Keveredik a hagyományos és a modern elvárás mindkét nemmel szemben
Partos Bence, a magyarországi Mindset Pszichológia alapítója és a szaklap főszerkesztője elmondta: a mindset gondolkodásmódot jelent, a szaklap esetében a pszichológiáról alkotott sajátos gondolkodásmódot. A Mindset Pszichológia, illetve az általuk szervezett Pszicho-Kávéházak célja a laikusok és a tudomány képviselői közti párbeszéd kezdeményezése.
– Nem az a célunk, hogy valakit meghívjunk és az „megmondja a tutit” – fogalmazott Bartos Bence. Ennek értelmében a Pszicho-Kávéház menete sem felel meg a hagyományos előadásoknak: egy szakember, kutató vitaindító előadását kerekasztal-beszélgetés követi. A meghívott előadónak más szakemberek és kutatók, illetve a közönség kérdéseire kell válaszolnia, meg kell védenie állításait, álláspontját. Ez kölcsönzi a rendezvénynek a kávéházi hangulatot.
Az első kolozsvári Pszicho-Kávéház meghívottja Kozma-Vízkeleti Dániel kiképző család-pszichoterapeuta, a budapesti Pszicho-kávéházak állandó tagja volt, aki Egy szoknya, egy nadrág – változó nemi szerepeink nyomában címmel tartott előadást.
Hol vannak a jó pasik és jó nők?
A szakember szerint manapság óriási elvárásaink vannak társkeresés terén és az ideális, jó társnak számos, sokszor összeegyeztethetetlen tulajdonsággal kell rendelkeznie, keveredik a hagyományos és a modern elvárás mindkét nemmel szemben.
Ennek értelmében egy 21. századi jó nő egyszerre természetes, laza és szexi, racionális, sikeres vezető, karrierista, aki ugyanakkor rendkívül jó anya, és megtestesíti a misztikus, varázslatos női archetípust is. A jó nő kicsit hisztis, okos, de nem túlságosan, kacérkodik más férfiakkal, de hűséges. Mindemellett természetesen kortalan.
A jó pasik a nők szerint macsók, lazák és kemények, de szívesen osztják meg társukkal érzelmeiket hosszas beszélgetések során. A jó pasi dolgozik, legalább 24 órából 25-öt, de naponta ugyanennyi órát tölt családjával, kiváltképp a gyerekekkel és persze univerzális háztartási gépek. Az ideális férfi kedves, gáláns, sportos és sportszerű, bármikor készen áll az elköteleződésre, de emellett persze van benne elegendő gazfickóság és kalandvágy. A hab a tortán pedig a humor: egy jó pasi mindig humoros.
A szakember úgy véli, a nemi binaritásnak vége és jelenleg a társadalom átalakuláson megy át: újra kell gondolnia a nemi szerepeket. Ám ezt nem úgy kell elképzelni, hogy minden nő elférfiasodik, és minden férfi elnőiesedik, hanem inkább úgy, hogy mindenki egy skálán keresi a helyét, amelynek két pólusán a hagyományos férfi és a hagyományos nő helyezkedik el. A mai társadalom tagjai e két pólus között mozognak, és gyakran próbálnak ki különböző szerepeket: egy nő, ha akar hagyományos női szerepeket vállal fel, de ha a helyzet úgy kívánja, „férfias” szerepbe bújik.
– Olyan korban élünk, amikor mindenki összerakhajta saját nemi szerepét, identitását, meghatározhatja: én hogyan vagyok férfi, hogyan vagyok nő – fogalmazott a szakember. Ám a saját identitás összerakása nagy, tudatos és szellemi munkát igénylő feladat, hiszen a szerepek sokszínűségében nehéz kiigazodni, megtalálni a számunkra megfelelőt, magyarázta.
A nemi szerepek változásának kapcsolatra gyakorolt hatásáról kifejtette: egyelőre a kutatók, de a társadalom tagjai is csak sötétben tapogatóznak, és megpróbálják kitalálni mi a szerepe, feladata a nőnek és a férfinak a kapcsolatban.
- Átmeneti kultúrában élünk, amivel lebontottuk a nemi szerepek körüli korlátokat. Ám a korlátokkal együtt lebontottuk a kapaszkodókat is.” – fogalmazott Kozma-Vízkeleti Dániel. Szerinte a mai társadalomban a kiegészítő párkapcsolati forma funkcionális: azok a párok fognak „működni”, akik képesek elismerni, támogatni és erősíteni egymást, akik elvárásaikat kérésként előre, és nem számonkérésként, utólag fogalmazzák meg, és akik képesek a kommunikációra.
A párterapeuta úgy véli, a nemekhez kötődő értékeket – például a nő érzékeny és a férfi racionális – is lebontottuk, ami nem feltétlenül probléma. A társadalom feladata az, hogy ezek az értékek ne tűnjenek el, hogy ezek az értékek – nemtől függetlenül, kiegyensúlyozottan – minden kapcsolatban képviselve legyenek, mert ez a gyerekek számára fontos. Egy gumideffekt esetén nem baj, ha a férfi pánikol, majd nyugtatja meg a gyerekeket és a nő hívja szerelőt, vagy fog neki a cserének, a lényeg, hogy mindkét érzést ismerje meg a csöppség.
A nemi szerepet gazdasági kontextusba kell helyezni
A rendkívül lendületes, szórakoztató és ironikus előadást kerekasztal-beszélgetés követte, Dégi L. Csaba habilitált egyetemi docens, a Nemzetközi Pszicho-Onkológiai Társaság (IPOS) igazgatója, János Réka adjunktus, a Kolozsvári Feuerstein Intézet igazgatója, Kálcza Jánosi Kinga adjunktus, klinikai- és egészségpszichológus, Rácz Norbert unitárius lelkész is kifejthették véleményüket a témáról, ahogy a közönség is. A beszélgetést Kiss Ádám, a Mindset Kolozsvár tagja moderálta.
Dégi L. Csaba elmondta: az, hogy eltűnőben vannak a nemi szerepek, csak egy antitézis. A taglalt nemi rugalmasság már régóta létezik, ezek a kérdések már régóta napirenden vannak. - A 60-as évek szexuális forradalmának befejezésének vagyunk tanúi” – fogalmazott. - A probléma az, hogy a társadalom nem tud a rohamos változásához hasonló ütemben adaptálódni - mondta.
A szakember úgy véli, a nemi identitás kérdéskörét vagy annak meghatározását nem szabad elszakítani a piaci-gazdasági tényezőktől, és a genderless (nem nélküli) nevelés lehet - gazdasági szemszögből vizsgálva -, a jövő sikersztorija, hiszen a piac „nemtelenül hárít hatalmas elvárásokat férfiakra és nőkre egyaránt”. Dégi szerint azok a személyek lesznek a piacon versenyképesek, azok kerülnek piaci előnybe, akik a változásokhoz tudnak alkalmazkodni, és akik ilyen genderless nevelésben részesültek. A nemileg kódolt szerepek által neveltek hátrányba fognak kerülni.
Ám nem minden társadalmi réteg tud már alkalmazkodni a változásokhoz: a városiaknak és az elitnek ez hamarabb sikerül, viszont a vidékiek és a nem elit réteghez tartozó személyek körében még mindig a hagyományos szereposztás az elfogadott. Ez még jobban elválasztja a két társadalmi réteget egymástól és egyre nő a hasadék közöttük.
Az elit eddig is hamarabb alkalmazkodott a változásokhoz, így őket ez annyira nem viseli meg, ahogy azokat sem, akik eddig kilógtak ebből a hagyományos „skatulyából”. A változás azok számára válik frusztrálóva, akiknek megfelelt a hagyományos szereposztás és ebből nem lépnének ki szívesen.
Dégi L. Csaba elmondta: a székelyföldi középkorú férfiak körében a legmagasabb az öngyilkossági ráta, az, hogy ezek a férfiak nem tudtak alkalmazkodni a társadalom elvárásaihoz, az életükbe került. A szakember szerint viszont senki nem engedheti meg magának, hogy ezekhez a változásokhoz ne alkalmazkodjon.
A nő tud parkolni, a férfi pedig vigyázni a gyerekre
Kozma-Vízkeleti Dániel kifejtette: a hagyományos szerepekhez kötött szabályok visszatartották a társadalmat, és nem segítették elő az alkalmazkodást. Ezen szabályok miatt a nők és férfiak kölcsönösen tartották inkompetensnek egymást több dolog elvégzésére: a férfiak például nem engedték a nőket a kocsi közelébe, mert nem tudnak parkolni hátrafelé, míg a nők szentül hitték, ha 10 percnél tovább bízzák a gyereket az apukára, minimum mindketten meghalnak.
A szakember úgy véli: az ilyen változások jók, mindenki „lehet olyan és az, ami akar”. Így őt egy férfi sem fogja lenézni amiatt, ha babahordozó kendővel cipeli legkisebb gyermekét, ahogy egy anyuka sem esik kétségbe, ha ő veszi ki a csöppségeket az óvodából. Ahogy az sem zavarja, hogy a felesége egy multinacionális cégnél dolgozik vezető beosztásban, míg ő mások párkapcsolati problémáit próbálja orvosolni. - Hagyományosan ez fordítva kéne legyen – fogalmazott.
Arról, hogy miért vált most fontos kérdéskörré a nemi szereposztás, a kutatók, szakemberek véleménye egybecsengett: míg a 89-es változások előtt az emberek nem tudtak saját boldogságukra koncentrálni, ma már ez lehetséges és sokkal nagyobb jelentőséggel is bír, mint 30 évvel ezelőtt.
A Mindset Pszichológia Kolozsvár következő Pszicho-Kávéházát októberben szervezik meg, a szervezők hasonlóan izgalmas témát és vitát ígértek a résztvevőknek.
