Az ezredes a temetőben történt kegyeletsértő állapot megszüntetését tartotta a magyar fél legsürgetőbb elvárásának.
“Erre egy megoldás van. Azon a területen ahol az 50 kereszt, az emlékmű és a zászlósor áll, hajtsunk végre a román féllel közösen egy feltárást, ami igazolná, hogy vannak idetemetve katonák. Ha katonákat találunk a keresztek alatt, azok nem lehetnek mások, mint az 1917-ben eltemetett magyar katonák” - jelentette ki az ezredes.
Kijelentette: azáltal történt kegyeletsértés a temetőben, hogy az ismeretlen román katonáknak állított, négy sorban elhelyezett ötven betonkereszt közül két sor keresztet bizonyosan magyar katonák sírjára helyeztek. Hozzátette: a román fél nem látta bizonyítottnak a kegyeletsértést.
Kovács Vilmos azt is elmondta: a magyar fél képviselőjeként azzal kapcsolatban is kétségeit fogalmazta meg, hogy mi szükség van a temetőben ötven olyan keresztre, amelyen az “ismeretlen román hős” felirat áll, amikor a román védelmi minisztériumnak alárendelt ONCE álláspontja szerint 11 román katona nyugszik a temetőben, a magyar fél pedig iratokkal bizonyította, hogy a 11 románnak vélt hős közül öt magyar katona, egy pedig orosz katona volt.
“Legfeljebb öt román katona nyugszik a temetőben, de nem kaptunk kielégítő választ arra a kérdésünkre, hogy mit jelképez a nekik állított ötven kereszt” - nyilatkozott az ezredes.
Arra a kérdésre, hogy nem követett-e el hibát Darmanesti polgármesteri hivatalához hasonlóan Csíkszentmárton önkormányzata is, amikor az elmúlt években a szükséges engedélyek nélkül újította fel a temetőt, Kovács Vilmos úgy vélte: nem lehet egyenlőségjelet tenni a két temetőátalakítás közé. Szerinte ugyanis Csíkszentmárton egy rendezetlen területen alakított ki jobbító szándékkal egy emlékparkot, melyre több mint 600 fakeresztet állított. Azt is hozzátette: a fakeresztek vállaltan nem pontosan a sírok fölé kerültek, és a keresztekre rögzített jel: a kard és sisak valamennyi itt eltemetett katonát jelképezi. Megjegyezte: a temetőben 800-900 magyar katona nyugszik.
“A 600 fakereszt jelképes kihelyezése a mi olvasatunkban egyáltalán nem kegyeletsértő. Ezzel szemben Darmanesti önkormányzata az itt nyugvó öt román katonának helyezett ki ötven keresztet, amelyek egy része magyar sírokra került” - magyarázta az ezredes.
Kovács Vilmos elmondta: a többször is feltett kérdésére azt a választ kapta, hogy a román félnek egyelőre nincsen megoldási javaslata a kialakult helyzetre.
Azt is megjegyezte, a német hadisírgondozó hivatal képviselője nem foglalt állást az úzvölgyi temetővitában. Nyilvánvalóan csak tájékozódni jött a megbeszélésre. Az orosz hadisírgondozó hivatal képviselője felszólalásában a magyar javaslatot támogatta, és azt is közölte: számára az a fontos, hogy a temetőben emlékhelyet alakítsanak ki az itt nyugvó 22 orosz katonának is.
Kovács Vilmos közölte: valamennyi érintett ország képviselőjét meghívta Budapestre, hogy ott folytassák a temető helyzetének rendezéséről elkezdett párbeszédet.
A bírósághoz fordult a prefektus
Az úzvölgyi katonatemető jogi helyzetének a tisztázatlansága, valamint a parcella és emlékmű létrehozásához szükséges hatósági jóváhagyások hiánya miatt támadta meg a közigazgatási bíróságon Bákó megye prefektusa a Darmanesti-i önkormányzat úzvölgyi temetőre vonatkozó határozatait.
A prefektus hivatala kedden válaszolt az MTI egy héttel korábban feltett kérdéseire, és megerősítette a Hargita megyei önkormányzat által kiszivárogtatott információt: október 11-én megtámadta a közigazgatási bíróságon a Darmanesti-i önkormányzat több határozatát. Egyfelől azt a márciusban hozott 29-es határozatot, amellyel a település magánvagyonából a közvagyonába helyezte át az úzvölgyi katonatemetőt, és azt a 48-as határozatot, amellyel az előbbi formai hibáit próbálta javítani. Másfelől pedig az építési engedélyt is megtámadta, amelyet önmaga számára bocsátott ki az önkormányzat a parcella és az emlékmű létrehozására.
Az MTI-nek adott válaszában a prefektusi hivatal azokat a főbb okokat is felsorolta, amelyek miatt a bírósághoz fordult. A prefektus elsősorban a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) engedélyének a hiányát, és a kulturális tárca engedélyének a hiányát kifogásolta. A vonatkozó törvényből idézte: semmisek azok az építési engedélyek, amelyeket a törvényben felsorolt állami hatóságok engedélye nélkül bocsátottak ki.
A prefektus azt is megemlítette, hogy az építési engedély kibocsátására benyújtott dokumentációban a Darmanesti polgármesteri hivatala nem bizonyította egyértelműen a terület fölötti tényleges tulajdonjogát. Megemlítette, hogy az önkormányzat tavaly december 17-én bocsátotta ki az építési engedélyt a temető átalakítására, de csak több mint három hónappal később hozott határozatot a terület közvagyonba vételéről. Ráadásul a megjelölt területet egy 2010-es kormányhatározat Csíkszentmárton község közvagyonaként rögzítette. Arról is említést tett, hogy a Hargita megyei Csíkszentmárton és a Bákó megyei Darmanesti határának megállapítása bírósági eljárás tárgyát képezi.
