Választási matematika
Vissza

Választási matematika

Előzetes felmérések alapján megjósolni az amerikai választási eredményeket kockázatos vállalkozás, számos példa van ugyanis arra, hogy a meglehetősen egybehangzó jóslatok ellenére az esélytelenebbnek tartott jelölt került ki győztesen a megmérettetésből. Emellett, mivel a felmérések napokkal, hetekkel a választások előtt készülnek, mindig fennáll annak a lehetősége, hogy az utolsó pillanatban történik valami, valemlyik jelölt súlyosat bakizik, kiderül róla valami, vagy közbejön egy komolyabb esemény, amely megváltoztathatja a kevésbé meggyőződéses szavazók szándékát.

Mindemellett, jelenleg jobb eszközünk nincs, amennyiben meg akarjuk saccolni az eredményt. Amerikában, mint ismeretes, az elnökválasztás során az országosan mért szavazati arány nem igazán releváns, ugyanis elektoros választás van, ami azt jelenti, hogy minden állam rendelkezik egy bizonyos számú elektorral, ők arra voksolnak majd, aki az adott államban megnyerte helyileg a választást. Két kivétel létezik: az egyik Maine állam, ahol a négy elektorból kettő arra szavaz, aki az államban győzött, további kettő pedig arra, aki az állam két választói körzetében kapott többséget. Nebraskában hasonló a helyzet: két szavazat az államban győztes jelöltnek, három pedig a három választói körzetben többséget szerzőnek. De mindkét esetben csupán egy-két elektorról van szó, így kevéssé valószínű, hogy ezek döntő fontosságúak lesznek.

Vannak államok, amelyek szolidan és kiszámíthatóan, előre tudható módon szavaznak valamelyik jelöltre. Ha csak ezeket az elektorokat számítjuk, akkor Joe Biden 203 elektoros szavazatot kap, Donald Trump pedig 125-öt. A győzelemhez legkevesebb 270 szükséges, így egyik jelölt sem nyerhet csupán a maga szolid szavazóbázisával.

Itt jönnek be a képbe azok az államok, amelyekben csupán a felmérések szerint valószínűbb, hogy egyik, vagy másik jelölt viszi el a voksok többségét s így az állam elektoros szavazatait.

Donald Trump esetében egyetlen ilyen állam van, Texas, a maga harmincnyolc elektorával. Texas erősen konzervatív, republikánus államnak számít, de a regnáló elnök előnye nagyon kicsire, mindössze három százalékra csökkent ott. Ha Trump elveszíti Texast (ami kevéssé valószínű, de nem lehetetlen), akkor a játszmának vége, hátránya gyakorlatilag behozhatatlan lesz. Ha megnyeri, akkor azzal is csupán 163 elektort tudhat magáénak.

Bidenre fog valószínűleg szavazni nyolc állam és egy választói kerület. Az állam neve utáni számjegy az elektorok számát jelzi, utána zárójelben az, hogy a felmérések szerint mekkora előnye van az adott államban jelenleg Joe Bidennek: Minnesota 10 (9-13%), Wisconsin 10 (7%), Michigan 16 (8%), Pennsylvania 20 (8%), New Hampshire 4 (12%), Colorado 9 (8-10%), Arizona 11 (4%), Nevada 6 (6-8%), illetve Nebraska kettes számú választói kerülete 1 (6-10 %). Ezekhez az adatokhoz több felmérés eredményeit használtam (Quinnipiac Egyetem, Ipsos/Reuters, New York Times/Sienna College, Kaiser Family Foundation, NRP/PBS/MARIST, Umass Lowell, NBC/WSJ, ABC/Washington Post, Pew Research Center, Fox News, CNN/SSRS), minden esetben kizárva a legszélsőségesebb értékeket.

Ha ezeket az államokat Joe Biden valóban megnyeri, akkor 290 elektoros szavazattal ő a győztes. Ha elveszti azokat, ahol kisebb különbséggel vezet (Wisconsin, Arizona, Nevada), csupán 254 elektort tudhat magáénak, ami nem elég.

Döntő szerepe lesz tehát azoknak, az államoknak, ahol bármi történhet. Ezeknél az elektorok száma után zárójelben azt írom, hogy mekkora a felmérések szerint a Biden-Trump arány: Iowa 6 (48-46), Ohio 18 (46-47), North Carolina 15 (48-46), Georgia 16 (47-46), Florida 29 (49-44) illetve Maine állam második kerülete (44,7-45). Amint láthatjuk tehát, a felmérések Ohio, illetve Maine második választói kerülete kivételével szinte valamennyi esetben enyhe, egy-két százalékpontos Biden előnyt jeleznek. A nagy kivétel Florida, ahol a demokrata jelölt öt százalékkal vezet.

A fontosabb viszont az a tény, hogy ezek az államok együtt mindössze 85 elektoros szavazatot jelentenek, tehát Trumpnak az sem elég, ha ezek mindegyikét megnyeri, azzal csupán 248 elektoros szavazata lesz. A győzelemhez el kell hódítania ezeken felül néhányat a valószínűleg Bidenre szavazók közül. Ha Pennsylvaniát megszerzi, akkor már csak egy államra lesz szüksége ( nem elég a nebraskai kettes számú kerület egyetlen elektora). Ha Pennsylvania nem jön össze (ami valószínű), akkor Wisconsint és Michigant, vagy Wisconsint és Arizonát, vagy Michigant és Nevadát kell megszereznie. Wisconsin és Michigan is kemény dió. Több esélye csak Arizonában és Nevadában van, ami nem elég a győzelemhez. És ne feledjük, hogy ez az egész számtan csak akkor érvényes, ha valamennyi döntetlen államot megszerzi. Ha azok közül bármelyiket elveszti (talán a mindössze hat elektoros Iowa kivételével), akkor már három-négy demokrata irányba hajló állam elektorait kell megszerezze, ha pedig Floridát veszti el (amire van esély) akkor csak Minnesota, Wisconsin, Michigan és Pennsylvania megnyerésével szerezheti meg a szükséges számú elektort, ami nagyjából lehetetlen.

A számadatokat összevetve, ha úgy saccoljuk, hogy Trump megnyeri a döntetlen államok java részét – de nem mindegyiket, cserébe megszerzi valamelyik demokratának tűnő államot (akár kettőt is), akkor valószínűleg Joe Biden lesz az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke, háromszázat meghaladó elektoros szavazattal. De ismétlem, ez csupán becslés. És a becslések 2016-ban túlnyomó többséggel Hillary Clinton győzelmét jósolták. A különbségek ezúttal élesebbek ugyan, de ahogyan a futballt gólokra és nem a sportfogadási arányokra, úgy a választásokat sem előzetes felmérésekre, hanem szavazatokra játsszák.


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

OLVASÓINK FIGYELMÉBE – ÜNNEPI ...
Hamilton nyert, Grosjean rémes ...
Ó, jöjj, Napkelet, Szent Virradat; ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ