Ünnep a tordaszentlászlói színjátszóknál
Vissza

Ünnep a tordaszentlászlói színjátszóknál

Fennállásuknak 120. évfordulóját ünnepelték a tordaszentlászlói amatőr színjátszók. A tordaszentlászlói Művelődési Házban december 25-én megtartott előadás volt a 300., amelyet dokumentáltak is a 120 év során. Ezen az előadáson 51-en léptek fel, a közönség száma pedig elérte a 400-at. A műsoron karácsonyi énekek, egy vidám jelenet és Tóth Ede: A falu rossza című három felvonásos népszínmű szerepelt. Az eseményről a tordaszentlászlói Művelődési Ház és a színjátszó-csoport vezetője, Laczi Enikő számolt be lapunknak.

–  A tordai amatőr színjátszók tevékenységét tanúsító első plakát – amelyet jelenleg a tordaszentlászlói tájházban őriznek – 1897-ből származik, amikor az egyfelvonásos Leánykérő énekes népszínművet adták elő. 1897-ben tették le Tordaszentlászlón a művelődés első hajlékának, a művelődési otthonnak az alapkövét. Az építéshez pénzt kellett, ám a műsoros dalestélyek nem hoztak annyi jövedelmet, amelyből a felmerült kiadásokat és bankkölcsönöket törleszteni tudták volna. Ezért hozták létre a műkedvelő színjátszók körét. Az 1897-es előadás azonban csak egyfajta próba volt. Az első igazi előadást 1898-ban játszották a tordaszentlászlói művelődési ház felszentelésekor. Tehát az 1898-ban előadott Asszony szeretnék lenni című egyfelvonásos vígjáték előadásától számítjuk az amatőr színjátszók 120 éves folyamatos tevékenységét – mesélte Laczi Enikő.

A színjátszó csoport tevékenységéről az alapítástól 1924-ig a Székely László titkár által vezetett évkönyvből tájékozódhatunk. 1924 és 1934 között a Magyar Dal című folyóirat művelődési rovatában közölték, hogy hol és milyen előadásokat, dalestélyeket tartottak. 1961-től a művelődési ház esemény-naptárában is feljegyezték, hogy melyik évben mit és hányszor adtak elő. Habár a második világháborút követő kommunista rendszerben az anyanyelv-használat visszaszorult a közéletben, a színjátszó-csoport akkori vezetőinek leleményessége folytán mindig megtartották a karácsonyi és a húsvéti előadást. Kivételt csak az 1989-es év karácsonya képezett. Volt olyan év, amikor hat-hét darabot is előadtak. 

– A második világháború utáni amatőr színjátszásról több emberrel is beszélgettem, akik nagyon jól emlékeztek az előadott darabokra. Ugyanis 2014-ben fejeztem be a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsész Karán a Magyar Néprajz és Antropológia szakot, és államvizsga-dolgozatomban a tordai amatőr színjátszással foglalkoztam. Kutatásaim eredményét A tordaszentlászlói amatőr színjátszás története című könyvben publikáltam   – közölte a Szabadsággal Laczi Enikő.

Megtudtuk: az elmúlt 120 évben több mint 440-en léptek fel a tordaszentlászlói amatőr színjátszó csoportban, amely jelenleg 15 – V-VIII. osztályos – gyermeket és 18-20 – 16-40 év közötti – fiatalt számlál.

– Reményeim szerint a további években is folytatódik az amatőr színjátszás Tordaszentlászlón, mivel az itt átélt személyes sikerélmények egyrészt gazdagítják a színjátszót, másrészt az előadás egy közösségteremtő folyamat része lehet. A közösségi élmény ma lételeme az amatőr színjátszásnak, és ma is fontos a falu identitástudatának szempontjából. Az előadások jó hatással vannak mind a szereplőkre, mind a közösség többi tagjára. Ennek köszönhetően a társulatot nem fenyegeti a kiöregedés veszélye – bizakodott a színjátszó-csoport vezetője.

Borítókép: Mátyás-Péter Győző

 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Narancs színű vészjelzés Kolozs ...
EP-választás - Kelemen Hunor: az ...
Cannes – Dél-koreai thriller ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ