Útválasztó felújítás előtt a kolozsvári Caragiale park

Még nincs döntés, hogy pihenést vagy sportolást szolgáljon

Útválasztó felújítás előtt  a kolozsvári Caragiale park
A hajdani baromfipiacként ismert, jelenleg Ion Luca Caragiale parkként számontartott 5421 négyzetméternyi, belvárosi zöldterület felújítása volt a témája annak a lakossági fórumnak, amelyet csütörtök este a Lakossági Innovációs és Ötletközpont (CIIC) szervezésében tartottak a sétatéri Kaszinóban. Mint ismeretes, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal 2017 őszén indította útjára a civil véleményeket felmérő közvitasorozatot, hogy a több szem többet lát népmondásunk szellemében ily módon javítsák az elhanyagolt városrészek környékén élő emberek vagy az arra elhaladók életminőségét. A lakossági vélemények feltérképezésével és figyelembevételével a polgármesteri hivatal szándéka érvényesíteni az átláthatóság és demokrácia elvét. A csütörtöki találkozón két nézet ütközött elég hevesen egymásnak: egyesek a pihenést, mások a gördeszkázást szeretnék előnyben részesíteni a zöldövezetben.

A fórumon Vlad Sebastian Rusu műépítész ismertette a tervezőirodája által kidolgozott előtervet. Mindenekelőtt a terület múltjáról beszélt, amely a 19. század közepéig baromfipiacnak adott otthont. 1933-ban lebontották a postaépület közelében a malmot, 1968-ban rendezték a Malomárok medrét és felépült a telefonpalota. (A régi kolozsvári magyarok még emlékezhetnek arra, hogy azon a helyen működött a találkahely, ahol sok hagyományos népviseletű, családoknál házimunkára vagy gyermekfelügyeletre elszegődött széki lány a vasárnapi és csütörtöki kimenőnapján körtánccal szórakozott. Ennek állított emléket híres Fekete-piros című versében Kányádi Sándor.) 1980-ban a villamospálya megépítése miatt a Malom utca szélesítésének kényszeréből lefedték a folyóvíz medrét a posta és a telefonpalota melletti szakasz kivételével, később pedig teljesen a Wesselényi / Regele Ferdinand utcai hídig. Az elhanyagolt parkba az 1990-es évek végén gördeszkapálya került, az utóbbi két évtizedben pedig hébe-hóba sétánykorszerűsítést és faültetést is megejtettek.

A műépítész szerint a cél a zóna gyalogosforgalmának segítése, az autóparkolás felszámolása, és a lakosság számára környezetbarát szabadidős helyszín kialakítása. A Kenyér / Octavian Petrovici utcát rehabilitálják, megmarad a kelet–nyugat irányú gépkocsiforgalom, de a parkolást megszüntetik. A parkban két fősétány lesz, egy a Malomárok mellett (a túloldali járda helyett), a másik pedig a jelenlegi srég útvonalat követi, amelytől délre füves zöldövezetet hoznak létre. Itt a közeli műegyetem diákjai is kikapcsolódhatnak szüneteikben, de kényelmes padok is az arra járók rendelkezésére állnak majd.
 
Gyalogoshíd, bicikliút, új növényzet

A Malom utcai járda helyén csak kerékpárút maradna, mert a folyóvíz betonburkát felszámolnák (kivéve a postaépület melletti szakaszt, ahol ez technikailag kivitelezhetetlen). A Caragiale-mellszobor és a holokauszt-emlékmű a helyén marad, viszont a park közepével egy irányban gyalogoshidat építenek, amely az utcát átszelve a Tranzit Ház mellett folytatódna, és idővel a hajdani Németek pallója helyén kapcsolatot teremtene a Fellegvárral. 

A terv szerint nagy figyelmet szentelnének a régészeti feltárásoknak, hiszen római kori és középkori leletekre lehet számítani az itt húzódó várfal északi oldala miatt. A Malomárok jelenleg a Román Vízügyi Hatóság adminisztrálását élvezi, amely hajlandó átengedni a helyi önkormányzatnak ügyvitelét. Fontos, hogy a meder, amelynek alját nem betonozzák le, tiszta és természetes arculatot kapjon, állandóan takarítsák. A szintkülönbség miatt pedig a sétányt a víztükörrel lépcsőzetes kialakítás kötné össze. Rusu hátránynak tartja, hogy Kolozsvár belvárosának nincs kidolgozott körzeti városrendezési terve. 

Vlad Rusu műépítész a csendes felüdülés mellett tör lándzsát

 

A telefonpalota melletti autóparkoló felszámolásával 1500 négyzetméternyi terület szabadul fel. 
A várhatóan idén tavasszal beinduló felújítási munkálatok során 44 fajta fát, 1500 cserjét, bozótot, virágot és más dísznövényt telepítenek, a felleltározott jelenlegi 94 fából pedig 60-at javasolnak megtartásra. A kivilágítást korszerű LED-lámpás rendszer fogja biztosítani, videókamerákat szerelnek fel, általában igyekeznek a régi köztéri elemeket újakkal kombinálni.

Ragaszkodnak a gördeszkapályához

A találkozón több mai és egykori fiatal a gördeszkapálya megtartása mellett szállt síkra azzal az indoklással, hogy a belvárosban nincs hasonló lehetőség, ahol legálisan lehetne űzni ezt a sportot. Ezért inkább a park multifunkcionális jellegére kellene törekedni – érveltek. A válasz nem késett: gördeszkapálya a Rózsák parkjában található, itt viszont állandó konfliktushelyzetek alakulnak ki a gyalogosokkal. Volt, aki gördeszkázásra az Astoria épület mögötti területet javasolta. Eckstein-Kovács Péter volt alpolgármester a park jelenlegi állapotával is elégedett, egy másik vélemény szerint pedig a déli oldalra tervezett füves terület egy részét a közeli Erdélyi Történeti Múzeumnak kellene átengedni, hogy az a leleteiből szabadtéri kiállítást létesítsen. Egy fiatal Beszterce város példáját javasolta követni, ahol alulról világító sétány szolgálja a turizmust és a jó hangulatot. Olyan vélemény is elhangzott, hogy változtassák meg a park nevét, mert nincs semmilyen kötődése I. L. Caragialehoz, de olyan felszólaló is akadt, aki a még zöldebb környezetépítést várná el.

Ovidiu Cîmpean, a polgármesteri hivatal fejlesztési igazgatója bejelentette, hogy távlatokban gondolkozva nemzetközi pályázatot írnak ki a Kisszamos/Argeş utcai, lebetonozott Malomárok-szakasznak a felfedése és rendezése érdekében. A mostani lakossági fórumon elhangzott véleményeket egyeztetni fogják a tervezőkével, és remélik, hogy az uniós támogatású beruházás végleges megtervezése és megvalósítása hamarosan beindulhat. 

(Borítóképünk látványterv)