Újabb kuriózumra bukkantak a Szent Mihály-plébániatemplomon
Egy napóra szerkesztővonalai rajzolódnak ki a déli homlokzaton
Egy napóra szerkesztővonalai rajzolódnak ki a déli homlokzaton
Vissza

Újabb kuriózumra bukkantak a Szent Mihály-plébániatemplomon

Ahogyan haladnak előre a Szent Mihály-plébániatemplom restaurálási munkálatai, úgy bukkannak elő újabb és újabb kuriózumok, amelyek apránként további adalékokkal gazdagíthatják a középkori istenháza építéstörténetét.

A külső kőfelületek tisztítása, konzerválása során a déli homlokzat egyik támpillérén olyan bevésésekre találtak, amelyek egy feltehetőleg több évszázada készített napóra szerkesztővonalai. A generálkivitelezésével megbízott KÉSZ Építő Zrt. kolozsvári fiókszervezetének hozzájárulásával lehetőségünk nyílt a felállványozott hajótér, s tetőtér megtekintésére. Láthattuk, milyen alapos, szakszerű munkát végeztek a barokk fedélszerkezeten, ahol nagyrészt befejeződtek a faelemek javítási, kiegészítési munkálatai. A fényképezőgép lencséje közel hozta a Kolozsi Tibor kőrestaurátor és csapata által készített fiatornyokat is, amelyeket a kőanyag lepusztult állapota miatt feltétlenül pótolni kellett.

– A templom északi és déli oldalán egyaránt olyan ütemben haladtak a kőfelületek tisztítási, konzerválási, kiegészítési munkálatai, hogy 3 hét múlva le lehet bontani és költöztetni az állványzatot; tulajdonképpen, az ablakokra rendelt védőhálókat várjuk, ezeknek felszerelését követően tovább haladhatunk a köves munkákkal – magyarázta Kovács Arnold létesítményfelelős, a KÉSZ Építő Zrt. kolozsvári fiókszervezetének képviselője. Még július folyamán befejezik a tetőszerkezetben a munkálatokat, és a templomtér felállványozott részében is jól haladt a restaurálás, úgyhogy másfél hónapon belül a belső állványzat is költözhet. A tervezők alapvető feladatként jelölték meg a boltozatokon – esetenként az egymást váltó kő- és téglamezők – között megjelent repedések korrigálását, ezt szövésekkel, ékelésekkel, injektálásokkal oldották meg. A tetőtérben járva láthattuk azt is, hogy helyenként a bolthátakat is üvegszálas hálóval erősítették meg. 

Kiss Zoltán kőrestaurátor a felkelő nap fényében vette észre, hogy a rovátkák egy napórához tartoztak

A templom külső kőfelületeinek nagyjából egyharmada károsodott – állapította meg Kolozsi Tibor szobrászművész, az egyik kőrestaurátor csapat vezetője. Elmondta: a hat fiatornyot a pusztulás előrehaladott mértéke miatt ki kellett cserélni; a hasábokat az eredetiekhez hasonlóan, magyarvistai mészkőből faragták ki, a díszítőmotívumokat műkőből készítették, az eredetiekről levett minták alapján.A kőfelületeken végzett munka során újabb mesterjegyeket találtak, ugyanakkor nemrég előbukkantak egy valószínűleg igencsak régi napóra szerkesztővonalai is, amelyet szintén megcsodálhattunk. Amint Kiss Zoltán kőrestaurátor lapunknak elmondta, minden olyan kváderkövet alaposabban megvizsgálnak, amelyen valamilyen rajzolatot, bevésés látnak; a restaurátor a templom déli oldalán, a keskeny lépcsőház tornyocskájának déli részén, körülbelül 5–6 méter magasságban egy rovátkákat hordozó kőre bukkant.– Amikor a felkelő nap sugarai rávetültek a felületre, a súrlófényben kirajzolódtak a rovátkák, s akkor jöttem rá, hogy ez egy napóra lehetett – mesélte a kőrestaurátor. Megvizsgálta a habarcsot alaposan, s megállapította azt is, hogy ott, ahol az időmérő középső fém tüskéje állhatott, a kő el is kopott, sőt egy olyan derékszögű mesterjegyet is felfedezett, amelyhez hasonlót még a templom egykori archívumának ablakánál találtak.Elmondta továbbá, hogy érdekes, nem kifejezetten mesterjegy-jellegű jelzéseket találtak egyébként a déli oldalon, a felső állványszinten is, amelyeknek rajzolata egyik kváderkőről átmegy a másikra. Kérdésünkre, hogy miért helyezhették több mint 5 méternyi magasságba a napórát, megállapította: nem tudni, tulajdonképpen mekkora lehetett a homloksíkja, s egyébként a járófelület sem a mai szinten volt a középkorban. 

A Kolozsi Tibor és csapata által kicserélt egyik fiatorony

Az egykori archívumban is jártunk, s láthattuk azt a nemrég megnyitott üreget is, amely mögött néhány kőlépcsőfok rejtőzött; ezt szintén Kiss Zoltán bontotta ki; szerinte elképzelhető az is, hogy ezek a fokok esetleg egy könnyű szerkezetű orgonakarzatra vezettek, amely a korábbiakban létezhetett.A templom kis csigalépcsői egyikének belső bejáratát egyébként nemrég nyitották meg a hajó délnyugati részében, hogy kitisztíthassák. Ennek a lépcsőháznak a tornyocskája látszik kintről, a lépcső az archívumhoz és a padlástérbe vezet. Az északi hajófalban húzódó, jellegzetes kettős csigalépcsővel átellenben egy másik is rejlik még a déli oldalon, amely feltehetőleg néhány évszázada el van falazva.Kétségkívül érdeklődéssel követhetjük a továbbiakban is, hogyan halad lépésről lépésre Kolozsvár ikonikus templomának helyreállítása, s az is bizonyos, hogy egy ilyen mérvű, átfogó restaurálás közelebb vihet a múlt megismeréséhez.

Helyszíni fotóriportunk ide kattintva elérhető. 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Embertelenség
Meglepő alapfalrészlet rejlik a Ferdinánd utca mélyén
A koszovói különleges rendőri alakulat behatolt az ország szerbek lakta részébe

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ