Van jövője a magyar oktatásnak a dél-erdélyi szórványban
Felavatták a Bethlen-kollégium új óvodáját és felújított tornakertjét
Felavatták a Bethlen-kollégium új óvodáját és felújított tornakertjét
Vissza

Van jövője a magyar oktatásnak a dél-erdélyi szórványban

Kettős avatóra került sor Nagyenyeden szerdán: a Bethlen Gábor Kollégium új óvodaépületének átadását és az iskola tornakertjének felújítását ünnepelhette a helyi közösség. Mindkét beruházás az Erdélyi Református Egyházkerület és Magyarország kormányának nemzetpolitikai államtitkársága támogatásával valósult meg. A nemcsak a helyi, de az egész erdélyi magyar közösség számára fontos fejlesztések révén a minőségi oktatáshoz minőségi körülményeket teremtettek – mondta a tegnapi ünnepségen a kollégium igazgatója, Szőcs Ildikó. Az új óvoda kétszintes épületében kényelmesen elférnek a bölcsődei és óvodás csoportok, az intézmény vezetősége pedig a személyzet utánpótlása érdekében bölcsődeipedagógus-képzést is indít. A tornakert látványosan megszépült a mostani beavatkozásnak köszönhetően és változatosabb infrastruktúrával is rendelkezik, többek között megvalósult a szerpentin térkövezése és elkészült a multifunkcionális kis pálya.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Grezsa István, az óvodafejlesztésért felelős miniszteri biztos, Magyarország miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkársága részéről Potápi Árpád János államtitkár és Brendus Réka főosztályvezető, Oana Badea, Nagyenyed polgármestere és Lőrincz Helga alpolgármester, Szőcs Ildikó igazgató, Vincze András, Fehér megye alprefektusa, Gudor Kund Botond, a nagyenyedi református egyházmegye esperese, Nagy Tímea Fehér megyei kisebbségi tanfelügyelő, Szabó Csilla Erzsébet, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Fehér megyei szervezetének elnöke, valamint számos pedagógus és lelkész.

Az egybegyűlteket Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója köszöntötte: „A Bethlen Gábor Kollégium közel négy évszázados történetében egyedülálló az a fejlődés, ami az elmúlt évtizedben megvalósult. A 2004-es visszaszolgáltatást követően elindulhatott egy olyan folyamat, ami Nagyenyed és a kollégiuma, és úgy gondolom, hogy teljes erdélyi magyar közösségünk számára nagyon fontos, jelzésértékű. A megvalósult fejlesztések a minőségi oktatáshoz minőségi körülményeket teremtettek. A főépületek, a tornacsarnok, az étkezde és a tankonyha felújítása után ma kettős örömünnepet ülhetünk. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőségének, valamint Magyarország kormányának döntését és cselekvését követően ma egy új, korszerű óvoda és felújított tornakert ünnepélyes átadására kerül sor. Köszönet azért, hogy a kollégium szívébe bekebelezhetjük ezt a gyönyörű épületet, amelyben reményeink szerint hamarosan bölcsődei és óvodai oktatásban, féltőn szerető gonddal és odafigyeléssel nevelhetjük a ránk bízott gyermekeket, és átvezethetjük őket a Bethlen Gábor Kollégium alsó és felső tagozatára majd a szakiskolai, illetve a gimnáziumi osztályközösségeibe. A testben, tudásban, lélekben való gyarapodás körülményei adottak itt ezen a helyen, és mindez azt a célt is szolgálja, hogy bátorítsa a szűkebb és tágabb környezetünket, hogy érdemes magyar oktatási intézményt választani és van jövő a dél-erdélyi szórványban is.”

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kiemelte: Isten szeretete tartotta meg 400 éven át a kollégiumot, az új óvoda avatása pedig fontos stációja a jövőépítésnek, hiszen ebben benne van az elkövetkező 400 esztendő gondolata is. „Tápláljatok, erősítsetek és neveljetek benne boldog embereket”, akik majd itthon találják meg helyüket a világban – hangzott a biztatás.


A köszöntők után az óvodások népi gyermekjátékokat mutattak be
Köszöntőbeszédében Oana Badea, Nagyenyed polgármestere, a magyar közösség példaértékű összetartását és a magyar intézmények kiváló együttműködését hangsúlyozta, és megköszönte a püspökség támogatását.

Potápi Árpád János, Magyarország miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára röviden bemutatta az általa vezetett intézmény célkitűzéseit, megemlítve, hogy a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében eddig 713 óvodát újítottak fel és 179 újat építettek, ebből Erdélyben 376-ot újítottak fel, az újonnan építettek száma pedig 103.

Grezsa István, az óvodafejlesztésért felelős miniszteri biztos szerint a magyar megmaradás és a magyar önazonosság érdekében épült az óvoda, hiszen „követnünk kell az évszázadok útmutatásait”.

A köszöntők után az óvodások rövid, népi gyermekjátékokat tartalmazó műsora következett, Szakács Mária óvónő irányításával, a jelenlevők megtekinthették a felavatott épületet, majd a tornakertbe vonultak fel, ahol a kollégium diákjai látványos tornagyakorlatokat, versenyszámokat mutattak be. A vendégek megtekintették a felújítás alatt álló Bethlen utcát is, az ünnepség pedig a kollégium tankonyhájában megszervezett állófogadással ért véget.

Kisdedóvó képzés is indul

Az új óvoda épülete kétszintes, 445 négyzetméteres, ízlésesen létrehozott épület, széles közösségi terekkel, amely teljes mértékben teljesíti a korszerű oktatási követelményeket. Használt felülete összesen 770 méter, ahol kényelmesen elférnek a bölcsődei és óvodás csoportok (jelenleg 56 gyerek látogatja az óvodát). Mindegyik csoportnak saját fürdőszobája van, továbbá kialakították az óvónők termét, ételmelegítésre alkalmas konyhát, mosódát, tárolóhelyiségeket, sőt az épületben helyet kaphat majd orvosi rendelő is, amely az egész tanintézetet elláthatja. A bútorzat egy része is megérkezett már, a hiányzó darabokat az iskola alapítványa pályázás által igyekszik majd pótolni. Az épület mellé barátságos játszóteret is kiépítettek, így az épülettel és az udvarral együtt 6693 négyzetméter áll a kisgyerekek rendelkezésére. Az intézmény vezetősége a humán erőforrások biztosítására is gondol az infrastrukturális beruházásokkal egy időben: ősztől a pedagógiai szakirányban bölcsődeipedagógus-képzés indul, az ún. „kisdedóvó”.

Az első óvodát 1865-ben nyitották meg

Története során a szerdán felavatott óvoda a harmadik nagyobb épület Nagyenyeden, amelyben az intézmény működött. Az első óvodát 1865. április 24-én nyitották meg, helyi összefogás eredményeként. Az enyedi főrangú nemes asszonyok, például Bánffy Miklósné, Kemény Simonné, Kemény Istvánné, kézimunkákat készítettek, amelyeket majd az általuk szervezett jótékonysági bálokon licitáltak, továbbá közadakozásokat, műkedvelő előadásokat szerveztek, a befolyt összegeket pedig az óvoda javára ajánlották fel. Már 1846 decemberében Liszt Ferenc is jótékonysági koncertet szervezett erre a célra. Sajnos nem tudni pontosan, hol helyezkedett el az első óvodai épület, viszont fennmaradt, hogy az első óvóbácsi Grohmann Ká­roly volt.

Az enyedi óvoda második fontosabb helyszíne az az épület, ahol jelenleg is zajlik a tevékenység. 19. századi épületről van szó, magánházról, amelyik Scheidel József és Graef Zsuzsanna tulajdona volt, tőlük került át a kollégiumhoz. Az idők folyamán tanári és pedellusi lakásként is szolgált, de működött benne kocsma és üzlet is, majd a kollégium asztalosműhelyeként illetve pionírraktárjaként működött. Érthetően nehezen tudta betölteni didaktikai funkcióját. Legutoljára 2009-ben újították fel és bővítették, azonban a helyszűke és az időközben felbukkanó penészesedés új épület létrehozását tette indokolttá.

Enyedi kuriózum: kollégiumi uszoda már a 19. században 

Kevés iskola rendelkezik olyan szép és nagy tornakerttel, mint a Bethlen Gábor Kollégium. Ráadásul ez az egyetlen olyan református kollégium, ahol mind a mai napig megmaradt a tornavizsga hagyománya, sőt mintájára a környék magyar iskolái is bevezették ezt a látványos sporteseményt.
Története során a nagy múltú iskola a sportéletben is kiváló eredményeket ért el, és több szempontból is úttörő szerepet játszott. A szellemi oktatás mellett, a lelkes és tisztánlátó professzorok hangsúlyt fektettek az ifjúság testnevelésére is. Arra nincsenek pontos adataink, hogy mikor kezdték el a testnevelést tanítani, az eddig ismert legrégebbi írásos adat l847-ből származik. A 19. században „gimnasztikát”, úszást, majd 1886-tól kardvívást tanítottak, majd elsők között vezették be a futballt is. Az úszást a kollégium saját uszodájában gyakorolták (meg kell jegyezni, hogy az úszást mint a testnevelés külön, kötelező ágát a nyugati országokban csak a II. világháború után kezdték bevezetni a középiskolákban és az egyetemeken. Az is enyedi kuriózum, hogy az 1882-ben létrehozott városi strand az Osztrák–Magyar Monarchia idejében Magyarország területén az első szabadtéri fürdő volt).

Az első tornacsarnok 1897 tavaszán épült

Magáról a tornakertről elég kevés adat maradt fenn. Ismeretes, hogy Fogarasi Albert rektor, professzor az 1891–1892-es tanévzáró beszédében sürgeti a téli sportcsarnok megépítését, és megemlíti, hogy a kollégium „felső kertjében” megkezdődtek a 3000 négyzetméter területű játék- és versenytér munkálatai, amelyek szerinte a „legfokozottabb igényeket is kielégítik majd”. Ebben az időszakban az enyedi diákok sorra nyerik az erdélyi versenyeket, az 1894–95-ös tanévben tornakört alapítanak. A millenniumi országos tornaversenyen 50 tagú diákcsapat utazott Budapestre, ahol a megjelent 125 tanintézet közül a legjobb 12 közé választották be őket a katonai gyakorlatok bemutatására. A tornacsarnok 1897 tavaszán épült fel.

A kollégium diákjai látványos tornagyakorlatokat, versenyszámokat mutattak be

A kollégium legismertebb testneveléstanára Bakó Árpád volt, aki 1936–1949 között oktatott az intézményben. Tanítványai számos rangos versenyt megnyertek, sőt országos bajnoki címeket szereztek és szépen szerepeltek a nemzetközi versenyeken is.

Az 1948-as államosítási folyamat, ami a vagyoni javak elkobzásával járt, a Bethlen-kollégiumot is érzékenyen érintette. Múzeumával, könyvtárával együtt elveszítette az állomás utcájában lévő kollégiumi sportpályáját is (épült 1922-ben, a későbbi „Metalul” Stadion), ahol labdarúgópálya, futópálya, magas-, távolugró- és teniszpálya, kuglizó volt kialakítva, és fából készült tribünnel volt ellátva.

A tornakert területe jelenleg a református püspökség tulajdona, hiszen a 2004-es visszaszolgáltatáskor az ingatlannal együtt az udvart és a pályákat is visszakapta az egyház. 2009-ben létrejött egy haszonkölcsön-szerződés a helyi önkormányzattal, az egyházkerület azonban nem mondott le a tornakert sorsáról és támogatta a felújítást.

Multifunkcionális kis pálya is van a tornakertben

A mostani beavatkozásnak köszönhetően a tornakert látványosan megszépült és változatosabb infrastruktúrával rendelkezik. Megvalósult a szerpentin térkövezése, elkészült a multifunkcionális kis pálya (kosár, kézilabda, tenisz), átalakították és újrafüvesítették a focipályát, öntözőfelszereléssel látták el, és tartános (gumiszőnyeges) futópályával fogják körbevenni. Bővítették és felújították a lelátókat, víz-, villany- és csatornahálózatot hoztak létre, ami eddig egyáltalán nem létezett. Újdonságnak számít a szerpentin kivilágítása is, akárcsak a focipálya éjjeli reflektoros megvilágítása. A tornakertet új kerítéssel vették körbe.

Nagyenyed magyar közössége abban bízik, hogy a mostani infrastrukturális beruházások új lendületet hoznak az érintett oktatási területeken, hiszen a múltbeli példák ezt sugallják.

Fotók: Lőrincz Zoltán


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Ingyenes vetítésen látható a colectiv a ...
Dragnea egy új párt színeiben térne ...
Kopjafát avattak az ékes énekek ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • VIDEÓINTERJÚ – Tasnádi Szilárd: ...
  • Tízezrek untoldoztak hétvégén ...
  • Egy báró szobra
  • VIDEÓINTERJÚ – Hogyan ...
  • JZSUK: évkezdés tükre előtt állva