A tényállás nagyon egyszerű, mindenkinek jogában áll eldönteni, hogyan minősíti a brassói elöljáró tettét. Coliban azt állította magáról, hogy két egyetem alapképzését is elvégezte, egyiket a Brassói Transilvania Egyetem Menedzsment Karán, a másikat a Bukaresti Műegyetem Automatizálás és Számítástechnika Karán. Miután megnyerte a szavazatok mintegy 40 százalékával a választást, kiderült, hogy a bukaresti egyetem elvégzése ügyében nem mondott igazat, mert csak megkezdte tanulmányait, de nem szerzett diplomát, tehát nem államvizsgázott. Az egyetem szerint Colibant végül kizárták 2009-ben, miután már hosszú ideje nem jelezte, hogy be szeretné fejezni tanulmányait. Coliban szerint a magánéletében változás történt, a nagymamáját kellett gondoznia szülővárosában. Mint mondta, a kizárása pusztán adminisztratív eljárás volt, nem tett semmi rosszat. A polgármester értetlenkedett a vele szemben megfogalmazott vádakkal, aztán kijelentette: nem bánja, hogy nem végezte el az egyetemet, hiszen informatikusként, majd üzleti tanácsadóként büszke a húsz éves pályafutására. Röviden ezek a tények.
Elsősorban szembetűnik, hogy az elöljáró mellébeszélt, amivel el akarta terelni a figyelmet arról a tényről, hogy életrajzában megtévesztette a választóit. Ezt később el is ismerte, hiszen módosította életrajzát, amelyben most már az olvasható: hallgatott kurzusokat, majd zárójelben megjegyezte, nem államvizsgázott. Magyarázatot nem adott, ami érthető, hiszen ilyen nyilvánvaló ferdítésen nincs is mit magyarázni. A kérdés csak az, hogy Coliban miért érezte szükségét annak, hogy valótlan dolgokkal fényezze magát életrajzában. Senki nem ítélhető el azért, mert nem fejezi be tanulmányait, de az már elfogadhatatlan, ha valótlant állít magáról és érdemtelenül jobb fényben akarja feltüntetni magát.
A régi pártok tele vannak olyan politikusokkal, akik az egyetemek cinkos közreműködésével sportot űztek az áldiplomák, vagy pontosabban valódi értéket és tudást nem tükröző oklevelek halmozásból, s ezzel harmadik világ színvonalára süllyesztették a hazai felsőoktatás hírnevét. Valójában ma már senkit nem érdekel, hogy kinek milyen diplomája van ebben az oklevélinflációban, vélhetően Coliban is azért kezelte nagyvonalúan a saját helyzetét. Nem fogja ezért senki a lemondását kérni, ennek a történetnek itt vége. Viszont marad a nagy kérdőjel, hogy egy rendszerkritikus párt hogyan akarja elhitetni magáról, hogy más fajta politikát fog folytatni, mint a már jól ismert régi pártok, ha ők is ugyanazokkal a trükkökkel próbálják egyengetni a pályafutásukat. Láttuk már, hogy Dan Barna sem feddhetetlen az európai uniós pénzek kezelésében, Dacian Cioloș pedig egyenesen a múltrendszer és a hírhedt Securitate örökségét cipeli a hátán. Ők a rendszerkritikus reformátorok, az új emberek. Valóban újak lennének? Korban lehet, hogy igen, de sajnos a szokásaik a régiek.
