A múlt héten a közigazgatási szakbizottság is elutasításra javasolta a képviselőház plénumának a tervezetet. Kedden az emberi jogi bizottság alig húszperces ülésén is - az előterjesztő meghívottjaként - jelen volt és szót kapott Izsák Balázs, az SZNT elnöke, aki cáfolta azt a vádat, miszerint a törvénytervezet etnikai alapú autonómiára vonatkozna.
"Ez nem igaz, Európában, ahol területi autonómiák működnek, nem használják ezt a kifejezést. A területi autonómiának egyformán haszonélvezője annak a régiónak minden lakója" - ismételte meg érveit későbbi nyilatkozatában az SZNT elnöke.
Elmondta: nincsenek illúziói, de előrelépésnek tartja, hogy a törvénytervezet körüli vita során egyfajta írásos párbeszéd kezdődött a Székelyföld autonómiájáról, megismerhették a törvényhozási tanács elutasító érveit, amellyel szemben a parlament elé terjeszthették az SZNT érvrendszerét.
Az előterjesztő Kulcsár Terza József mellett a szakbizottság másik RMDSZ-es tagja, Benkő Erika háromszéki képviselő is a törvénytervezet támogatására próbálta rávenni bizottsági társait.
"Székelyföld autonómiája csakis párbeszéd, társadalmi és politikai konszenzus útján jöhet létre, és létrejötte esetén nyilvánvalóan Románia szerves része marad, fel sem merül a szecesszió gondolata" - mutatott rá a képviselő, kifejezve meggyőződését: mindenképpen "eljön majd az idő", amikor a román államnak érdemben kell foglalkoznia a székelyek autonómiaigényével.
A bizottsági ülésen a testület nem magyar tagjai nem fogalmaztak meg ellenérveket a törvénytervezettel szemben, a szavazáson is többen tartózkodtak, de végül a testület negatívan véleményezte a tervezetet.
A Székelyföld autonómiájáról szóló tervezet a szakbizottsági véleményezések után a képviselőház plénuma elé kerül, azt követően pedig a szenátus fogja meghozni róla a végső döntést.
SZEMÉLYES TALÁLKOZÓT KÉRNEK A ROMÁN KÖZMÉLTÓSÁGOKTÓL
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT)elnöke közös levélben fordult Klaus Johannis államfőhöz, valamint Călin Popescu-Tăriceanuhoz és Liviu Dragneához, a parlament két házának elnökeihez. Ebben emlékeztetnek, hogy az 1989-es romániai forradalom napjaiban a magyarok már kifejezték óhajukat egy román–magyar kerekasztal felállítására és működtetésére.
"Sajnos az eltelt közel három évtizedben alattomos szándékok és tragikus események árnyékolták be ezt az együttélést. Folyamatos elutasításra talált a romániai magyar nemzeti közösség békés törekvése a jogos, alkotmányos, megígért önrendelkezésre. Az erdélyi románok gyulafehérvári proklamációjának centenáriumi évében erről különösen beszélni kell. Őszinte és alapos intézményes párbeszédre van szükség a többségi románság és a kisebbségi magyarság képviselői között, új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat, mind a nemzetközi és regionális fejlemények, mind a belpolitikai realitások fényében, különös tekintettel a Székelyföldön és a Románia más részein élő magyarok szűnni nem akaró autonómiaigényére" – szögezik le.
"Tisztelettel kérjük, adjanak esélyt egy személyes találkozóra, amelynek során az átfogó, rendszerezett román–magyar párbeszédre vonatkozó javaslatunkat bemutathassuk" – kérik a levélírók.
