Újramelegített pótnyugdíjak
Vissza

Újramelegített pótnyugdíjak

Ismét előkerült az önkormányzati vezetőknek ígért speciális nyugdíj. A törvénytervezetet valamennyi párt honatyája aláírta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kivételével. A tervezet szerint polgármesterek, alpolgármesterek, megyei tanácselnökök és -alelnökök jogosultak lennének maximum három mandátum mértékében speciális nyugdíjban részesülni, ami azt jelenti, hogy mandátumonként a bruttó minimálbér egynegyedével egészülne ki nyugdíjuk, ami a jelenlegi 1900 lejes minimálbér esetén 475 lej pluszt jelentene.

Az ötlet nem új, sőt 2016-ban a parlament meg is szavazott egy erről szóló törvényt, de azt az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság, így a jogszabályból nem lett semmi és a mintegy 16.300 érintett végül a juttatás nélkül maradt. Az indítványt beterjesztők szerint a pótnyugdíj az önkormányzatok költségvetését terhelné.

A kezdeményezést akár jónak is nevezhetnénk, de meglehetősen cinikus ilyen javaslattal előállni, amikor a hazai nyugdíjalap az összeomlás szélén áll, számos elemzés rámutatott, hogy a jelenlegi kedvezőtlen demográfiai mutatók miatt az évezred közepén, de akár már 2030-ban is nagy gondot fog okozni az állami nyugdíjak kifizetése, hiszen az elöregedett társadalmunk vékony munkavállalói rétege képtelen lesz fenntartani az állami nyugdíjrendszert. Ez utóbbi egyik rákfenéje, hogy nem tartják tiszteletben hozzájárulás elvét, vagyis mindenki azzal arányos nyugdíjat kapjon, amennyivel hozzájárult dolgozói évei alatt az állami nyugdíjrendszerhez. Lehetnek olyan szakmák, amelyek esetében indokolt a speciális nyugdíj, de az elmúlt évek gazdasági növekedése hatására egyre több ilyen kategória jelenik meg a kedvezményezettek között, ami végleg megpecsételi az állami nyugdíjrendszer sorsát tekintettel arra, hogy nyugdíjakat még gazdasági válság esetén sem lehet csökkenteni az alkotmánybíróság egy 2010-es döntése értelmében.

Éppen abban az évben került ismét terítékre a városi és megyei önkormányzati vezetők speciális nyugdíja, amikor az önkormányzatok hatalmas költségvetési problémákkal küzdenek a személyi jövedelemadó tavalyi csökkentése, valamint a közigazgatásban végrehajtott béremelések miatt. Vannak olyan települések, ahol bizonyos önkormányzati fenntartásban levő intézmények költségvetése emiatt csak augusztusig biztosított. Polgármesterek és megyei tanácselnökök ezt szóvá is tették, egyes pártok pedig többször is kifejezték elégedetlenségüket amiatt, hogy az szja-csökkentés megkurtította az önkormányzati költségvetéseket. Most viszont ugyanazok a szereplők újabb vitatható, részrehajló kiadással terhelnék a kevesellt önkormányzati költségvetést.

Persze, jó, ha a nyugdíj minél nagyobb, az önkormányzati vezetők egy része bizonyára meg is érdemelne egy ilyen kitüntetett figyelmet, de nem lehet megkerülni a jövő nemzedékek, valamint az ország iránti felelősséget, hiszen a bedőlt nyugdíjrendszer már-már egy állam megszűnésével egyenértékű. Félő, hogy nagyon kevesen érzik ennek a valódi súlyát.


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

A nacionalista nézeteiről ismert Mircea ...
Az alkotmánymódosítás megszavazására ...
Kemény Zsigmond nevét vette fel a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ