Veszélybe sodorja a Sétateret a hibás zöldövezettörvény

Veszélybe sodorja a Sétateret a hibás zöldövezettörvény
Távolról sem csak a kolozsvári parkot sodorja veszélybe a már csak államfői elfogadásra váró hibás jogszabály, hanem a bukaresti 80 hektáros I. Mihály király (volt Herastrau), 36 hektáros I. Károly király, 16 hektáros Cismigiu, valamint a krajovai N. Romanescu Parkot is több más sétatér mellett. Mindeközben az új jogszabály elsődleges célja az volt, hogy a változó lakossági igényekhez és a klímaváltozás, környezetszennyeződés hatásainak valamelyes ellensúlyozásához is alkalmazkodó törvényes keretet teremtsen a zöldövezetek menedzselésére.

A törvénybeli pontatlanságokra a megfelelő jogszabály alkotásáért évek óta küzdő Romániai Tájépítészek Egyesülete (AsoP) figyelmeztetett a Klaus Iohannis államfőnek címzett felkéréssel, amelyben arra kérik, ne hagyja jóvá a képviselőházban döntő házként október 13-án súlyos tárgyi hibákkal elfogadott jogszabályt, amely módosítja a települések belterületein található zöldövezetek szabályozásáról és menedzseléséről rendelkező 24/2007-es Törvényt.

Indoklásukban a tájépítészek súlyos tévedésként jelölték meg azt a rendelkezést, amelynek értelmében gyakorlatilag nem osztályozhatók zöldövezetnek a történelmi parkok vagy kertek, sem a zsebparkok, ezáltal ugyanis ezek a zöldövezetek kikerülnek a törvény jelentette oltalom alól. Kimaradt az új törvényből az a melléklet, amely szabályozta volna, hogy egy zöldövezetnek mekkora területe beépíthető – ezzel a mulasztással a fentebb felsorolt parkok ellenőrizetlenül beépíthetőkké válnak, ugyanis az új törvény még a 2007-esnél is rosszabb: semmiféle szabályozást nem tartalmaz a beépíthető területarányra vonatkozóan. Az új módosításokkal ugyanakkor lehetővé válik a természetes vagy jogi személyek tulajdonát képező jelentős zöldövezetek rendeltetésének módosítása urbanisztikai okmányokkal, a helyi hatóságok kénye-kedve alapján, ami a tájépítészek szerint ellentmond más törvényes rendelkezéseknek, például súlyosan sérti a lakosság egészséges környezethez való alapjogát, amit 35. cikkelyében biztosít az Alkotmány.

Az egyesület a képviselőházi szavazást megelőzően, a közös jelentésben figyelmeztetett e súlyos tárgyi tévedésekre, ám azok kijavítása nem történt meg, a jogszabályt azok nélkül fogadták el. A tájépítészek törvénymódosítási javaslatai főleg az alábbiakra összpontosítottak: a zöldövezet minden (környezetvédelmi, társadalmi, kulturális) szerepére kiterjedő pontos meghatározása, új zöldövezettípusok elfogadása és törvénybe iktatása (az aktuális lakossági igények által generált közösségi kertek és zsebparkok), a hatóságok, tulajdonosok és felhasználók kötelességeinek és jogainak tisztázása, a zöldövezetek csak szakértő (tájépítész) általi módosításának követelménye a zöldövezet mutatóit mennyiségi vagy minőségi szempontból érintő beavatkozások esetén, tájépítészeti szakmai engedély beszerzésének kötelezettsége az 50/1991-es Törvény szerinti építkezési munkálatok esetén, a városi zöldövezetek tudatos monitorozása, szakmai értelmező szótár kialakítása a zöldövezetekben tervezett munkálatok egyértelműsítése érdekében stb.

A Tájépítészek Egyesülete arra kéri az államfőt, újratárgyalásra küldje vissza a törvényt a parlamentbe.