Véglegesen a reformátusoké a várudvari kistemplom Nagyenyeden
Vissza

Véglegesen a reformátusoké a várudvari kistemplom Nagyenyeden

A Nagyenyedi Református Egyházközségnek sikerült megvásárolnia az várudvaron található evangélikus-lutheránus kistemplomot, a budapesti Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának illetve a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően. A telekkönyvezést követő első istentiszteletet 2020. július 12-én, vasárnap tartották meg.

A mindössze 241 négyzetméteres kis templom szerényen húzódik meg az impozáns református vártemplom mellett, ámbár figyelemreméltó építészeti értékekkel rendelkező, A-besorolású műemlék. Nagyenyed központját a Bethlen Gábor Kollégium illetve a vele szemben álló vár látképe uralja, benne a két, a református és az evangélikus-lutheránus templommal.

A vártemplomot 1239-ben építették toronnyal együtt, amelyet őrtoronynak is használtak. 1241-ben a tatárjárás idején már a várfal is fel volt épülve, a nagyenyedi lakosok ide menekültek a támadók elől. A IV. Béla által behívott szász telepesek Enyeden is megvetették a lábukat, és elhatározták, hogy saját templomot építenek a vártemplom mellé, amely 1333-ban készült el. A reformációig mindkét templom római-katolikus volt, Nagyenyed lakossága 1551-ben tért át a reformált vallásra. Az 1564-es nagyenyedi zsinaton különválik a lutheránus-evangélista egyház és a kálvinista református egyház (a magyarok a kálvini, a szászok a lutheri irány követői lesznek).

A mai kis evangélikus templom helyén egy kis román kori erődtemplom állott, emeletes őrtoronnyal, amelyről egy ábrázolás is fennmaradt. Ez a templom lehetett a település névadója, Szent Egyed védőszentje révén. Mivel Szent Egyed a bencések kedvelt szentje volt, a bencéseknek tulajdonítják a templom építését is. A korabeli feljegyzések szerint alatta kripta volt. 1866-ban az evangélikus templomot megfontolatlanul visszabontották, majd újjáépítették, erről egy kis emléktábla maradt fenn. A lebontáskor régi falfestmények nyomai kerültek felszínre, többek között Szent Tamás apostol életnagyságú képe, de teljesen megsemmisültek. Korabeli forrásokból az is kiderül, hogy a parochiális épület falán 1866-ig egy Agnus Dei domborművet őriztek, amelyet később a kollégium régiségtárában helyeztek el. Az orgonát  az elmúlt években ajándékozták el a gyulafehérvári templomnak. Arról is tudunk, hogy a középkorban még négy kápolna is volt Boldogasszony, Szt. Ilona, Szt. Erzsébet és Nepomuki Szt. János tiszteletére.

Megtartották az első istentiszteletet a kistemplomban 

A szász lakosság fogyatkozása a 18. században vált szembetűnővé, a későbbiekben pedig megállíthatatlanná vált, ezt a folyamatot az 1945 januárjában zajló oroszországi deportálások, majd a Ceaușescu-féle eladásos kitelepítések tetőzték. A nagyenyedi lutheránus-evangélikus egyház kb. 1947-ig rendelkezett önálló lelkésszel (a régi evangélikus parókia a vártemplomban, a fal mellett volt), később a szászsebesi majd a gyulafehérvári lelkész szolgált a megcsappant lélekszámú gyülekezetben. Amikor a tavaly az evangélikus esperes meghozta a döntését a templom eladásáról, már csak hat híve volt a városban, azok közül sem beszél már mindenki németül. 2016-ban volt utoljára igehirdetés a kistemplomban, azóta Gyulafehérvárra utaztatják kisbusszal istentiszteletre a híveket. 2017-ben az evangélikusok a városban levő ingatlanjukat is eladták.

A nagyenyedi református közösség, élén Tóth Tibor lelkipásztorral, nagyon örül annak, hogy sikerült megvásárolni a kistemplomot, hiszen így lehetővé válik hosszútávon megtartani a vár református jellegét, az újonnan szerzett ingatlan pedig kiváló lehet különböző egyházi és kulturális jellegű tevékenységek megvalósítására. Jelen eredeti funkcióját tölti be, hiszen legkevesebb három évig a nagytemplom teljes külső-belső felújítás alatt áll. A járvány okozta kijárási tilalom idején is a kistemplomból közvetítették az online istentiszteleteket.

A vásárlással ugyanakkor újabb feladat vár az egyházközségre, hiszen szinte azonnal felvetődik az ingatlan felújításának kérdése: az 50 ezer eurós vételárhoz további 130 ezer euró helyreállítási költség szükséges. Ha ezt sikerül összeszedni, akkor minden esély meglesz arra, hogy a helyiek rendezett városközponttal büszkélkedhessenek: a felújított kollégiummal, a restaurált várfalakkal és a bennük levő történelmi-építészeti műremekekkel, amelyek egyben Erdély kiemelkedő kultúrkincsei is.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Ismertette a MÚRE riportpályázata ...
Plazmaadással segítheted a ...
Drágul a reptéri parkolás Kolozsváron

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ