Öleltél már fát?
JANCSÓ KATALIN
A gyűjtögetéssel nemzedékek óta felhagytunk, elfelejtve a természeti tudást, viszont a helyzet nem annyira gyászos, mint gondolnánk, mert időközben korunk is tett néhány olyan tudományos felfedezést, amely azelőtt hiányzott. Ma már tudjuk, hogy a fák olyan jótékony esszenciális illóolajokat bocsátanak ki, amelyeket fitoncidoknak (antimikrobiális szerves vegyületek) neveznek, bizonyítva a rügyterápia hasznosságát, és a régiek ráérzéseit. A jövő feladata, hogy a mindennapjaink minősége érdekében összekapcsolja a különböző korok tudását.
A Régi székelység című, 1890-ben Kolozsváron megjelent tanulmánykötetben Szabó Károly rámutat a „zöld ágra jutott” és a „nem tud zöldágra vergődni” szólásmondások eredetére. Ezek visszanyúlnak a székely főtisztek beiktatását követő szertartásokhoz, amikor zöld ágat vittek az ősi örökségben lakó, főtisztet nyert személy házához, amint ezt a kézdiszéki családi levéltárak tanulmányozása közben kiderítette. Azért figyelemreméltó, mert a zöld ág az életet, a jövőt, a jó irányú előrelépést sugallja ma is.
Szép is, finom is a csipkerózsa
De a „zöld ág tudományában” már száz évvel előtte sem jeleskedtünk, olvassuk az Országos Közművelődési Tanács által 1916-ban kiadott Vasárnapi könyv ismeretterjesztő folyóiratból. A jegyzetíró azon méltatlankodik, hogy a háborús idők ellenére sem hasznosítottuk a fák terméseit, leveleit, mint tették azt Németországban, ahol többféle fa terméséből készítették a takarmányt. Többek közt a tölgymakkot meghámozva, pörkölve kávéként fogyasztották, és gabonapálinkához hasonló italt nyertek belőle. Bükkmakkból és hárstermésből olajt préselnek, és békeidőben is megszabott piaci ára volt a vadon terméseinek.
A tavasz gyógyereje
A rügyterápia (gemmoterápia) fiatal tudományág, de egyre szélesebb körben alkalmazzák. A témával kapcsolatban a Karcfalván élő gyógynövényszakértő, Macalik Ernő a Gyopár folyóiratban a következő véleményt tette közé: „Akár a humán hormonok esetében, itt is azt látjuk, hogy a különböző hormonok között bonyolult kölcsönhatás érvényesül, legyen az serkentés vagy gátlás.“ Az első vizsgálatokat végző orvos, Pol Henry és követői értékes következtetésre jutottak, rájöttek, hogy a növényi hormonok nagyon instabil vegyületek, ezért könnyen elveszítik terápiás hatásukat. Ezért ezeket másképp kell kezelni, mint a fitoterápiás drogokat – mutat rá Macalik, aki elmondja, hogy a begyűjtött rügyeket 70 fokos etilalkohol és glicerin 1:1 arányú keverékében kell stabilizálni, mégpedig egy súlyrész rügyet 0.9 súlyrész oldószerrel. Egy hónapig tart a hatóanyagok kivonása, naponkénti felrázás mellett. Szűrés után, mint törzsoldat, cseppenként használható. Pol Henry a szőrös nyár (Populus pu-bescens) rügyeiből nyert kivonatot a szervezet méregtelenítésére javallta.
Mézgás éger rügy
Ezzel kapcsolatosan tisztázni kell két fogalmat. Az általános méregtelenítés (detoxifikáció) az egész szervezetet érintő terápia. Hogy ez miként történik, az még nem teljesen ismert. Továbbá létezik az úgynevezett drénezés (drainage), amely azt jelenti, hogy célzottan hatunk egyik vagy másik szervre, a benne felhalmozott, kiküszöbölésre szánt anyagok távozását valamilyen specifikusan ható anyaggal lehetővé tesszük, illetve felgyorsítjuk. A gemmoterápiás készítmények főleg ezen a területen
fejtik ki hatásukat. Számos készítmény van forgalomban.
Legbiztosabb, amit magad készítesz
Mint annyi fitoterápiás terméknél, a rügyből nyertek esetében is tapasztalunk visszaéléseket, főleg a nem bizonyított hatásokat illetően. A „készítsd magad” ajánlat ezen a téren is megvalósítható, lényeg, hogy szigorúan ragaszkodjunk az elkészítési eljárásokhoz. A tinktúra adagolása általában napi 30-40 csepp, két-három részben kell bevenni. Macalik felhívja a figyelmet arra is, hogy kényes területről lévén szó, a készítmények használata előtt kérjük ki szakember tanácsát. Néhány példa. A borsika (Juniperus communis) zsenge ágvégeiből nyert kivonat serkenti a májszövet regenerálódását, ezért használható májgyulladás és cirózis esetén. Az erdei fenyő (Pinus sylvestris) rügykivonata csökkenti az ízületi gyulladás okozta fájdalmakat. A csipkerózsa (Rosa canina és rokonainak) apró rügykivonata a pajzsmirigytúltengésben szenvedőknek nyújt enyhülést.
Öleld meg a fát
A fák lélekgyógyító tulajdonságát emlegetve tartok attól, hogy tényleges bizonyítékok hiányában megkérdőjelezik, de mindenkinek egyéni döntése, hogy utat enged-e kísérletező kedvének, és elzárkózik valamely jótékony tapasztalat megszerzésének lehetőségétől. A recept a lehető legegyszerűbb: menjünk ki a szabadba és öleljük át a fát, vagy üljünk mellé és vessük neki a hátunk a fatörzsnek. Az is elég, ha az erdőben sétálunk, miközben belélegezzük a fák által kibocsátott fitoncidokat.
Hadd soroljunk fel néhány fát, amelynek jótékony hatását többen is megfigyelték. Bükk: a legerősebb energiával rendelkező fa, segít a félelmek, az aggodalmak, a fáradtság és a rosszkedv leküzdésében és jótékonyan hat a nyaki fájdalmakra. Nyírfa: nyugtatja a félelmekkel teli szorongó lelket, oldja a stresszt. Erősíti a megérzéseket, a kreativitást, és javítja a jó és a negatív energiák közötti különbségtételt. Hársfa: harmóniába hozza a szív és az ész energiáit, ezáltal oldja az érzelmi kuszaságból, féltékenységből eredő energiablokkokat. Segíti az elengedést. Kiváló lázcsillapító és pótolja az elvesztett testi-lelki erőt. Fűzfa: enyhíti a depressziós tüneteket, segít feldolgozni a szomorúságot válás vagy gyász idején. Erősíti a gyermekek fizikai és szellemi fejlődését. Jó a csüggedtség ellen és csökkenti a lázat, különösen a gyermekek fejlődését befolyásolja jó irányba. Kőrisfa: könnyebben feldolgozzuk a váratlan eseményeket. Tölgyfa: megölelése megszabadít a negatív gondolatoktól, és erősíti a pozitív tulajdonságokat. Fokozza az összpontosító képességet. Cseresznyefa: a szerelmesek fájának nevezik, mert már a néphagyomány is úgy tartotta, hogy a párkeresőknek meghozza a szerelmet. Tudhattak valamit, hiszen a cseresznyefa erősíti az önbizalmat, és az érzéki energia-kisugárzását, így a szexuális gondok megoldásában ez a fa a legjobb választás. Fenyőfa: a fenyőt a frissesség, a tisztaság, a fény és az életkedv kifejezőjének tartják, de körültekintéssel kell átölelni a gyantakibocsátó tulajdonsága miatt. A fenyő a felső légutakat tisztítja, segít a reumatikus elváltozások gyógyításában, illetve idegnyugtató hatású. Fekete bodza: felfrissíti a szervezetet, meggyorsítja a sebek gyógyulását. Legalább a 8-10 méter magas fát érdemes átölelni, hogy a hatás érvényesüljön. Mogyoró: elűzi a levertséget.
Teázzunk rügyeket!
A fent említett népi tapasztalatra alapozó gyógymódokat a rügyekből főtt teákkal tehetjük még hatásosabbá. Jegenyefenyő rügy: jótékony a csontok fejlődésére, javallott a fiatal és a fejletlen szervezetnek, az angina pectorisra, bronchitisre. Erdeifenyő rügy: csontok, porcok megújulása, reumás artritisz. Mezei juhar rügy: részleges bénulásra, neurológiai problémákra. Mézgás éger rügy: gyulladások, osteoporosis, csont-gyulladás, reuma, szívinfarktus megelőzése, ischémia (oxigénhiányos állapot). Nyírfa rügy: máj, osteoporosis, hasnyálmirigy, vese (vizeletben diagnosztizált fehérje esetén), sárgaság, léppel kapcsolatos panaszok, bőrbetegségek esetén segít. Gyertyán rügy: felső légutak, hörgők, vérlemezkék regenerálása, májműködés, véralvadási zavarok (thrombopathia, thrombcytopenia). Szelídgesztenye rügy: anyagcserezavarok, emésztés, vénás és limfatikus áramlás (nyirokrendszer), vízhajtó. Galagonya rügy: szív elégtelenség, szívbetegségek, ritmuszavarok esetén, magas vérnyomásra. Bükk rügy: vízhajtó, vesehomok, vese elégtelenség ellen. Dió rügy: kollagenózis (kötőszöveti átalakulás), immunrendszer. Boróka rügy: máj méregtelenítése, alkohol okozta májsorvadás, javítja a veseműködést cukorbetegeknél, reumánál és tüdő TBC-nél antiszklerotikus, kancerosztatikus. Fekete nyár rügy: izomgörcsök, bőr elváltozások, vérlemezkék pótlása. Tölgy rügy: általános tisztító, szexuális diszfunkció, szájüreg regenerálása. Vadrózsa rügy: gyerekek, fiatalok növekedési időszakában előforduló gyulladások, elsősorban légúti megbetegedésekben. Hársfa rügy: szorongás, félelem, köhögéscsillapító.
Megjegyzés
Ha már a levelekből főzött teák jótékony hatását megismertük, kultúrtörténeti érdekességképpen említsük meg, hogy a nyárfafajok (közülük is kimondottan a fekete nyárfa) rügyeiből állítják elő a méhek az erősen fertőtlenítő propoliszt. Ezért nem csoda, hogy a rügy gyakran szerepelt a híres-neves boszorkánykenőcs hozzávalói közt, hisz antibakteriális és stimulálja a sebgyógyulást. A belőle készült kenőcs felületi bőrsebekre, külső aranyérre, valamint fagyás és napégés okozta tünetek enyhítésére alkalmazható. Ha veszélyes volta miatt, a középkori boszorkánykenőcs teljes receptjét nem árulhatom el, csak biztatni tudom az olvasót, hogy készítsen amolyan egyéni „boszorkánykenőcsöt”, amely összetevőihez nem kell egyéb, mint kinek-kinek igénye szerint a fent elsorolt rügyek főzetéből és propoliszból meg disznózsírból kavart kence, amely az egyéni élmény erejével értékesebbé válik, mint bármely személytelen csodaszer.
