Új osztrák kormány, 31 éves kancellárral - Feszültségek Olaszországgal

Kurz a világ legfiatalabb kormányfője

Új osztrák kormány, 31 éves kancellárral - Feszültségek Olaszországgal
Letette hétfőn az esküt az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciójával létrejött új osztrák kormány, élén a 31 éves Sebastian Kurz kancellárral, Európa és feltehetőleg az egész világ legfiatalabb kormányfőjével.

Az októberi ausztriai választásokon győztes Osztrák Néppártot (ÖVP) vezető Sebastian Kurz pénteken este állapodott meg az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével, Heinz-Christian Strachéval egy koalíciós kormány létrehozásáról.

A 14 miniszterből és két államtitkárból álló kormány tagjai Alexander Van der Bellen államfő jelenlétében tették le az esküt, az eseményt élőben közvetítette a közszolgálati televízió. Az államelnök – aki hivatalba lépése előtt a Zöldek pártjának vezetője volt, azt mondta: tudatában van annak, hogy sokan „szkeptikusan, sőt egyesek ellenségesen tekintenek a többséget képviselő új kormányra, de ez a demokrácia.” Arra kérte a kormányt, hogy „tisztelje az osztrák történelmet, tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait, azokét, akik másként gondolkodnak, és biztosítsa minden ausztriai lakos jólétét.

A konzervatív–radikális jobboldali koalíciós kormány megalakulása miatt Bécs központjában mintegy hatezer ember tüntetett tegnap. A demonstráció jórészt békés volt, egy kis csoport tagjai dobáltak petárdákat, paradicsomot és tojást a rohamrendőrök felé. A tüntetést több szélsőbaloldali, antifasiszta és diákcsoport szervezte meg, az összegyűlt tömeget a rendőrök a tömeget a Heldenplatzra (Hősök terére) terelték. A Heldenplatz történelmi szimbolikával bír, itt jelentette be Hitler 1938-ban Ausztria Németországhoz csatolását. A felvonultatott táblákon többek között olyan jelmondatok is voltak, hogy: „Ne engedjük, hogy a nácik kormányozzanak!”, „Nem akarunk náci disznókat!”, “Halál a fasizmusra!”

Ellenzi az integráció elmélyítését az uniós tagországok között 

Uniós források szerint az újonnan beiktatott kancellár első hivatalos útja Brüsszelbe vezet, hogy ezzel kifejezze az Európai Unió iránti elkötelezettségét.

A kormányfő és Heinz-Christian Strache szombat délután mutatta be az új osztrák kormánykoalíció programját. Sebastian Kurz arról biztosította a nyilvánosságot, hogy a kormány világos európai irányt fog követni. Az európai jog száz százalékban érvényes – mondta. Az EU-ban saját meggyőződésük szerint fognak fellépni, de elfogadják, ha másfajta többség adódik. Számítani lehet az új osztrák kormányra az EU és Kanada között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás (CETA), és az Oroszország elleni szankciók ügyében is – húzta alá. „Csak erős Európában létezhet erős Ausztria, amelyben képesek vagyunk kihasználni a 21. század lehetőségeit” – közölte a politikus.

A Reuters hírügynökség a koalíciós megállapodás ismertetése előtt összefoglalta mindazokat a pontokat, amelyekben már korábban egyetértés alakult ki a felek között. Ezeknek megfelelően, az új osztrák kormány ellenezni fogja az integráció elmélyítését az uniós tagországok között, és arra törekszik majd, hogy az egyes nemzetállamok nagyobb szerepet kapjanak. Ellenzi Törökországnak az EU-hoz való csatlakozását, és kizárja az „Öxitet”, vagyis hogy népszavazásra kerüljön sor Ausztria uniós tagságáról.

Elsődleges szerepet kap a politikai iszlám elleni harc

Kiemelt hangsúlyt helyeznek a továbbiakban az osztrák határok védelmére és a törvénytelen bevándorlás feltartóztatására mindaddig, amíg az EU nem biztosítja külső határait. Elsődleges szerepet kap a politikai iszlám elleni harc. Ausztriai életük első öt évében megakadályoznák a bevándorlók hozzáférését számos szociális szolgáltatáshoz, a készpénzes kifizetések helyett nagyobb szerepet kapnának a természetbeni juttatások. A tervek szerint, havi maximum 1500 eurót kaphatnának a szociális segélyre szoruló családok, a menekültek pedig a hagyományos juttatásoknak csupán töredékére lennének jogosultak. Mindemellett, megkönnyítenék a képzett külföldi szakembereknek a beáramlását azokba az iparágakba, amelyek munkaerőhiánnyal küszködnek.

Osztrák állampolgárság a dél-tiroli németeknek

Fenntartással fogadta az olasz politika az új bécsi kormány bejelentését, miszerint osztrák állampolgárságban kívánja részesíteni az olaszországi Alto-Adige tartomány német ajkú lakosságát. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szintén bírálta a tervet.

Az Il Messaggero című római napilap szerint Ausztria bejelentése "anakronisztikus, jogilag nem megalapozott, és politikai revansnak számít a szabad és határok nélküli Európában". Az újság hangsúlyozta, hogy a kétnyelvű Alto-Adige lakosai már száz éve olasz állampolgárok.

Az új koalíciós kormány tervei szerint az észak-olaszországi Alto-Adige (az egykori Dél-Tirol, melyet az első világháború után csatoltak Ausztriától Olaszországhoz) német ajkú lakosai osztrák állampolgárságot, így útlevelet is kaphatnának. A dél-tiroli német anyanyelvű közösségről van szó, amely elsősorban a közigazgatásilag önálló státuszú Bolzano (Bozen) térségében él. Itt a több mint félmilliós lakosságnak mintegy 70 százaléka német ajkúnak vallja magát. Az osztrák állampolgárságban azonban a rétoromán nyelv egyik dialektusát beszélő ladinok is részesülhetnének.

Ausztriában jelenleg gyakorlatilag nem engedélyezett a kettős állampolgárság, Olaszországban igen.

Benedetto Dalla Vedova olasz külügyi államtitkár szerint az "etnikai alapú állampolgárság" súlyos következményekhez vezethet a szélesebb, balkáni térségben, területi követeléseket éleszthet fel, és aláaknázhatja az együttélést a multikulturális országokban. Massimo D'Alema volt baloldali olasz kormányfő kijelentette, hogy Rómának határozottan kell fellépnie minden olaszellenes megnyilvánulással szemben.

Mario Giro külügyminiszter-helyettes emlékeztetett arra, hogy a dél-tiroliak osztrák állampolgárságát már Jörg Haider, az FPÖ néhai vezetője is felvetette, eredmény nélkül. Giro hozzátette, Róma továbbra is baráti párbeszédre törekszik Béccsel, abban a reményben, hogy az osztrák politika "nem válik európai modellé".

Werner Neubaur osztrák parlamenti képviselő, aki az FPÖ színeiben az Alto Adigéval való kapcsolattartásért felelős, Bolzanóban hétfőn kijelentette, hogy a dél-tiroliak már 2018-ban kérelmezhetik az osztrák állampolgárságot, vagy legkésőbb 2019 elején. Hozzátette, hogy az állampolgársági kérelmet azok nyújthatják be, akik németnek vallják magukat, valamint ezek gyermekei is részesülhetnek benne, és ingyenes lesz. Werner Neubaur hangsúlyozta, hogy ha sportolókról van szó, akkor az osztrák válogatott tagjai lehetnek.