Útkeresések és édenkertek: a 16. Ponte de Limai Nemzetközi Kertfesztiválon jártunk
Vissza

Útkeresések és édenkertek: a 16. Ponte de Limai Nemzetközi Kertfesztiválon jártunk

A kertművészetről valószínűleg elsőként a hatalmas kastélyok lenyűgöző franciakertjei, a regényes természetre törekvő angolparkok, a tökéletes harmóniát megvalósító japánkertek, vagy a tudományos gyűjtés és katalogizálás szándékával megszületett botanikuskertek jutnak sokunk eszébe. A felsorolt példák jócskán visszavezetnek minket az időben olyan korszakokba, amikor – gondolhatnánk – a bárók és grófkisasszonyok nyugodtan sétálgathattak, a városi polgár pedig kíváncsian figyelhette órákon át az egzotikus virágokat.

De vajon lehet-e aktualitása a kertművészetnek 2021-ben? A portugáliai Ponte de Lima város elöljárói határozottan igennel felelnek erre a kérdésre, hiszen az idén immár 16. alkalommal szervezték meg a Nemzetközi Kertfesztivált.

/image/journal/article?img_id=4796546&t=1635872717044
A Portugália északi csücskében található Ponte de Lima városában 2005 óta nyitja meg kapuit a Nemzetközi Kertfesztivál. A világ minden részéről beküldött tervek közül 11-et választ ki egy szakmai zsűri, amelyet a szervezők megvalósítanak. Az idén az egyik díjazott tervezői csapat tagja a Kolozsváron élő tájépítész, Enyedi Bálint Zsolt. (A szerző fotója)
/image/journal/article?img_id=4796547&t=1635872717142
A fesztivál zsűrijében minden évben elismert kerttervezők, építészek, formatervezők, művészek, botanikában, erdészetben, földtudományban jártas szakemberek, mérnökök vesznek részt. Az őszig tartó eseményt Mariana Vieira da Silva elnökségi államminiszter nyitotta meg május végén. (A fénykép a fesztivál hivatalos Facebook oldaláról származik)
/image/journal/article?img_id=4796548&t=1635872717241
A versenyző csapatoknak minden évben egy megadott téma gondolatisága köré kell megálmodniuk alkotásaikat. Korábbi években a művészetet, a szemetet, az erdőt, az öt érzéket, a vizet kellett belekomponálni a tervekbe. Az idei téma, a vallások a kertben, sokkal összetettebb, filozofikus asszociációknak biztosított teret. A kertek mindig is az elcsendesedés, az önmagunkra való figyelés, a spiritualitás megélésének helyszínei voltak. Földi paradicsomként a teremtés miniatűr, emberi gesztusai, a színek, fények és illatok, az evilági boldogság megvalósulásai. (A fénykép a fesztivál hivatalos Facebook oldaláról származik)
/image/journal/article?img_id=4796549&t=1635872717385
A 16. Ponte de Limai Nemzetközi Kertfesztivál legjobb 11 kertje nagyon különbözően viszonyul a fő tematikához. Egyesek a mitológiához nyúltak vissza, akárcsak a képen látható Pandóra szelencéje. Kívül fekete, kopár, kavicsos. (Melanie Mitterer fotója)
/image/journal/article?img_id=4796550&t=1635872717483
Belül viszont a mítoszból ismert szörnyűségek helyett mesebelien gyönyörű, színes világot tár elénk, amiben a tükröződő felületek csak úgy ontják a fényt. (Melanie Mitterer fotója)
/image/journal/article?img_id=4796551&t=1635872717631
Osiris kertje főhajtás az alkotók részéről az egyik első dokumentált kertek előtt. Sajátosságuk a szökőkutak, csorgók alkalmazása és a tervezők szerint ezek a kertek hatottak leginkább a nyugati kultúrák ligeteire is. (Melanie Mitterer fotója)
/image/journal/article?img_id=4796552&t=1635872717726
Visszatérő elemként többször is megjelenik az út, az útkeresés, az úton lenni, rejtett ülőhelyek, magas növényekkel körbevett lugasok, ahova meg lehet érkezni. A Zarándoklat című kert kifejezetten spirituális célú útra hív. Erőteljes a világos leplek és a sötét színű növények koloritbeli játéka. (A fénykép a fesztivál hivatalos Facebook oldaláról származik)
/image/journal/article?img_id=4796553&t=1635872717829
Akadtak, akik konkrétabban jelenítették meg a vallásokat, akár a Párbeszéd kertje. A közepén levő olajfa a vallásokban jelen levő béke jelképe és eköré szerveződnek különböző szimbólumokkal, jellegzetes növényekkel egyértelművé tett vallások. A képen a hindu egység látható. (A szerző fotója)
/image/journal/article?img_id=4796554&t=1635872717947
A szervezők célja nem csupán a gyönyörködtetés, hanem a (környezet)tudatosságra való nevelés is, ezért a szűkebb és tágabb helybéli lakosságot, de főként a gyermekeket különböző projektekkel és rendezvényekkel vonzzák be a fesztiválra. A képen a legkisebbek által megálmodott kis kertecskék láthatóak. (A fénykép a fesztivál hivatalos Facebook oldaláról származik)
/image/journal/article?img_id=4796555&t=1635872718092
Már az eddigi képekből is feltűnhetett, hogy a tervezőknek minden részletre figyelniük kellett, az ösvényeket burkoló kavicsok színére, a növényekre, a dekorációs elemekre. Mindenki számára egy előre megadott anyagi keret állt rendelkezésére, amiből gazdálkodni kellett. A kertek összhatásaikban és részleteikben is izgalmasak voltak. (A szerző fotója)
/image/journal/article?img_id=4796556&t=1635872718193
Az építményeket is aprólékosan meg kellett tervezni, hiszen a helyszíni megépítésben nem vettek részt a tervezők közvetlenül. A kertek többségében megmutatkozott, hogy a tájépítészek nem csupán a növényeket használják kifejezőeszközként, hanem időnként installációkat is alkalmaznak. (A szerző fotója)
/image/journal/article?img_id=4796557&t=1635872718337
A kertek közül már távolról is szembetűnnek a Sebezhetetlenség szentélyének ég felé törő sziromkonstrukciói. (A szerző felvétele)
/image/journal/article?img_id=4796558&t=1635872718443
A kertet hárman tervezték: a pályázat leadásakor épp Bécsben tanuló Enyedi Bálint Zsolt, a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem egykori mesterképzős diákja, valamint Mitterer Melanie és Wu Claudia, a bécsi Természettudományi és Élettudományi Egyetem (BOKU) mesterképzős diákjai.
/image/journal/article?img_id=4796561&t=1635872718539
Végül technikai okokra hivatkozva a fesztivál szervezői arra kérték a csapatot, hogy gondolják kissé újra a terveket, így új jelentésekkel is gazdagodott a kert. Végül megmaradt a sötét víz, amely körbeöleli a hófehér tavirózsát, a kavicsos, keskeny ösvény spirálosan vezet felé, de az útunkat illatos gyógynövények, zsálya, menta, citromfű, lila és fehér szirmú virágok keretezik. (Melanie Mitterer fotója)
/image/journal/article?img_id=4796562&t=1635872718652
A kert folyamatosan él és megépülése óta sokat változott, a növények burjánzóbbak és zajlik az élet. A vízben úszó sikló „témába vágott”, hiszen sok kultúrában az ősi gonosz szimbólumaként tekintenek rá. (A szerző fotója)
/image/journal/article?img_id=4796567&t=1635872718758
A vasvázon átszőtt hófehér szalagok egyszerre rejtenek és láttatnak. A biztonság érzetével ölelnek át, de nem tesznek láthatatlanná, nem semmisítenek meg. Csupán sebezhetetlenné tesznek, hogy ezen a helyen ne kelljen a külső világ bántásaira figyelni, hanem a saját belsőnk felé fordulva kapcsolódhassunk a spiritualitáshoz. (Melanie Mitterer fotója)
/image/journal/article?img_id=4796568&t=1635872718852
A sötét víz egyszerre jelenthet veszélyt, (ön)reflexiót, életet. Emellett a vallásokat összekötő elemként is felfogható, hiszen valamilyen formában, kortól és helytől függetlenül, a szakrális rituálékban, mítoszokban és szent szövegekben mindig fontos helyen szerepel. (Melanie Mitterer fotója)
/image/journal/article?img_id=4796571&t=1635872718986
A 11 kiválasztott és megvalósított kert október végéig volt látogatható, utána elbontják őket és helyet készítenek a következő évre, amelynek témája a klímaváltozás lesz. A közönségdíjas viszont, amire a fesztivál látogatói a helyszínen szavazhattak, jövőre is megmarad. A képen a 15. Ponte de Limai Nemzetközi Kertfesztiválon legtöbb szavazatot összegyűjtő, Kert. Visszafordíthatatlan vertigó című kompozíció látható. Az idei eredményről ezekben a napokban fognak hírt adni az esemény hivatalos Facebook-oldalán. Bárhogyan is alakuljon a Sérthetetlenség szentélyének sorsa, büszkék lehetünk erre a Kolozsvárhoz is kötődő sikertörténethez. (A szerző fotója)
A Portugália északi csücskében található Ponte de Lima városában 2005 óta nyitja meg kapuit a Nemzetközi Kertfesztivál. A világ minden részéről beküldött tervek közül 11-et választ ki egy szakmai zsűri, amelyet a szervezők megvalósítanak. Az idén az egyik díjazott tervezői csapat tagja a Kolozsváron élő tájépítész, Enyedi Bálint Zsolt. (A szerző fotója)
A fesztivál zsűrijében minden évben elismert kerttervezők, építészek, formatervezők, művészek, botanikában, erdészetben, földtudományban jártas szakemberek, mérnökök vesznek részt. Az őszig tartó eseményt Mariana Vieira da Silva elnökségi államminiszter nyitotta meg május végén. (A fénykép a fesztivál hivatalos Facebook oldaláról származik)
A versenyző csapatoknak minden évben egy megadott téma gondolatisága köré kell megálmodniuk alkotásaikat. Korábbi években a művészetet, a szemetet, az erdőt, az öt érzéket, a vizet kellett belekomponálni a tervekbe. Az idei téma, a vallások a kertben, sokkal összetettebb, filozofikus asszociációknak biztosított teret. A kertek mindig is az elcsendesedés, az önmagunkra való figyelés, a spiritualitás megélésének helyszínei voltak. Földi paradicsomként a teremtés miniatűr, emberi gesztusai, a színek, fények és illatok, az evilági boldogság megvalósulásai. (A fénykép a fesztivál hivatalos Facebook oldaláról származik)
A 16. Ponte de Limai Nemzetközi Kertfesztivál legjobb 11 kertje nagyon különbözően viszonyul a fő tematikához. Egyesek a mitológiához nyúltak vissza, akárcsak a képen látható Pandóra szelencéje. Kívül fekete, kopár, kavicsos. (Melanie Mitterer fotója)
Belül viszont a mítoszból ismert szörnyűségek helyett mesebelien gyönyörű, színes világot tár elénk, amiben a tükröződő felületek csak úgy ontják a fényt. (Melanie Mitterer fotója)
Osiris kertje főhajtás az alkotók részéről az egyik első dokumentált kertek előtt. Sajátosságuk a szökőkutak, csorgók alkalmazása és a tervezők szerint ezek a kertek hatottak leginkább a nyugati kultúrák ligeteire is. (Melanie Mitterer fotója)
Visszatérő elemként többször is megjelenik az út, az útkeresés, az úton lenni, rejtett ülőhelyek, magas növényekkel körbevett lugasok, ahova meg lehet érkezni. A Zarándoklat című kert kifejezetten spirituális célú útra hív. Erőteljes a világos leplek és a sötét színű növények koloritbeli játéka. (A fénykép a fesztivál hivatalos Facebook oldaláról származik)
Akadtak, akik konkrétabban jelenítették meg a vallásokat, akár a Párbeszéd kertje. A közepén levő olajfa a vallásokban jelen levő béke jelképe és eköré szerveződnek különböző szimbólumokkal, jellegzetes növényekkel egyértelművé tett vallások. A képen a hindu egység látható. (A szerző fotója)
A szervezők célja nem csupán a gyönyörködtetés, hanem a (környezet)tudatosságra való nevelés is, ezért a szűkebb és tágabb helybéli lakosságot, de főként a gyermekeket különböző projektekkel és rendezvényekkel vonzzák be a fesztiválra. A képen a legkisebbek által megálmodott kis kertecskék láthatóak. (A fénykép a fesztivál hivatalos Facebook oldaláról származik)
Már az eddigi képekből is feltűnhetett, hogy a tervezőknek minden részletre figyelniük kellett, az ösvényeket burkoló kavicsok színére, a növényekre, a dekorációs elemekre. Mindenki számára egy előre megadott anyagi keret állt rendelkezésére, amiből gazdálkodni kellett. A kertek összhatásaikban és részleteikben is izgalmasak voltak. (A szerző fotója)
Az építményeket is aprólékosan meg kellett tervezni, hiszen a helyszíni megépítésben nem vettek részt a tervezők közvetlenül. A kertek többségében megmutatkozott, hogy a tájépítészek nem csupán a növényeket használják kifejezőeszközként, hanem időnként installációkat is alkalmaznak. (A szerző fotója)
A kertek közül már távolról is szembetűnnek a Sebezhetetlenség szentélyének ég felé törő sziromkonstrukciói. (A szerző felvétele)
A kertet hárman tervezték: a pályázat leadásakor épp Bécsben tanuló Enyedi Bálint Zsolt, a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem egykori mesterképzős diákja, valamint Mitterer Melanie és Wu Claudia, a bécsi Természettudományi és Élettudományi Egyetem (BOKU) mesterképzős diákjai.
Az eredeti elképzelés szerint a dupla spirál alakú, keskeny ösvény egy teljesen vízzel borított felületen megy keresztül. Így az életet adó víz a folyamatos veszélyt is megjeleníti, hiszen óvatosan kell lépkednünk a központ, a megnyugvás, az oltalmazó szirmok felé.
Végül technikai okokra hivatkozva a fesztivál szervezői arra kérték a csapatot, hogy gondolják kissé újra a terveket, így új jelentésekkel is gazdagodott a kert. Végül megmaradt a sötét víz, amely körbeöleli a hófehér tavirózsát, a kavicsos, keskeny ösvény spirálosan vezet felé, de az útunkat illatos gyógynövények, zsálya, menta, citromfű, lila és fehér szirmú virágok keretezik. (Melanie Mitterer fotója)
A kert folyamatosan él és megépülése óta sokat változott, a növények burjánzóbbak és zajlik az élet. A vízben úszó sikló „témába vágott”, hiszen sok kultúrában az ősi gonosz szimbólumaként tekintenek rá. (A szerző fotója)
A lírai szépségű kert a spirituális élményt elvontabban közelíti meg. A sötét tónusú növényzet között, a ragyogó fekete víz által körülölelt tavirózsaszerű építmény uralja a kompozíciót. A szalagokkal átszőtt fehér vasszirmok egy spirálosan haladó ösvény végén találhatóak és azt a biztonságot adó közeget jelenítik meg, amire mindenki vágyik élete során. (A szerző fotója)
A szirmok az ég felé törnek, a tekintetet felfelé irányítják, egy felsőbb hatalom felé. (A szerző fotója)
A vasvázon átszőtt hófehér szalagok egyszerre rejtenek és láttatnak. A biztonság érzetével ölelnek át, de nem tesznek láthatatlanná, nem semmisítenek meg. Csupán sebezhetetlenné tesznek, hogy ezen a helyen ne kelljen a külső világ bántásaira figyelni, hanem a saját belsőnk felé fordulva kapcsolódhassunk a spiritualitáshoz. (Melanie Mitterer fotója)
A sötét víz egyszerre jelenthet veszélyt, (ön)reflexiót, életet. Emellett a vallásokat összekötő elemként is felfogható, hiszen valamilyen formában, kortól és helytől függetlenül, a szakrális rituálékban, mítoszokban és szent szövegekben mindig fontos helyen szerepel. (Melanie Mitterer fotója)
„A Sebezhetetlenség szentélye a rituálé és az isteni védelem szent óvóhelye, egy égi oltalom alatt álló hely a lélek számára, ahol önmagunkkal lehetünk, biztonságban és zavartalanul. Minden élet egy utazás. Folyamatosan keressük önmagunkat, a helyes döntéseket, a helyes utat, a kapcsolódást egy magasabb hatalomhoz és főként: a biztonságot. Mindenek fölött ezt akarjuk, a védelem érzését az életünkbe.” – írják az alkotók a kertről. (A szerző felvétele)
A 11 kiválasztott és megvalósított kert október végéig volt látogatható, utána elbontják őket és helyet készítenek a következő évre, amelynek témája a klímaváltozás lesz. A közönségdíjas viszont, amire a fesztivál látogatói a helyszínen szavazhattak, jövőre is megmarad. A képen a 15. Ponte de Limai Nemzetközi Kertfesztiválon legtöbb szavazatot összegyűjtő, Kert. Visszafordíthatatlan vertigó című kompozíció látható. Az idei eredményről ezekben a napokban fognak hírt adni az esemény hivatalos Facebook-oldalán. Bárhogyan is alakuljon a Sérthetetlenség szentélyének sorsa, büszkék lehetünk erre a Kolozsvárhoz is kötődő sikertörténethez. (A szerző fotója)

EZ ÉRDEKELHETI
ZOOM ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Prefektus: Kolozsváron a 22,1 ezrelékes ráta ellenére sem lehet szigorítani. Miért?
Emancipáció húsz lejre
Kovácsházi István vendégszereplésével tűzi műsorra a Bánk bánt a magyar opera

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ