkozattal kapcsolatos állásfoglalására gondolni, az intézmény vezetője, mint tudjuk, a kolozsvári rektor, Ion Aurel Pop történész.  

Lapunk is megkereste Sebesi Karen Attilát, aki viszont ezúttal sem kívánta kommentárt fűzni az interjúban elhangzottakhoz. A Szabadságnak annyit mondott: az RTV belső szabályzatának értelmében ezt nem is teheti.

EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI
  • Hogy emlékezzenek és emlékeztessenek
    Hogy emlékezzenek és emlékeztessenek
  • Érzéstelenítés nélkül…
    Érzéstelenítés nélkül…
  • Emberek – magyarként
    Emberek – magyarként
  • A gyűlölet ereje
    A gyűlölet ereje
  • Vasutas remények
    Vasutas remények
  • Sikertörténet
    Sikertörténet
  • Veszélyes másság…?
    Veszélyes másság…?
  • Káemenn – a prelűd
    Káemenn – a prelűd
  • Dupla vagy semmi?
    Dupla vagy semmi?

ROPOGÓS ROPOGÓS

Hogy emlékezzenek és emlékeztessenek
Érzéstelenítés nélkül…
CFR 1907: Deac volt a hős

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Haáz Sándor: A Kolozsvári Magyar Napok ...
  • Búcsú Rónai Istvántól
  • VIDEÓ - A Szentegyházi ...
  • Felavatták Dávid Ferencnek, az ...
  • Hangulatképek a Kós Károly ...